Erste kommentár A Magyar Telekom tegnap piaczárás után publikálta első negyedéves eredményét, ami a várakozásoknak gyakorlatilag megfelelő, 8,9 milliárd forint lett. Az árbevétel és az EBITDA is...
A Magyar Telekom tegnap piaczárás után publikálta első negyedéves eredményét, ami a várakozásoknak gyakorlatilag megfelelő, 8,9 milliárd forint lett. Az árbevétel és az EBITDA is emelkedett, míg a pénzügyi költségek jelentősen csökkentek. Leginkább az utóbbinak köszönhető a jelentős eredményugrás. Ez annak tudható be, hogy idén nem volt jelentős forintgyengülés, és a hozamgörbe is kedvezően alakult az átértékelésekhez. A mobil és a TV bevételek növekedtek, míg a személyi költségek csökkentek, hiszen tavaly a leépítések miatt még céltartalék is terhelte a költségeket. Az eladósodottság a frekvencia költségeket is figyelembe véve 38,4 százalékon áll, vagyis éppen megáll 40 százalék alatt, ha a 10 milliárd forintos részvényvásárlást és a 15 forintos osztalékot is figyelembe vesszük. Mivel jövőre már nem kell koncessziót venni, ezért ezek a tények, na meg a 70 milliárd forint körüli szabad pénzáram lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár jelentősebben is növekedjen az osztalék.
Ma reggel megjelent angol nyelvű elemzésünkben 15.200 forintra emeltük meg az OTP célárunkat, az ajánlásunk Tartás. Az idei évre nagyon konzervatív, magas céltartalékkal számoltunk, s még így is 345 milliárd forint körüli eredményt várhatunk. Alacsonyabb céltartalék esetén értelemszerűen emelkedhet a profit. Sok múlik a moratóriummal kapcsolatos megállapodáson, ami a közeljövőben várható. Mindenestre azt gondoljuk, hogy a bank az EKB/MNB osztalékfizetési moratóriumát követően jelentős, 425 forintos osztalékot fizethet részvényenként, ami 3 százalék fölötti osztalékhozamnak felel meg.
A mai napot enyhe emelkedéssel, stagnálással kezdte a DAX, pedig az USA-ban inflációs adat jön, a muatató 3,6 százalékra ugorhat a korábbi 2,6 százalékról. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos negatív várakozásokat már beépítették a befektetők az árakba, így ma már nem látunk komolyabb reakciót. Egy esetleg rosszabb, magasabb inflációs adatnak ugyanakkor lehet negatív hatása a piacokra. A BUX stagnált a reggeli órákban.
Pesszimista hangulatban zárult a kereskedés az USA-ban, az S&P 500 index 0,9%-ot csökkent. A reggeli órákban a növekedési részvények mutatták a legnagyobb csökkenést, a nap végére azonban felülteljesítették a többi szektort, és a Nasdaq Composite kevesebb, mint 0,1%-os mínuszban zárta a napot.
A várt 7,5 millió helyett 8,1 millióra emelkedett márciusban az álláshirdetések száma Amerikában, ami új rekordnak számít, és meghaladta a legmagasabb elemzői becslést is. Ez ismét megerősíti azt a tézist, hogy a munkaerőpiac sokkal erősebb helyzetben van, mint ahogy azt az áprilisi foglalkoztatási jelentés mutatja, és a foglalkoztatás tekintetében a probléma nem a kereslet, hanem a kínálat.
Vegyes kereskedéssel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225 1,6%-ot csökken, a Hang Seng és a CSI 300 indexek pedig egyaránt 0,1%-ot emelkedik a záráshoz közeledve.
Miután a tegnap közzétett statisztika szerint a termelői árindex év per év alapon 6,8%-ra emelkedett Kínában (amire 2017 októbere óta nem volt a példa), a jegybank azt nyilatkozta, hogy nem kell aggódni a magasabb fogyasztói árak miatt, ugyanis a termelői és a fogyasztói infláció között a kapcsolat egyre halványabb. A fogyasztói árak év per év alapon 0,9%-ot emelkedtek áprilisban, ami elmaradt az elemzők által várt 1,0%-tól.
Ismét magára hagyta a piacot a BoJ. A japán jegybank utoljára április 21-én vásárolt ETF termékeket, amikor a reggeli szakasz során a Topix index 2,2%-ot esett. A tegnap reggeli szakaszban az index 1,98%-ot csökkent, ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a jegybank akcióba lendüljön. Április 20-án 1,2%-os volt a reggeli korrekció, ami szintén nem váltott ki reakciót a japán jegybanktól. Egyelőre minden jel arra utal, hogy 2% lett a BoJ új küszöb szintje.
Alapvetően negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel, a főbb indexek közül egyedül a DAX volt pluszban.
A MOL lehet a befutó az OMV szlovén kúthálózatára, mivel az INA-nak kisebbségi tulajdona van az osztrák cég által birtokolt szlovén kiskereskedelmi cégben, legalábbis ezt állítja a Világgazdaság. A 120 benzinkút vételára a 250-360 millió eurós sávban lehet. A MOL mellett a lengyel PKN Orlen is érdeklődik az akvizíciós lehetőség iránt.
Véleményünk: A MOL profiljába jól illene ez a hálózat, mivel mind Rijekából, mind a Dunai Finomítóból ellátható az ország nagy része. Az OMV 120 kútja a szlovén üzemanyag kiskereskedelmi piac 20%-át teszi ki. A MOL 40 kúttal és mintegy 10%-os részesedéssel a harmadik legnagyobb szereplő az országban, míg a piacvezető Petrol 56%-os részesedéssel és 318 töltőállomással rendelkezik. A 250-360 milliós árazás magasnak tűnik ugyanakkor, bár nem elrugaszkodott. Az OMV a közelmúltban adta el német kiskereskedelmi hálózatát 485 millió euróért, ami 285 kútból állt. Ez az árazás, ami 1,7 millió euró/kutat jelent, a szlovén cég esetében 205 millió eurós vételárat jelentene. Nem hisszük, hogy a MOL később elcserélné a kutakat a lengyel PKN Orlennel, ha ő lenne a befutó a tenderen, mivel ezek stratégiai jelentőséggel bírnak.
