A sarokba szorított Irán nagyot lökhet az olaj árán
A hétvége fő eseménye, hogy az USA növeli katonai jelenlétét az Arab-öbölben, miután egyre nyilvánvalóbb az Irán felőli katonai és politikai fenyegetés. Az USA több repülőgép hordozót küldött a térségbe és egyéb csapásmérő fegyvert telepített a baráti arab országokba. A május 2. óta megszigorított USA szankciók miatt ugyanis csökken Irán olaj- és gáztermelése, emiatt a sarokba szorított ország, illetve az országot vasmarokkal irányító Forradalmi Gárda válaszcsapásokra készül.
Irán de facto irányítja és kontrollálja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül napi 20 millió hordó kőolaj halad át, a világ termelésének 20%-a és globális export közel fele. Valójában Iránnak le se kell zárnia az áthaladást, elég, ha mondjuk bármilyen ürüggyel lassítja a forgalmat a legszűkebb ponton mindössze 50 kilométer széles tengeri szorosban. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy az olajár rakétasebességgel emelkedjen.
A Hormuzi-szoros
Forrás: https://countercurrents.org
Az USA kényelmesebb pozicíóban van ráadásul, mint valaha is volt a 50-as évek óta. Az ország nettó olaj- és kondenzátum importja a 15 évvel ezelőtti 10 millió hordó/nap szintről 2 millió hordó/nap szintre zuhant 2018-ban köszönhetően a palaolaj termelés felfutásának. Az USA nettó energiamérlege az EIA (Amerikai Energiaügynökség) előrejelzése szerint 2020-ra pozitívvá válhat, vagyis az Egyesült Államok nem függ a nem baráti energiahordozó szállítmányoktól. Az amerikai külpolitika ezért nekiállt, hogy elbánjon a számára nem túl szimpatikus, szénhidrogénen csücsülő rezsimekkel. Irán az egyik ősellenség. Az országot a mélyen USA ellenes Forradalmi Gárda uralja, a szervezet tagjai a helyi gazdaságban is kulcspozíciókat foglaltak el az elmúlt évek során.
Az USA nettó energiamérlege és a várható jövőbeli alakulása az olaj- én energiaárak függvényében
Forrás: EIA (Amerika Energiaügynökség)
A keménykedés mennyire hoz majd rezsimváltást, azt nehéz megjósolni. Az viszont látszik, főleg Venezuela példáján, hogy ezek a latorállamok sokáig tudják húzni. A szankciók és a gazdasági összeomlás sem löki át ezeket az országokat, hogy kormányváltás lépjen életbe. Ezért erről az oldalról sokáig látunk még olajár felhajtó erőt, mivel Irán és a térség többi országa is érdekelt a feszültség fenntartásában, akár csak Trump elnök, aki ismét naggyá akarja tenni Amerikát, vagy legalább is megnyerni a jövő novemberi választást.
Hasonló tartalmak
Mitől gyengültek ekkorát a finomítói árrések Európában májusban?
A rendkívül erős április után a válság májusban utolérte a finomítói szektort is Európában. A MOL áprilisi 9,1 dollár/hordó marzsa májusra 0,4 dollár/hordó szintre esett. A csökkenés főleg a magasabb olajáraknak és az eddig sztártermék, a dízel túlkínálatának köszönhető. Sajnos a rövidtávú kilátások sem kedvezőek, de az év második felében lehet némi enyhülés.
Finomítói marzsok: most jött el a várt összeesés?
Az olajfinomítói szektort egyelőre nem sújtotta annyira a járvány okozta válság, mint a termelőket. Ha rápillantunk a finn Neste cég által számított marzsra, akkor látszik, hogy az elmúlt két hét során változott a helyzet:
Megszűnt a félelem, hogy elfogynak a kőolajtárolói kapacitások
A globális kőolajpiacon az elmúlt két hétben látványosan csökkent az aggodalom, hogy elfogynak az olajtárolói kapacitások. Még április végén mindenki arról beszélt, hogy néhány héten belül a termelők kénytelenek lesznek erőszakosan lefojtani a termelésüket, mivel nem lesz hol tárolni a kibányászott fekete aranyat. Mára drasztikusan megváltozott a helyzet. Ennek az oka a kereslet látványos...
Mikor térhet vissza az olaj kereslete a korábbi szintekre?
A világ 100 millió hordó/nap olajat fogyasztott a koronavírus járvány előtt. Vajon mikor érjük el ismét el ezt a szintet? A legoptimistábbak szerint az év végére, mások szerint 1-2 év múlva, míg a legpesszimistábbak szerint soha. Nézzük végig, milyen a helyzet most.
