A sarokba szorított Irán nagyot lökhet az olaj árán
A hétvége fő eseménye, hogy az USA növeli katonai jelenlétét az Arab-öbölben, miután egyre nyilvánvalóbb az Irán felőli katonai és politikai fenyegetés. Az USA több repülőgép hordozót küldött a térségbe és egyéb csapásmérő fegyvert telepített a baráti arab országokba. A május 2. óta megszigorított USA szankciók miatt ugyanis csökken Irán olaj- és gáztermelése, emiatt a sarokba szorított ország, illetve az országot vasmarokkal irányító Forradalmi Gárda válaszcsapásokra készül.
Irán de facto irányítja és kontrollálja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül napi 20 millió hordó kőolaj halad át, a világ termelésének 20%-a és globális export közel fele. Valójában Iránnak le se kell zárnia az áthaladást, elég, ha mondjuk bármilyen ürüggyel lassítja a forgalmat a legszűkebb ponton mindössze 50 kilométer széles tengeri szorosban. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy az olajár rakétasebességgel emelkedjen.
A Hormuzi-szoros
Forrás: https://countercurrents.org
Az USA kényelmesebb pozicíóban van ráadásul, mint valaha is volt a 50-as évek óta. Az ország nettó olaj- és kondenzátum importja a 15 évvel ezelőtti 10 millió hordó/nap szintről 2 millió hordó/nap szintre zuhant 2018-ban köszönhetően a palaolaj termelés felfutásának. Az USA nettó energiamérlege az EIA (Amerikai Energiaügynökség) előrejelzése szerint 2020-ra pozitívvá válhat, vagyis az Egyesült Államok nem függ a nem baráti energiahordozó szállítmányoktól. Az amerikai külpolitika ezért nekiállt, hogy elbánjon a számára nem túl szimpatikus, szénhidrogénen csücsülő rezsimekkel. Irán az egyik ősellenség. Az országot a mélyen USA ellenes Forradalmi Gárda uralja, a szervezet tagjai a helyi gazdaságban is kulcspozíciókat foglaltak el az elmúlt évek során.
Az USA nettó energiamérlege és a várható jövőbeli alakulása az olaj- én energiaárak függvényében
Forrás: EIA (Amerika Energiaügynökség)
A keménykedés mennyire hoz majd rezsimváltást, azt nehéz megjósolni. Az viszont látszik, főleg Venezuela példáján, hogy ezek a latorállamok sokáig tudják húzni. A szankciók és a gazdasági összeomlás sem löki át ezeket az országokat, hogy kormányváltás lépjen életbe. Ezért erről az oldalról sokáig látunk még olajár felhajtó erőt, mivel Irán és a térség többi országa is érdekelt a feszültség fenntartásában, akár csak Trump elnök, aki ismét naggyá akarja tenni Amerikát, vagy legalább is megnyerni a jövő novemberi választást.
Hasonló tartalmak
Egy ábra, amely sokat elárul a világkereskedelem alakulásáról
Ma reggel találtam erre a Bloomberg ábrára, amely mutatja, hogy miként alakul a hajózási célú fűtőolaj kereslet Szingapúrban, a legnagyobb ázsiai piacon, ami az egész régióra meghatározó.
A globális gázár összeomlás: okok és magyarázatok
Az elmúlt két hónap a fő globális energiapiaci fejlemény a földgázárak zuhanása volt. Annak ellenére, hogy az elemzések többsége szerint a földgáz évtizede jöhet, a gázárak 10 éves mélypontra estek Európában és Ázsiában, de az USA gázárai is mindenkori mélypontjuk közelében vannak. Az árcsökkenés nemcsak a közeli határidős jegyzések, hanem az éves határidős árak esetében is bekövetkezett. Ez...
A megtorpanó kereslet mélybe viheti az olaj árát
A globális olajpiacot általában rövidtávon a kínálati hírek, mint a politikai feszültségek, embargók, szankciók és új mezők beállítása, mozgatják. A fókusz azonban az elmúlt két hónapban átterelődött a kereslet oldalra, amire a 2009-es válság óta nem volt példa. Hiába szűkíti kínálatát az OPEC, hiába torpant meg az amerikai palaolaj termelés júniusban, vevők nélkül nem lesz olajár emelkedés....
A MOL jövője, a benzin alkonya, olajipari kilátások
Bence Balázs (portfolio.hu) videójában Pletser Tamással, az Erste olaj és gázipari elemzőjével tekinti át az olajipari folyamatokat.
