Trump diszkont az olajárban – avagy miért az amerikai elnök most a kulcsszereplő?
Az elmúlt hetek olajár spekulációjában kulcsszerepet játszott az amerikai elnök. A legutóbbi meglepő húzása az Irán elleni szankciók újbóli, teljes kiterjesztése volt, ami ugyanúgy meglepte a piacot, mint a tavaly novemberi lépése, amikor nyolc országot felmentett a szankciók alól. Donald Trump egy elszabadult rombológolyó – ráadásul a mostani USA politika megalapozhatja egy jövőbeli olajár robbanás kialakítását.
Ha ránézünk az olajpiacra, nem igazán érthető, hogy eddig miért nem robban fel az árfolyam. A keresleti oldal továbbra is masszív, az IEA most áprilisban megerősítette a korábbi 1,4 millió hordó/nap keresletnövekedési előrejelzését 2019-re. Mondjuk, ezt egy kicsit optimistának tartom, a kínai-USA kereskedelmi háború tartogathat meglepetést, meg egyébként is lassul a világgazdaság. De napi 1 millió hordó növekedés még így is bőven meglehet. Erre számít egyébként több nagyobb független elemzőház is (Energy Aspect, JBC Energy).
Főleg a kínálati oldal az, ahol horrorjeleneteket látunk. Venezuela gyakorlatilag összeomlott, a maradék 600-800 ezer hordó napi termelés pár hónap múlva nullára esik, ha csak valami csoda folytán békés átmenet lesz. A szennyezett orosz kőolaj (ami egy külön misét megér, tudatos támadás-e ez vagy a megszokott orosz hanyagság?), mely betelítette a Barátság kőolajvezetéket, az orosz termelést is sújtja, akár 2-400 ezer hordóval is csökkenhet a napi kihozatal. Líbiában polgárháború van, ami egyelőre nem érinti a kitermelő és az infrastrukturális egységeket, de ki tudja, hogy egy eltéved rakéta vagy a kétségbeesett visszavonulás valamelyik fél részéről milyen következményekkel járhat, így a napi 1,2 millió hordó líbiai nyersolaj termelés egyáltalán nem kőbe vésett. Nem beszéltünk még az Irán elleni szankciókról, ami május eleje óta 100%-ban sújtja a perzsa államot. Ráadásul az OPEC+ eltökéltebb, mint valaha. Szaúd-Arábia a szóbeli nyugtatás ellenére nem termel több olajat, de ha a nyáron többet is fog, az elmegy a saját erőművei üzemeltetésére, tehát exportnövekedés nem lesz. Hiába na, kell a legalább 85 dolláros olajár, különben megy Mohamed bin Salman is a levesbe a Vision 2030 programmal egyetemben. Az 50 fokos nyári melegben pedig kell a napi 1 millió hordó (!) olaj elégetése, különben nincs elég áram és hőgutát kapsz az arábiai nyárban légkondi nélkül.
Ne maradjon le aktuális blogbejegyzéseinkről, kattintson ide és kérjen email értesítést!
Na de ha ilyen siralmas a kép, akkor miért nincs mondjuk 80 vagy 100 dolláros olajár? A megoldás neve Donald Trump. Az amerikai elnökről tudja mindenki, hogy a jövő év novemberi elnökválasztás előtt alacsony olajárat szeretne, mivel a jellemzően USA közepén élő, fehér középréteg választóinak a 3 dollár feletti gallononkénti benzinár nagyon fájdalmas. Ezért is esélytelen, hogy Kínát valóban drasztikus eszközökkel sújtja az elnök, mert az kemény recessziót hoz. És emiatt sem bízik abban a piac, hogy Venezuela és Irán elleni szankciók kőbe vannak vésve. Trump gyakorlatilag egy kiszámíthatatlan rombológolyó, ami miatt jelentős diszkont van az olajárban. Az elnök bármikor átlép bármilyen határt, sokszor a racionális érvek ellenére.
Ez a bizonytalanság egyébként pont a hazai olajipart sújtja leginkább. Feltűnő, hogy a növekvő olajárak ellenére az USA palaolaj ipara mennyire visszafogott. A fúróberendezés szám csökken, az olajtermelés növekedése lassabb a vártnál és az infrastruktúra építésével sem rohannak már annyira az amerikaiak. Pedig Trump magabiztossága pont abból ered, hogy olajban és NGL-ban (földgáz likvid) az USA már alig szorul rá az importra. Így keményebb kézzel lehet fellépni az olajhordókon csücsülő latorállamokkal szemben, Trump könnyebben megleckéztetheti a szakállas muftik által irányított Iránt vagy a gengszter és szocialista venezuelaiakat.
A Trump diszkont miatt viszont mindenki kivár az olajiparban és halasztja a beruházásokat. Emiatt szerintem 1-2 év múlva drasztikusan nőni fog egy olajtüske (oil spike) esélye, főleg a jövő novemberi USA választások után. A kereslet és a kínálat közti növekvő rést egy ideig be lehet foltozni a készletek leépítésével, de lesz egy pillanat, amikor elszállhatnak az árak. Szóval maradjatok olajban, és várjátok ki, amikor ez a pillanat elérkezik.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
