Kommentár A globális ellátási lánc zavar indexe szeptemberben tovább csökkent, s most már 1,05 ponton áll, amely már ötödik hónapja való csökkenést jelent, s az index megközelítette a...
A globális ellátási lánc zavar indexe szeptemberben tovább csökkent, s most már 1,05 ponton áll, amely már ötödik hónapja való csökkenést jelent, s az index megközelítette a normális tartományt. Csak emlékeztetőül, a csúcs 4,3 ponton volt az év elején. A New Yorki Fed szerint a csökkenés szeptemberben széles bázisú volt. Ez pedig azt sugallja, hogy közel lehet az inflációs fordulat a világgazdaságban.
Tegnap az MNB is hasonló állítást fogalmazott meg. Számításaik szerint az infláció csúcs közelben lehet, de októberben még további növekedés lehet. Ebben elsősorban a volatilis élelmiszerárak a bűnösek, míg a többi szegmensben inkább enyhülés várható. Például az energia ára az inflációs folyamatokban már egyre kisebb szerepet játszik. A 20 százalékos áremelkedésben már csak 3 százalék környékén van, míg az élelmiszerek közelítik a 8 százalékos hozzájárulást. Ott viszont, még mindig nagy a volatilitás. Saját tapasztalat, hogy nap mint nap találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy egyes termékek ára jelentősen változik egyik napról a másikra, s ez különben lehet föl vagy éppen lefelé változás is, de a trend még mintha emelkedő lenne. Egy szó, mint száz, az energia ára már tavaly év végén és idén év elején is magas volt. Ráadásul mostanra visszatértek az árak az akkori szintekre, azaz ezen termékkörnek az inflációs hatása marginálissá válik az elkövetkező hónapokban. Így az első negyedévben már talán újra 20 százalék alá bukhat az infláció.
A monetáris transzmisszió további erősödését szeretné az MNB, ezért az FX swap kamattartalmak emelkedését szeretné elérni. S amúgy is tovább szeretné szűkíteni a forint likviditást. Ezzel kapcsolatban a napokban várhatóak lépések. A jelenlegi eszköztár (pl. 18 százalékso egy napos gyorstenderek) addig maradhatnak fen, amíg a kockázati megítélés indokolja. Azt gondoljuk, hogy ebben egy jelentős csökkenés az EU-val való megállapodás hozhat, azaz most kevesebb mint 1-2 hónap távlatában szűnhetnek vagy kezdődhet meg ezen intézkedések kivezetése. Azaz csökkenésnek indulhat az effektív kamat ráta.
A mai napon is óvatosak a piaci szereplők. A DAX enyhe emelkedést mutat, s a BUX elmozdulása is pici. A forgalom egyre aggasztóbb, alacsony méreteket öltött az elmúlt hetekben, ami jól mutatja a befektetők kivárást mutató álláspontját.
Tovább emelkedtek az európai részvényindexek. A DAX 0,9%-ot, az Euro Stoxx50 1,6%-ot emelkedett, míg a FTSE100 stagnált. A piacokra a vártnál kedvezőbb IFO index és a gáztárolók megnyugtató töltöttség is pozitívan hatott. Az energiaszektort leszámítva minden szektor emelkedett. Főleg az ingatlan és az IT teljesített jól, melyet a csökkenő kötvénypiaci hozamok is támogattak.
Tegnap még emelkedés jellemezte Amerikát. A Dow 1,1%-ot, az S&P 1,6%-ot, a Nasdaq 2,3%-ot emelkedett. A negatív fordulat a piacok zárását követően jött a gyenge technológiai gyorsjelentések miatt. A tengerentúlon is csak az energiaszektor volt a kakukktojás.
Az emelkedést az ingatlan és nyersanyagszektor vezette.
Ázsiában is emelkedés volt tapasztalható. A Nikkei 0,9%-ot, a CSI300 1,2%-ot, a Hang Seng 1,6%-ot emelkedett.
Az Adidas azonnali hatállyal megszűntette az együttműködést Kanye Westtel és megszünteti a rapperről elnevezett Yeezy almárkát is. A lépés nem nevezhető váratlannak, az Adidas már néhány hete jelezte, hogy vizsgálja az együttműködést a rapper rasszista és uszítónak vélt nyilatkozatai miatt, melyek nem egyeztethetőek össze az Adidas elveivel. A megállapodást pont a legforgalmasabb, karácsony előtti hónapokban mondták fel, így az Adidas szerint az idei évben 250 millió eurós negatív hatása lesz a lépésnek. Ez részvényenként 1,3 eurós negatív hatás. Azonban hosszabb távú hatásokkal is érdemes számolni, elemzői becslések szerint az Adidas árbevételének akár 8%-a, a profitnak pedig ennél is nagyobb része az együttműködésből származhatott, melyet most valahogy pótolni kéne. Rövidtávú megoldásként valószínűleg a Yeezy márka nélkül, Adidas név alatt fogják tovább értékesíteni a cipőket. Az Adidas tegnap nagy kilengések mellett 2%-ot esett és ezzel jelentősen alulteljesített az emelkedő piacon. A korábbi eséssel együtt mostanra nagyjából beárazódhatott a részvényekre gyakorolt negatív értékhatás.
A Linde igazgatóságának döntése alapján a társaság részvényeit kivonhatják a Frankfurti tőzsdéről és a jövőben a New Yorki tőzsdén fognak kereskedni a részvényekkel. Erről és az új holding formáról a végső szót majd a részvényesek fogják kimondani. Ezzel együtt nagyvalószínűséggel a DAX indexből is távozni kényszerül majd a részvény. Mivel a Linde a legnagyobb DAX komponens 10% körüli súllyal, így az indexkövető alapok részéről jelentős eladói nyomás jöhet, mely már a tegnapi kereskedésben is érezhető volt.
Erős harmadik negyedévet zárt az UniCredit, melynek hatására az év egészére vonatkozó célját is felemelte. A negyedéves árbevétel 4,83 milliárd euró lett, 300 millió euróval meghaladva az elemzői várakozást, főként a magasabb kereskedési eredménynek köszönhetően. A céltartalékképzés a várt 467 millió euró helyett mindössze 84 millió euró lett. A magasabb bevétel és alacsonyabb céltartalék eredményeként az adózott eredmény a várt 1,08 milliárd euró helyett 1,71 milliárd euró lett. A bank tőkehelyzete stabil, 15,4%-os CET1 tőkemegfeleléssel. A 2022-es eredményvárakozást (Oroszország nélkül) az eddigi 4 milliárd euróról 4,8 milliárd euró fölé emelte meg a társaság.
A Deutsche Bank kötvényüzletága 38%-kal nőtt, ezzel felülteljesítette a nagy amerikai bankházak átlagos 23%-os növekedését. A kötvényüzletág 2,2 milliárd eurós bevételt ért el a várt 1,9 milliárd euró helyett, ennek az erős teljesítményének köszönhetően a bank adózás előtti eredménye 1,62 milliárd euró lett, 300 millió euróval felülmúlva az elemzői várakozást. Adózott eredménye 1,12 milliárd euró lett a negyedévben, ami az elmúlt évtized legmagasabb eredménye. A CET1 tőkemegfelelés 13,3% volt a negyedév végén.
A menedzsment elképzelhetőnek tartja, hogy az év egészére vonatkozó 26-27 milliárd eurós bevételi tervet sikerül felülteljesíteni.
A Banco Santander 10,05 milliárd eurós kamatbevételt ért el a negyedévben, felülmúlva a 9,69 milliárd eurós elemzői várakozást, elsősorban az erős lengyel és argentin teljesítménynek köszönhetően. Mivel a többi eredménysor a várakozásoknak nagyjából megfelelően alakult így a magasabb kamatbevétel végig esik az eredménykimutatás egészén. Ennek eredményeként az adózott eredmény 2,42 milliárd euró lett a várt 2,2 milliárd euróval szemben. A bank CET1 tőkemegfelelése 12,1%.
A Mercedes a negyedévben 37,7 milliárd eurós bevételt ért el, ami némileg elmarad a 38 milliárd eurós piaci várakozástól. Ennek ellenére korrigált EBIT eredménye 5,34 milliárd euró lett, felülmúlva az 5,21 milliárd eurós várakozást. Ennek oka, hogy a kereslet továbbra is erős, különösen a magasabb kategória esetében, ami a profitmarzsok növekedését eredményezte. A Mercedes-Benz a személyautókra vonatkozó éves profitmarzs várakozását a korábbi 12-14%-ról 13-15%-ra emelte fel, a kisbuszokét pedig 8-10%-ról 9-11%-ra. Ugyanakkor a várt eladásokat az USA-ra és Európára is csökkentette.
Ötéves távlatban leggyengébb negyedéves alapú növekedését produkálta, azonban így is meghaladta a várakozásokat a Microsoft 2023-as pénzügyi évének első negyedéves gyorsjelentése. A cég éves szinten 11%-kal tudta növelni bevételét 50,1 milliárd dollárra, amely felülmúlta az elemzők 46,6 milliárdos várakozását. Az eredmény éves szinten 13%-kal 2,35 dollárra csökkent részvényenként, azonban ez két centtel még mindig jobb, mint a Bloomberg konszenzus. A cég összes jelentős szegmense megállta a helyét, és elérte az előzetes becsléseknek megfelelő bevételt. Ami aggasztó tényezőként szolgált, hogy a cég csökkentette az Azure felhőszolgáltatása iránti keresletre vonatkozó várakozást. Amíg az előző negyedévben éves szinten 42%-os volt a termék iránti kereslet növekedése, a jelenlegiben „csak” 37%-os éves bővülést vár a tech óriás. A vállalat eredményét visszahúzza a PC-kereslet és a reklámbevételek csökkenése. A zárás utáni kereskedésben 7%-os mínuszban volt a cég papírja.
A Google anyavállalatának árfolyama 6,6%-ot esett, miután a piaczárás uán közölt harmadik negyedéves számok elmaradtak a várakozásoktól. Az Alphabet részvényenként 1,06 dollár profitot termelt 69,09 milliárd dolláros bevétel mellett. Az elemzők ezzel szemben 70,76 milliárd dolláros bevételre és 1,25 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak. A vállalat visszafogja a dolgozói létszám növekedését, az előző negyedévhez képest csak feleannyi új alkalmazottat vennének fel.
A Visa felülmúlta a legutóbbi negyedévére vonatkozó eredményvárakozásokat, a továbbra is erős fogyasztói költési trendeknek köszönhetően. "Előre tekintve, bár rövid távon van némi bizonytalanság, továbbra is bízunk a Visa hosszú távú növekedési pályájában”- nyilatkozta Al Kelly vezérigazgató. A vállalat 1,93 dolláros részvényenkénti nyeresége felülmúlta az egy évvel ezelőtti 1,62 dollárt és az elemzők 1,86 dolláros várakozását is. A bevétel 7,8 milliárd dollár lett, ami 19%-os növekedést jelent éves szinten, és szintén magasabb a Bloomberg-konszenzus szerinti 7,55 milliárdnál. A Visa 12 milliárd dolláros részvényvisszavásárlási programot indított, és 37-ről 45 centre emelte a negyedévente kifizetendő osztalékot.
Elon Musk tegnap egy videokonferencia során, amelyet az ügylet finanszírozásában segítő bankárokkal folytatott, ígéretet tett arra, hogy péntekig lezárja a Twitter felvásárlát. A Twitter árfolyama a hírre 53,18 dollárig emelkedett, megközelítve Musk 54,2 dolláros felvásárlási árát.
Amennyiben a tegnapi nyitó és a záró szintre pillantunk, akkor sok változást nem észlelhetünk az EURHUF piacán. Napközben azért megjártunk egy 411-415-412-es hullámvölgyet, míg végül kialakult a 414,3-as szint. Különösebb izgalmat nem hozott az MNB ülése: Virág alelnök az átmeneti intézkedések fenntartását erősítette meg, amíg a kockázati megítélésben jelentős javulás következik be. Mivel a gázárak az utóbbi időben nem jelentenek extra veszélyt, a fókusz az uniós megállapodásra irányulhat.
A keddi nap elején úgy tűnt, hogy a dollár viszi a prímet. Aztán délután kilőtt az euró, amihez egyrészt a vártnál jobb Ifo-felmérés adatai, másrészt és főként az egyre héjjább EKB-s megszólalások járultak hozzá. Ennek eredményeként a nyitó 0,987-es szintről egy százalékot erősödve végül 0,997-nél zárt a kurzus. Ma reggel tovább szárnyal az európai devizanem.
A WTI 84,8, a Brent 92,7 dollár volt ma reggel a decemberi leszállításra, míg az Ural azonnali jegyzésára 73,1 dollárt tett ki. Az árak csökkenése mögött elsősorban a kereslet aggodalmak állnak: a kínai gazdaság lassult a legfrissebb konjunktúra adatok alapján, a jegybanki kamatemelések pedig világszerte visszafogják a kőolaj iránti igényt. Az API jelentése szerint 4,5 millió hordóval nőtt az USA nyersolaj készlete a múlt héten. Ami viszont aggasztja a piaci szereplőket, az a globális dízel termék hiány: az USA készlete több évtizedes mélyponton van, egyes körzetekben már csak korlátozottan adnak ebből a termékből a fuvarozóknak. A Goldman Sachs szerint ez a folyamat ráadásul az inflációt is megemeli, mivel a szállítási költségek szintje jelentősen nőni fog.
Az arany 1.659 dollár volt ma reggel unciánként a nemzetközi piacon. Az arany árfolyamát erősítette a tegnapi USA fogyasztói bizalmi index, ami háromhavi mélypontjára esett. Ez csökkenti az esélyét egy agresszív monetáris szigorításnak az Egyesült Államokban. Ennek megfelelően a hosszú lejáratú hozamok szintje is esett: a 10 éves USA dollár hozam 4,08% jelenleg. A piac a FED kommentárjaira figyel, mivel ez meghatározó lesz a következő kamatemelési lépésre nézve. A várakozás továbbra is az, hogy 4% feletti irányadó kamatszint lesz az USA-ban jövőre.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
