Készülés a rossz időkre

Sorba jelentik be az amerikai tech vállaltok, hogy lassítják a munkaerőfelvételt és igyekeznek féken tartani a költségeket a romló gazdasági környezetben, készülnek a recesszióra. Ami technikai értelemben nézve már meg is érkezhetett, ugyanis az atlantai Fed GDPNow modellje szerint a második negyedévben már 1,5%-kal zsugorodhatott az amerikai gazdaság. Tegnap az Apple-n volt a sor a visszavágások bejelentésével, de korábban már az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Snap is tett hasonló bejelentést, vagyis gyakorlatilag az összes technológiai óriás elkezdte a felkészülést.

Európában elsősorban a téli időszakkal és a gázhiánnyal kapcsolatban zajlik a felkészülés. Az EU próbál alternatív útvonalakon is gázhoz jutni, azonban ennek teljes eredménye csak évek múlva lesz látható. Rövidtávon a keresletnek kell majd alkalmazkodnia, ha az orosz gázellátással gondok lesznek, ami reális szcenárió főként, hogy jelzésértékkel a Gazprom vis major helyzetet jelentett több európai ország felé is. Mivel ebben eddig is ismert tényezőt az északi áramlat karbantartását jelölték meg, így érdemes csak jelzésértékűnek tekinteni erre a figyelmeztetésre. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy gázellátási zavarok esetén 0,6-1,5%-kal csökkenhet az európai GDP. Ez pont elég lehet ahhoz, hogy a lassú növekedésből recesszióba essen át Európa.

Emelkedés volt a jellemző tegnap az európai részvénypiacokon. A DAX 0,7%-ot, a FTSE100 0,9%-ot, az Euro Stoxx50 1%-ot emelkedett. A szektorok többsége emelkedett, leginkbb az energetika az emelkedő olajárakkal összhangban. A defenzív egészségügyi szektor viszont csökkent tegnap.

Ezzel szemben az USA-ban csökkentek a vezető részvényindexek. A Dow 0,7%-kal, az S&P és a Nasdaq 0,8%-kal zárt alacsonyabban. Az energiaszektor a tengerentúlon is vezette az emelkedést, itt azonban a szektorok többsége csökkent, legnagyobb mértékben az egészségügyi szektor.

A tegnap zárva tartó japán részvénypiac 0,7%-os emelkedéssel nyitott ma ki. A Hang Seng 0,8%-ot, a CSI300 0,7%-ot csökkent.

Az OTP bejelentette, hogy a 2021 december 6.-án megkötött szerződés alapján megtörtént az albán akvizíció pénzügyi zárása, melynek eredményeként az Alpha Bank Albania 100%-os részesedése az OTP Bank tulajdonába került.

Az akvizíció eredményeként az OTP Csoport albániai piaci részesedése a mérlegfőösszeg tekintetében várhatóan eléri a 11%-ot, az ügyfélhitel-állomány pedig másfélszeresére nő. Ez utóbbi alapján a bankcsoport albániai operációja 16,3%-os részesedéssel a harmadik legnagyobb piaci szereplővé válhat.

Az OTP Bank Albania és az Alpha Bank Albania integrációjának lezárására várhatóan 2023-ban kerülhet sor.

Az EU elfogadta azt az üzemanyag kiskereskedelmi átrendeződést, ami a MOL csoport és a PKN Orlen, Lotos és Normbenz között jött létre. Ezek szerint a MOL 417 lengyel üzemanyag töltő állomást vehet a Lotos csoporttól 610 millió dollárért, míg a PKN Orlen 185 benzinkutat vesz a MOL-tól Szlovákiában és Magyarországon, amit a MOL részben a Normbenz felvásárlásából biztosít a lengyel cég számára.

Véleményünk: Az ügylet részletei már januárban ismertek voltak. Szerintünk a MOL jobb üzletet kötött, mivel 1,46 millió dollárt fizetett a lengyel kutanként, szemben a PKN Orlen-nel, aki kutanként 1,4 millió dollárért jutott az egységekhez. A lengyel kutak forgalma viszont jóval magasabb annál, amit a MOL kínált, ráadásul Magyarországon az árbefagyasztás miatt most sokkal rosszabb ezen kutak nyeresége.

A MOL a mai napon forog utoljára osztalékszelvénnyel. A társaság a 302,62 forint osztalékot fizet részvényenként.

Az Apple a legújabb nagy technológiai vállalat, amely visszafogja a munkaerő-felvételi és kiadási terveit, ezzel is alátámasztva, hogy még a Szilícium-völgyben is aggódnak a következő hónapokban potenciálisan bekövetkező recesszió miatt. Más cégeknél is hasonló óvatos hozzáállás látható, a kiadások csökkentésének érdekében. A hír hatására a részvénypiac esésnek indult, és fokozódott az izgalom a technológiai szektor gyorsjelentései körül. Az Apple papírok két százalékkal értékelődtek le a tegnapi kereskedés folyamán.

Ugyan stabil második negyedéves teljesítményt jelentett a tegnapi zárás után az IBM, a jelentés egésze mégis csalódáskeltőnek bizonyult. A cég 15,54 milliárd dollár bevételt termelt, amely meghaladta a 15,16 milliárdos elemzői várakozást, illetve eredmény szinten is a várt 2,29 dolláros EPS-nél két centtel jobbat jelentett. Kifejezetten erősen az infrastruktúrából származó bevétel volt. Azonban a cég rontotta a teljes idei évre való free cash flow előrejelzését a korábbi 10-10,5 milliárdos intervallum alsó éléhez. A cég ezt alapvetően a nagyon erős dollár és az orosz operációjából fakadó veszteséggel magyarázta. A cég papírjai a jelentés óta 4,3%-ot estek az időközi kereskedés folyamán.

A Netflix öt dél-amerikai országban kényszeríti majd előfizetőit, hogy felárat fizessenek, amennyiben rendszeresen, két hétnél hosszabb ideig szeretnék használni fiókjukat az elsődleges lakhelyüktől távol. Ez nem érinti a szolgáltatás mobileszközökön történő elérését, továbbá nem lesz hatással a nyaralókra. A cég állítása szerint világszerte több mint 100 millió háztartás használ mások által előfizetett fiókot. A cég 200 ezer előfizetőt veszített az első negyedévben, és előrejelzések szerint további 2 milliót fog a másodikban. Ezért is remélik, hogy a most tesztelt modell további bevételt generálhat. A részvény árfolyama több mint 65%-ot esett idén.

A SoftBank Group átmenetileg felfüggesztette a mikrochip részlegének, az Arm tőzsdei listázásáról, szóló tárgyalásokat Londonban, az Egyesült Királyság kormányában tapasztalható zűrzavar miatt. Tárgyalópartner hiányában, valószínűtlen a megegyezés, ám ez nem változtatta meg a SoftBank elköteleződését a londoni tőzsdei ügylet iránt. A SoftBank további tervei között szerepel, hogy a céget 2023-ban az Egyesült Államokban is tőzsdére vigyék.

Hétfőn a forint különösebb előjel nélkül 403 fölé gyengült a kezdeti 401 körüli szintekről, majd a nap végére visszatért a nyitóérték közelébe. Vélhetően a dollár gyengébb napja is segítette a magyar devizát. Ma reggel már 400 alatt is folyik a kereskedés.

Hétfőn a pénteki tendencia folytatódott: gyengült a dollár az euró ellenében. Ugyanakkor még mindig az 1,000-ás szint közelében mozog az EURUSD jegyzése: tegnap  1,017-ig jutott kurzus, végül 1,014-nél zárt. Ma reggel ismét az euró felé billen a mérleg.

A WTI 99,5, a Brent pedig 106,3 dollár volt ma reggel a szeptemberi határidőre, míg az Ural azonnali leszállítású ára 88 dollárt ért el. A piac egyre inkább újra a szűk azonnali piacra figyel. A határidős árak backwardation állapotban vannak, a közeli két Brent lejárat között 4,4 dollár különbség van, ami még nőtt is az elmúlt hetekben. Joe Biden szaúdi útja nem eredményezett azonnali kínálat növekedést, az Aramco kezében valószínűleg minimális szabad kapacitás lehet. A piac bízott abban, hogy sikerül elérnie az amerikai elnöknek, hogy az arab ország nyissa meg a csapokat jobban, de úgy tűnik, ez nem teljesül. Egyelőre erről az oldalról nem várható az árak csökkenése.

Az arany 1.708 dollár volt ma reggel. A piac a július végi FED ülésre figyel elsősorban. Korábban 1%-os kamatemelésre számított a piac, de a legfrissebb várakozások csak 75 bázispontos emelést mutatnak. A várakozások emelték a dollár árát is, ami szintén negatívan hatott. Az arany esetében az 1.700 dolláros szint egy erős támasz, egyelőre ez fogja az árfolyamot.