A sarokba szorított Irán nagyot lökhet az olaj árán
A hétvége fő eseménye, hogy az USA növeli katonai jelenlétét az Arab-öbölben, miután egyre nyilvánvalóbb az Irán felőli katonai és politikai fenyegetés. Az USA több repülőgép hordozót küldött a térségbe és egyéb csapásmérő fegyvert telepített a baráti arab országokba. A május 2. óta megszigorított USA szankciók miatt ugyanis csökken Irán olaj- és gáztermelése, emiatt a sarokba szorított ország, illetve az országot vasmarokkal irányító Forradalmi Gárda válaszcsapásokra készül.
Irán de facto irányítja és kontrollálja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül napi 20 millió hordó kőolaj halad át, a világ termelésének 20%-a és globális export közel fele. Valójában Iránnak le se kell zárnia az áthaladást, elég, ha mondjuk bármilyen ürüggyel lassítja a forgalmat a legszűkebb ponton mindössze 50 kilométer széles tengeri szorosban. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy az olajár rakétasebességgel emelkedjen.
A Hormuzi-szoros
Forrás: https://countercurrents.org
Az USA kényelmesebb pozicíóban van ráadásul, mint valaha is volt a 50-as évek óta. Az ország nettó olaj- és kondenzátum importja a 15 évvel ezelőtti 10 millió hordó/nap szintről 2 millió hordó/nap szintre zuhant 2018-ban köszönhetően a palaolaj termelés felfutásának. Az USA nettó energiamérlege az EIA (Amerikai Energiaügynökség) előrejelzése szerint 2020-ra pozitívvá válhat, vagyis az Egyesült Államok nem függ a nem baráti energiahordozó szállítmányoktól. Az amerikai külpolitika ezért nekiállt, hogy elbánjon a számára nem túl szimpatikus, szénhidrogénen csücsülő rezsimekkel. Irán az egyik ősellenség. Az országot a mélyen USA ellenes Forradalmi Gárda uralja, a szervezet tagjai a helyi gazdaságban is kulcspozíciókat foglaltak el az elmúlt évek során.
Az USA nettó energiamérlege és a várható jövőbeli alakulása az olaj- én energiaárak függvényében
Forrás: EIA (Amerika Energiaügynökség)
A keménykedés mennyire hoz majd rezsimváltást, azt nehéz megjósolni. Az viszont látszik, főleg Venezuela példáján, hogy ezek a latorállamok sokáig tudják húzni. A szankciók és a gazdasági összeomlás sem löki át ezeket az országokat, hogy kormányváltás lépjen életbe. Ezért erről az oldalról sokáig látunk még olajár felhajtó erőt, mivel Irán és a térség többi országa is érdekelt a feszültség fenntartásában, akár csak Trump elnök, aki ismét naggyá akarja tenni Amerikát, vagy legalább is megnyerni a jövő novemberi választást.
Hasonló tartalmak
Az USA olajtermelése elérhette a maximumot?
A napokban érdekes cikk látott napvilágot Dan Steffens tollából (https://oilprice.com/Energy/Crude-Oil/The-Real-Reason-Why-US-Oil-Production-Has-Peaked.html), aki az EPG csoport elnöke közel 20 évet töltött el az amerikai olajiparban. A becslése szerint idén első félévben az amerikai olajtermelés ideiglenes csúcsra juthatott. Ennél magasabb kitermelés egyelőre nem várható, hacsak nem az...
Az olajárak és a járműipar: kéz a kézben
A kőolajpiac mindig árgus szemmel követte a járműipar alakulását, mivel az új személygépkocsi eladások száma általában jól lekövette az olajkereslet alakulását. Vagyis aki új autót vagy nehézgépjárművet vett, az általában használta is, mégpedig az átlaghoz képest lényegesen többet. A járműgyártás dinamikája már tavaly is megtorpant, idén pedig még rosszabb a helyzet, ami az olajkeresletre nem...
Nyári uborkaszezon vagy valami más?
Az elmúlt két hónapban az olajpiac volatilitása drasztikusan lecsökkent, a WTI lényegében 55 és 60 dollár között mozgott. Ez csak a nyári uborkaszezonnak köszönhető vagy inkább a bizonytalanság vette át az uralmat a piacon?
Miért gyengült a MOL részvényára?
Az elmúlt napok leggyakoribb kérdése, hogy vajon mi az oka a MOL árfolyamesésének? Számomra úgy tűnik, hogy nincs probléma fundamentálisan a céggel, a régiós kereslet is erős és a MOL-nak is jól megy a bolt. A nemzetközi környezet azonban egyáltalán nem támogató, a szektor iránti bizalom továbbra sem stabil. Az ajánlásunk továbbra is Felhalmozás, 3.720 forintos célárral, amit arra alapozunk,...
