A sarokba szorított Irán nagyot lökhet az olaj árán
A hétvége fő eseménye, hogy az USA növeli katonai jelenlétét az Arab-öbölben, miután egyre nyilvánvalóbb az Irán felőli katonai és politikai fenyegetés. Az USA több repülőgép hordozót küldött a térségbe és egyéb csapásmérő fegyvert telepített a baráti arab országokba. A május 2. óta megszigorított USA szankciók miatt ugyanis csökken Irán olaj- és gáztermelése, emiatt a sarokba szorított ország, illetve az országot vasmarokkal irányító Forradalmi Gárda válaszcsapásokra készül.
Irán de facto irányítja és kontrollálja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül napi 20 millió hordó kőolaj halad át, a világ termelésének 20%-a és globális export közel fele. Valójában Iránnak le se kell zárnia az áthaladást, elég, ha mondjuk bármilyen ürüggyel lassítja a forgalmat a legszűkebb ponton mindössze 50 kilométer széles tengeri szorosban. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy az olajár rakétasebességgel emelkedjen.
A Hormuzi-szoros
Forrás: https://countercurrents.org
Az USA kényelmesebb pozicíóban van ráadásul, mint valaha is volt a 50-as évek óta. Az ország nettó olaj- és kondenzátum importja a 15 évvel ezelőtti 10 millió hordó/nap szintről 2 millió hordó/nap szintre zuhant 2018-ban köszönhetően a palaolaj termelés felfutásának. Az USA nettó energiamérlege az EIA (Amerikai Energiaügynökség) előrejelzése szerint 2020-ra pozitívvá válhat, vagyis az Egyesült Államok nem függ a nem baráti energiahordozó szállítmányoktól. Az amerikai külpolitika ezért nekiállt, hogy elbánjon a számára nem túl szimpatikus, szénhidrogénen csücsülő rezsimekkel. Irán az egyik ősellenség. Az országot a mélyen USA ellenes Forradalmi Gárda uralja, a szervezet tagjai a helyi gazdaságban is kulcspozíciókat foglaltak el az elmúlt évek során.
Az USA nettó energiamérlege és a várható jövőbeli alakulása az olaj- én energiaárak függvényében
Forrás: EIA (Amerika Energiaügynökség)
A keménykedés mennyire hoz majd rezsimváltást, azt nehéz megjósolni. Az viszont látszik, főleg Venezuela példáján, hogy ezek a latorállamok sokáig tudják húzni. A szankciók és a gazdasági összeomlás sem löki át ezeket az országokat, hogy kormányváltás lépjen életbe. Ezért erről az oldalról sokáig látunk még olajár felhajtó erőt, mivel Irán és a térség többi országa is érdekelt a feszültség fenntartásában, akár csak Trump elnök, aki ismét naggyá akarja tenni Amerikát, vagy legalább is megnyerni a jövő novemberi választást.
Hasonló tartalmak
A MOL jövője, a benzin alkonya, olajipari kilátások
Bence Balázs (portfolio.hu) videójában Pletser Tamással, az Erste olaj és gázipari elemzőjével tekinti át az olajipari folyamatokat.
Trump diszkont az olajárban – avagy miért az amerikai elnök most a kulcsszereplő?
Az elmúlt hetek olajár spekulációjában kulcsszerepet játszott az amerikai elnök. A legutóbbi meglepő húzása az Irán elleni szankciók újbóli, teljes kiterjesztése volt, ami ugyanúgy meglepte a piacot, mint a tavaly novemberi lépése, amikor nyolc országot felmentett a szankciók alól. Donald Trump egy elszabadult rombológolyó – ráadásul a mostani USA politika megalapozhatja egy jövőbeli olajár...
Magyar üzemanyag fogyasztás: az egyetlen út felfelé?
Gyakran elhangzik a mondat a magyar emberektől, hogy az üzemanyag drága. Nos, ennek némileg ellentmond az elmúlt 20 év statisztikája.
Mi történt a szennyezett orosz olajszállításokkal?
Az elmúlt napok érdekes fejleménye volt, hogy több orosz olajat vásárló európai cég is jelezte, baj van az orosz olaj minőségével, ezért ideiglenesen felfüggesztették az importot. Mi okozhatta azt, hogy a Barátság kőolaj vezetéken szállított orosz olaj klóvegyületeket tartalmazott és mi lehet vajon ennek a következménye?
