Mit számít, hogy mit gondolok?

Egyre növekszik a feszültség. S itt nem az ukrán-magyar-horvát háromszögre, hanem az amerikai-iráni konfliktusra gondolok.

Trump egyelőre korlátozott katonai csapásban gondolkozik, miután az iráni vezetés továbbra sem ismeri el, hogy atomfegyver kifejlesztésére törekszik, s így a tárgyalások újra és újra megfeneklenek. Most a legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszik, hogy az USA egyelőre egy korlátozott katonai csapás lehetőségét fontolgatja Irán ellen, s ha ez nem válik be, akkor indítana egy szélesebb körű katonai hadjáratot. De persze ehhez további idő kell, s az elnök még amúgy sem hozott végleges döntést. Maga a kormány több forgatókönyvet vizsgál jelenleg a korlátozott csapástól a szélesebb katonai akcióig.

A Polymarket fogadási adatai szerint a támadás valószínűsége jelenleg néhány százalék, s az, hogy ez februárban bekövetkezik, 26 százalék alatt marad. Március idusától lehet 50 százaléknál nagyobb valószínűséggel számolni egy bármilyen támadással. Legalábbis azok elképzelései alapján, akik erre pénzt is hajlandók voltak tenni. Az első félévben bekövetkező támadás valószínűsége 70, az év végéig pedig 76 százalék.

Hogy állnak az amerikaiak a haderővel a régióban? Jelenleg 2 repülőgépanyahajó és 14 hadihajó van a közelben. Persze számos katonai támaszpont is van a környéken kisebb és nagyobb hatótávú (elfogó) rakétákkal, na meg vannak tengeralattjárói az öböl közelében. Egyébként 1991-ben, a „Sivatagi Vihar” hadműveletben, amikor az USA lerohanta az akkor cirka 18 millió lakosú Irakot, 5 repülőgépanyahajó, 41 hadihajó, 4 tengeralattjáró és 24 kétéltű jármű sorakozott fel a támadásra. A közel 100 millió lakost számláló Irán most talán egy picit erősebb, mint Szaddam volt akkor (bár nem sokat tudtunk akkor a rezsim erejéről), miközben a felsorakoztatott haderő sokkal kisebb. A venezuelaihoz képest is kisebb, hiszen ott 5 repülőgépanyahajó, 4 hadihajó és 1 tengeralattjáró vonult fel. Az is igaz, hogy ebben az esetben számos katonai bázisa van az USA-nak Irán körül. Szóval a feszültség növekszik, de a piac egyelőre még nem vár támadást.

Ezt sugallja az EURUSD, az arany és az olaj ára is. Az előbbi csökkent az utóbbi napokban, míg a másik kettő emelkedett, de csak kis mértékben. Nyilván a piac is óvatos.

S itt jön be az, hogy abszolút nem számít az, hogy én – személy szerint – mit gondolok. A piac véleménye fogja mozgatni az árakat az elkövetkező hetekben, amik jelenleg a növekedő feszültség felé mutatnak. Ugyanakkor az már fontosabb, hogy mi lehet a vége ennek a feszültség fokozódnak, s hogy mikor. Az utóbbit nehéz megbecsülni, de azt borítékolnám, hogy Trump addig növeli a haderőt Irán partjainál, míg azok meg nem gondolják magukat, s valamiféle beismerést és visszakozást tesznek a támadástól való félelmükben. Hiszen láthattuk a tavalyi 12 napos háborúban, hogy csúfos vereséget szenvedtek Izraeltől, s most sokkal gyengébbek. Szóval – maximum – csak egy korlátozott csapásra számítok, akár csak az izraeli támadás esetében is volt, vagy éppen ahogy Venezuelában láttuk. Ugyanis Trump sem szeretne eszkalációt egy időközi választási évben.

Szóval most legvalószínűbb forgatókönyvnek átmeneti változást várok a fent említett eszközökben. S persze a feltörekvő devizák gyengülésében is. Viszont ez eltarthat akár hetekig is, hacsak nem következik be egy hirtelen pálfordulás az iráni tárgyalási taktikában. De a legfontosabb a piaci várakozásokat követnünk, azzal a felkiáltással, hogy közben figyeljük, hogy mikor jöhet el az a pont, ahol már a megállapodás a kifizetődő lépés Irán számára.