Tegnap az AbbVie bejelentette, hogy 63 milliárd dollárért, azaz 45 százalékos felárral megveszi az Allergan részvényeit. Az Allergan részvényesek nagyobb részben készpénzt, kisebb részben AbbVie részvényt kapnak. A tranzakciót a felügyeleti szerveknek is jóvá kell hagynia, hiszen így az Allergan-nál mintegy háromszor nagyobb árbevételű cég jön létre. A tranzakcióhoz kapcsolódó prezentációból kiderült, hogy az AbbVie is úgy látja, hogy a cariprazine belátható időn belül egy úgynevezett „blockbuster” gyógyszer lehet, és azt várja, hogy továbbra is leggyorsabban bővülő értékesítéssel rendelkező gyógyszer lesz. Ugyanakkor az AbbVie-nak van egy gyógyszere, az Elagolix, amelyet tavaly hagyott jóvá az FDA az endometriózishoz (méhen kívüli méh nyálkahártya) kapcsolódó fájdalom kezelésére, csillapítására. A cég sikeres harmadik fázisú kísérletet végzett a méhmiómához köthető heves menstruációs vérzés csillapítására. Így jó esély van arra, hogy a gyógyszer a jövő évben piacra kerüljön. Ugyanakkor ez a gyógyszer alapvetően csak tüneti kezelésre szolgál, míg az Esmya magát a daganatot, daganatokat szünteti meg. Ezért a két gyógyszer jól kiegészítheti egymást. Így esetleg feléledhet a remény, hogy az új cég keresztülviszi az Esmya engedélyeztetést is. Persze ez utóbbi gondolat tisztán spekuláció. Mindenesetre a nagyobb cég valószínűleg nagyobb értékesítési erővel rendelkezik, aminek köszönhetően a cariprazine értékesítési kilátásai is javultak. Erre előszőr pozitívan reagált a részvény, de végül elolvadt ez a pozitív reakció.
Tegnap az MNB a vártnak megfelelően nem nyúlt az alapkamathoz, ugyanakkor a deviza swap állományt további 100 milliárd forinttal csökkenteni tervezi a következő negyedévben. Áttérnek adat-vezérelt üzemmódra, azaz annak függvényében, hogy mennyire jelenik meg a küldő dezinflációs hatás, jöhet szigorítás vagy akár lazítás is (persze ennek a valószínűsége kicsinek tűnik).
Lefordultak tegnap a csúcsokról a vezető amerikai részvényindexek, a Dow 0,7%-kal, az S&P500 1%-kal, a Nasdaq 1,5%-kal esett vissza.
A Huawei-jel szembeni szankciók ellenére bizonyos termékeket újra szállít a Micron Technology a kínai vállalatnak, miután a cég jogászai utánajártak az ügynek. A szankciók elméletileg azokra a termékekre vonatkoznak, melyeknek legalább 25%-a az USA-ban készült. Elképzelhető, hogy a cégek most elkezdték megkeresni a kiskapukat, hogy az amerikai részarány minél kevesebbnek tűnjön. Mindez a Micron tegnapi harmadik negyedéves gyorsjelentéséből derült ki, amiben a vártnál jobb számokat tett közzé. Az árbevétel 4,8 milliárd dollár lett (-39% év/év) a várt 4,7 milliárd dollárral szemben, míg az egy részvényre jutó EPS 1,05 dollár a várt 0,78 dollárral szemben. A most kezdődött negyedévre 4,3-4,7 milliárd dollár közötti árbevételt vár a cég, a konszenzus is nagyjából ennek a sávnak a közepét várta. A vállalat vezérigazgatója szerint a kereslet növekedésének korai jelei már mutatkoznak, ennek ellenére továbbra is visszafogják a beruházási kiadásokat a kereslet-kínálati viszonyok helyreállítása érdekében a memóriapiacon. A hírekre közel 9%-kal emelkedett az árfolyam piaczárás után.
A vártnak megfelelő 17,8 milliárd dolláros árbevételen 5 dolláros egy részvényre jutó profitot ért el a FedEx a gazdasági negyedik negyedévben, ami felülmúlta a 4,81 dolláros elemzői konszenzust. Ezzel az elmúlt két negyedév vártnál gyengébb adatait követően megszakadt a rossz széria. A globális gazdasági lassulás és az USA és Kína közti kereskedelmi adok-kapok főként a magasabb marzsú légi-szállítmányokat érinti, emiatt továbbra is nehéz idők várnak a cégre. Részben emiatt a most kezdődött gazdasági évre nagyjából 3-7% közötti visszaeséssel számol az idei 15,5 dolláros EPS-t követően a FedEx, ami elmarad a konszenzus 16,15 dolláros várakozásától. A hírekre közel 1%-kal emelkedett az árfolyam piaczárás után.
Robert Mueller különleges ügyész beleegyezett abba, hogy két képviselőházi testület meghallgatásán részt vegyen az általa folytatott vizsgálat kapcsán, amiben részben az oroszok 2016-os választásokba való beavatkozását vizsgálták. Noha ő maga már kimondta, hogy perdöntő bizonyítékokat nem talált arra, hogy Donald Trump akadályoztatta volna az igazságszolgáltatást, egy-két új információ azért napvilágot láthat, ami kényelmetlen lenne az elnöknek.
Jóval a várt alatt alakult a Conference Board fogyasztói bizalmi indexe az USA-ban júniusban, 121,5 pontra esett vissza a korábbi 131,3-ról a várt 131 ponttal szemben. Komoly aggodalomra azonban még nincs ok, ugyanis az elmúlt két és fél évben a 120-140 közötti sávban oldalazott a mutató. Ha ebből lefelé esne ki, az adhatná a jelét érdemi romlásnak a fogyasztói bizalomban.
Csupán 626 ezer új lakást adtak el az USA-ban májusban évesített alapon a várt 684 ezerrel szemben, ami 7,8%-os visszaesést jelent hó/hó alapon.
Nem hozott tegnap érdemi újdonságot Jerome Powell New York-i felszólalása, jórészt megismételte a jegybanki ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakat. Powell mellett James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke is felszólalt tegnap, szerinte most már itt lenne az ideje egy megelőző kamatcsökkentésnek. Valószínűleg nem lehet véletlen az, hogy a Trump adminisztrációtól nemrég megkeresést kapott, hogy legyen ő az egyik új Fed kormányzó, aki minden kamatdöntő ülésen jogosult szavazni. Bullard azonban nem élt ezzel a nem-hivatalos ajánlattal.
Vegyesen teljestettek az ázsiai indexek. A Shanghai index 0,2%-ot, a Hang Seng 0,7%-ot csökkent, míg a Nikkei 0,1%-ot emelkedett.
A hétvégi G20 találkozón az USA hivatalosan is bejelentheti, hogy felfüggesztheti a további kínai termékekre kivetni tervezett vám előkészítését. Ez kvázi tűzszünetet jelentene a felek között és hozzájárulhatna a két ország közti feszültség enyhüléséhez.
Az MSCI tegnap esti döntése értelmében Kuvait is csatlakozik a feltörekvő piaci országok közé, így 2020 májusától előreláthatóan 9 kuvaiti részvény fog bekerülni az MSCI indexbe. Mivel a jelenlegi számítások alapján együttes súlyuk mindössze 0,5%, így a bekerülésük nem okoz komolyabb változást a feltörekvő piaci indexben.
A Dow mínuszban, az S&P és a Nasdaq pluszban volt ma reggel. Az európai határidős piacok is a negatív tartományban voltak.
A MOL 38 milliárd forintért megvásárolja a Magyar Gáz Tranzit Zrt-t a magyar államtól. A korábban 100%-ig állami vállalat kezében van a magyar-szlovák gázvezeték, amely a két ország nagynyomású rendszereit köti össze. A hír semleges a MOL-ra, mivel a fizetett 38 milliárd forint könyv szerint értéknek felel meg. A MOL jobban tudja hasznosítani ezt a vezetéket, mivel a cég birtokolja az összes többi magyar nagynyomású gázeszközt és a teljes hálózatot is. Emellett, ha kiépül az észak-déli gázfolyosó, akkor hatékonyabban lehet majd ezt a szakaszt használni. A 2014-ben épült magyar-szlovák gázvezeték kihasználtsága eddig alacsony volt.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek:Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
