COMMERZBANK (BÉT)
Commerzbank AG
9 310 HUF
-378 -3.90%Előző záró: 9 310 (25.04.30.)
Legfontosabb adatok
| Nyitó ár | 9 598 HUF |
| Napi min | 9 310 HUF |
| Napi max | 9 598 HUF |
| Utolsó kötés | 9 310 HUF |
| Utolsó kötés ideje | 2025.04.30. 16:40 |
| Előző záró | 9 310 HUF |
| Termék kategória | Részvény |
| Termék alkategória | BÉTa részvények |
| Piaci kapitalizáció | 28 Mrd HUF |
| Piac | BÉT |
| Devizanem | HUF |
| Napi változás (HUF) | -378 |
| Napi változás (%) | -3.90 |
| 5 napos változás (%) | 4.30 |
| 13 hetes változás (%) | 31.69 |
| 52 hetes változás (%) | 74.82 |
| YTD árfolyam változás (%) | 52.75 |
| Béta (S&P500-hoz mérten) | 0.94 |
| 52 heti min. záró | 12 HUF |
| 52 heti min. dátuma | 2024.08.09. |
| 52 heti max. záró | 9 688 HUF |
| 52 heti max. dátuma | 2025.04.30. |
| Forgalom (db) | 529 |
| Forgalom (HUF) | 4.95M |
| Kötések száma | 12 |
| 10 napos átl. forg. | 4 579 e db |
| 3 havi átl. forg. | 148 387 M db |
| EPS (Várakozás) | 2.08 |
| EPS (12 havi gördülő) | 2.08 |
| Árbevétel/részvény (Várakozás) | 11.32 |
| Árbevétel/részvény (12 havi gördülő) | 11.07 |
| Készpénz/részvény (Utolsó negyedéves) | 2.08 |
| P/BV (Utolsó negyedév) | 0.826 |
| P/E (Várakozás) | 11.57 |
| P/E (12 havi gördülő) | 11.57 |
| Várható osztalék | 0.65 |
| Várható osztalékhozam | 2.71% |
| Osztalékhozam (5 éves átlag) | 2.54% |
| P/S (Várakozás) | 2.117 |
Az adatok az alaptermékre vonatkoznak.
| Bevétel várakozás | 21.22 Mrd |
| Adózott eredmény (Várakozás) | 2.47 Mrd |
| Adózott eredmény (12 havi gördülő) | 2.47 Mrd |
| Osztalék növekedési ütem | - |
| 5 éves növekedési ütem (Árbevétel szerint) | 19.32% |
| EBITDA | 6.40 Mrd |
| ROA (Várakozás) | 0.53% |
| ROA (5 éves átlag) | 0.16% |
| ROE (Várakozás) | 7.42% |
| ROE (5 éves átlag) | 2.05% |
Az adatok az alaptermékre vonatkoznak.
Bemutatás
Németország második legnagyobb bankját 1870-ben kereskedők, kereskedő bankárok és bankárok alapították részvénytársasági formában (Commerz- und Disconto- Bank Hamburgi székhellyel) A 900-as évek elejére Németország egyik vezető bankja lett.
1920-ban egy Magdenburgi bankkal (1857-es alapítás) egyesült s így a fiókjainak száma 180 körüli értékről 284-re növekedett. 1929-ben pedig egy Frankfurti (am Main) bankkal egyesült, melynek következtében Hessen-ben és Türingiában is megjelent a cég irodáival. A világválság alatt 1932-ben a kormány elrendelte, hogy egyesüljön a Barmer Bank-Verein Hinsberg, Fischer & Co. nevű Düsseldorfi bankkal.
A kormány úgy segítette a bankrízis túlélését, hogy tőkét emelt a bankban, s így az állam és a központi bank együttesen 70%-os tulajdonrészre tett szert (80 millió márka alaptőke és 30 millió tartalék).
A tulajdonrészt 1936-37-ben értékesítette az állam. 1940-ben a Commerz- und Privat-Bank-ról Commerzbank Aktiengesellschaft-ra változtatta a nevét (mindenki csak Commerzbankként ismerte). A náci rezsim ideje alatt, minden zsidó származású dolgozót és managert eltávolítottak a bankból. 1938-ra árja bank lett., s az ügyfelei is árják lettek. 1944-re a mérlegfőösszege megháromszorozódott 5 Mrd német márkára, de annak a kétharmada, német állampapír volt!
A világháború alatt épületei 45%-át elvesztette. A nyugati Németországban két bank jött létre romjain, amelyek 1958-ban a jól ismert név alatt egyesültek. 1992-ben a nyugati Commerzbank AG és a keleti Berliner Commerzbank AG egyesült a mai bankká.
Ma a bank mintegy 820 fiókkal rendelkezik Németországban és 5,7 millió retail ügyfele van. A cég piacvezető a németpiacon a ceritifikát kereskedelemben. Az Eurohypo lépésenkénti felvásárlásával 2005-re európa legnagyobb „real estate” finanszírozó bankja lett! (sic!) A lengyel BRE bankban 69,72%-os tulajdonrésze van.
Kiemelt tartalmunk
Ritka földfémek és kritikus alapanyagok: Kína visszavág az amerikai vámcsapásra
Az elmúlt hetek eseményei, elsősorban Donald Trump vámintézkedései nyomán Kína is válaszlépéseket tett. Ez különösen két területen lehet hatásos. Az egyik a ritka földfémek (rare earth elements vagy rare earth metals), a másik a kritikus nyersanyagok (critical raw materials) piaca. Kína ugyanis mindkét területen domináns pozíciókkal rendelkezik, így korlátozásokkal, vámokkal és exporttilalommal befolyásolhatja az amerikai döntéshozókat.