A részvénypiacok is megsínylik az ukrán feszültséget

A hétvégén fokozódott a helyzet Ukrajna körül. Putyin felhatalmazást kapott a Duma-tól a katonai beavatkozásra, de maga az elnök nem adott parancsot katonai lépésre. Közben Ukrajna készenlétbe helyezte a hadseregét, a G7-ek pedig bejelentették, hogy felfüggesztik az előkészületeket a G8 találkozóra, amelyre Szocsi-ban kerülne/került volna sor. Putyin nyilván megnézi meddig mehet el békésen, mennyi orosz-lakta területet tud békésen leszakítani Ukrajnáról. Azaz háborúra nem, de a háborús feszültség fennmaradására számítunk. A háborús feszültség kártyája, amelyet Putyin most kijátszott, kétélű fegyver. Egyrészt a geopolitikai feszültség emeli a kőolaj árát, ami segíti az orosz költségvetést egyensúlyban tartani, miközben a rubel rekord sebességgel tovább gyengül (január közepe óta 11%). Így nem meglepő az orosz jegybank lépése, hogy ma 5,5 százalékról 7 százalékra emelte a finanszírozási rátát. Mindenesetre az orosz tőzsde megsínyli a háborús feszültséget: több mint 10 százalékos zuhanással reagált az eseményekre. Ezzel különben a MICEX az 1.300 pontos támasz szint környékére ért.

Ha az amerikai határidős indexeket nézzük, akkor nem látunk pánikot, egy moderált egy százalék alatti csökkenést mutatnak az indexek. Ázsiában sem volt pánik. Az EUR/USD éppen hogy csak elmozdult a pénteki 1,38 körüli értékről. Valljuk meg, az arany is csak moderáltan emelkedik, a három nappal ezelőtti csúcs közelében van. Az olaj is a december végi szinteken jár, legalábbis ami a Brentet illeti. Ez azt sugallja, hogy olyan nagy háborús félelmek nincsenek, legalábbis egyelőre nem tulajdonítanak neki olyan nagy jelentőséget a befektetők, ami a globális piacokat illeti. Akkor mégis, miért zuhan a DAX és a BUX?

A DAX esetében a probléma, hogy Németország szoros kapcsolatokat épített ki az oroszokkal az energetikában. Egy elhúzódó hidegháborús helyezet esetén Németországnak komoly vesztenivalója van gazdaságilag. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy Putyin nem mehet el addig, hogy a kereskedelmi kapcsolatok boruljanak (szankciók, stb.), mert az orosz ember sem szereti a gazdasági visszaesést.

Az OTP és a Richter a leginkább érintett részvény a magyar piacon. Az előbbi a részvényenként cirka 1.200 forint ukrán, és mintegy 800 forint orosz kitettség miatt. Persze fontos megjegyezni, hogy még negatív forgatókönyvek esetén is ezen kitettségeknek csak kis része veszhet el szerintünk. Mindenesetre a bizonytalanság arra jó, hogy mélybe küldje az OTP részvényét. A technikai formáció csúnya, a támaszt réssel átugrotta az árfolyam, és a következő támasz szintek 3.500 és 3.300 forintnál vannak. Az utóbbi esetén már cirka 1.000 forint árazódna be a teljes becsült kitettségből. A Richternek cirka 100 millió dollár árbevétele származik Ukrajnából, amely „ceteris paribus” 20 millió dollárra csökkenhet, ha a jelenlegi hrivnya árfolyam marad. Oroszországba pedig cirka 450 millió dollár értékben ad el termékeket a cég. A rubel gyengülése szintén „ceteris paribus” cirka 45 millió dollárral rombolhatja az árbevételt, ez pedig jó pár milliárd forinttal rombolhatja az eredményt. Ha csak pl. egy évig marad ez az állapot, akkor a hatás a részvények értékére nézve 50-100 forint, máskülönben sokkal nagyobb (100 és 1.000 forint között) tud lenni, bár szerintünk végül inkább az alsó élhez lesz közelebb. A részvény a csúcshoz képest már cirka 1.000 Ft-ot esett. A technikai támasz 3.800 forintnál van, amelynek szerintünk ki kellene tartania.

- Történelmi csúcson zárt az S&P500 index
- Globális feszültségre ugranak a nyersanyagárak
- Inflációs adatra ugrott az EUR/USD árfolyama
- Rosszul kezdődött a hét Ázsiában
- A horvát kormány csökkentette az INA gáz eladási árait a háztartások felé
- A MOL a horvát állam engedélyét kérte az INA harmadik fél általi átvilágítására
- A vártnál jobb lett az ANY Biztonsági Nyomda eredménye
- Esésre számítunk ma a tőzsdén

- Emelkedéssel indult a kereskedés pénteken, majd záráshoz közeledve megtorpantak az indexek és nagyot korrigáltak, de az S&P500 indexnek így is sikerült történelmi csúcson zárnia (Dow 0,3%, Nasdaq -0,25%, S&P500 0,25%).
- A várakozásoknál jobb lett a chicagói beszerzési menedzser index: 0,2 ponttal 59,8 pontra emelkedett, míg a konszenzus 57 pont volt.
- A tavalyi negyedik negyedéves GDP adatot lefelé módosította az amerikai kereskedelmi tárca. A korábban jelzett 3,2% helyett mindössze 2,4%-kal nőtt a tengerentúli GDP, miközben a várakozás 2,5% volt. A módosítás a vártnál gyengébb fogyasztás miatt lehetett.

- Pénteken emelkedéssel zártak a nyugat-európai börzék (FTSE100 0%, DAX 1,08%, CAC40 0,26%).
- A hétvégén kiéleződött az ukrajnai helyzet. Az orosz parlament engedélyezte a katonai erő alkalmazását Ukrajnában, erre úgy reagált az ideiglenes ukrán elnök, hogy riadókészültséget rendelt el az ukrán haderőnél. A G7 vezetője elítélte hétvégén az oroszok beavatkozását, és közölte, hogy felfüggeszti a G8-ak Szocsiban megrendezésre kerülő csúcsértekezletének előkészületeit.
- Az orosz jegybank 150 bázisponttal 7%-ra emelte az irányadó rátát. Az orosz rubel gyengül, a tőzsdeindex kb. 10%-os mínuszban áll, a kamatemelésnek rövidtávon nincsen igazán hatása.

- Az olaj és az arany árfolyama is jelentősen emelkedett ma reggel az ukrán-orosz feszültségek kapcsán. Az arany árfolyama 1.346 dollárra ugrott a befektetők félelmének emelkedésére, míg az olaj árfolyama 104,2 dollárig emelkedett, nagyrészt a globális feszültségek kapcsán.

- Pénteken publikálták az euró zóna inflációs adatát, ami a várt 0,7% helyett 0,8% lett, amire erősödéssel reagált az euró, mivel a spekulációk szerint a kissé magasabb infláció is visszavetheti az EKB-t a monetáris lazításban. Az adat hatására az EUR/USD árfolyama 1,3710-ről 1,3802-re ugrott. Az 1,38-as érték az elmúlt hónapokban erős ellenállásnak bizonyult, és a szintet most sem sikerült áttörnie az árfolyamnak.
- A forint a többi régiós devizával együtt jelentős gyengüléssel kezdte a hetet az euróval szemben, melynek hátterében az Ukrajnával kapcsolatos feszültség áll. Az EUR/HUF árfolyama a 30 napos mozgóátlag 309 környéki értékéről egészen 311,7-ig ugrott. A régiós devizák szempontjából az ukrajnai fejlemények lehetnek a középpontban.

- A Nikkei 1,3%-ot, a Hang Seng 1,5%-ot esett, míg a Shanghai index 0,9%-ot tudott emelkedni.
- A HSBC által közölt kínai végleges februári PMI értéke 48,5 pont lett, ami bár elmarad a januári 49,5 pontos értéktől, de jobb, mint az előzetes 48,3 pont. A kínai statisztikai hivatal által publikált PMI index értéke 55,0 pontra emelkedett a szolgáltató szektorban.
- Indiában a beszerzési menedzser index értéke 51,4 pontról 52,5 pontra emelkedett a HSBC felmérése szerint.

- Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek a negatív tartományban voltak ma reggel.

- Az INA-nak a korábbi 2,2 kunás köbméterenkénti árról 1,7058-a kell csökkentenie a gáz árát, amit a HEP a háztartások felé értékesít. A csökkenés évente 250-350 millió kuna (10,2-14,2 milliárd forint) kiesést okoz az INA-nak és ezen keresztül a MOL-nak. A horvát állami áramcég, a HEP a napokban vette át a gázüzletágat az INA-tól, amivel kihúzta a MOL és a horvát állam közti vita egyik méregfogát. A MOL öröme azonban nem felhőtlen, mivel most hasonló veszteséget szenvedhet el az alacsonyabb gázáron, mint korábban a gázüzletág birtoklásával.
- Az INA hivatalos közleménye szerint egy harmadik fél szeretné áttekinteni az INA üzleteit és ehhez kért engedélyt a MOL a horvát államtól. A lépés a MOL INA részvényeinek eladását készítheti elő. Az INA részvények jelentősen emelkedtek már a hír előtt, ezért a tőzsde a céghez fordult magyarázatért. Az INA péntek este jelentette meg ezt a hírt, ami indokolhatja a napközbeni emelkedést. A MOL készíti elő az INA részvények eladását. A kérdés, hogy egy harmadik fél milyen árat hajlandó adni a részesedésért. A legutóbbi fejlemény, mely szerint az INA alacsonyabb áron köteles értékesíteni gáztermelését a hazai fogyasztók felé, nem kedvez egy magasabb eladási ár elérésének.
- Noha a MOL azt kérte Horvátországtól, hogy járuljon hozzá, hogy harmadik fél átvilágítsa az INA-t, Áldott Zoltán igazgatósági tag az nyilatkozta egy horvát napilapnak, hogy a MOL nem kívánja eladni az INA-ban meglévő részesedését. Eléggé ellentmondásosak tehát az INA eladása körül hírek.
- Pénteken zárás után tette közzé 2013. IV. negyedéves eredményét az ANY Biztonsági Nyomda. A 145 millió forintos nettó eredmény jóval magasabb volt az általunk vártnál. Az egy részvényre jutó eredmény 50 forint volt az év egészét nézve, ami magasabb osztalékra enged következtetni. A cég készpénzállománya továbbra is stabil: 1,63 milliárd forint, vagyis 113,4 forint részvényenként, ami ugyan kissé alacsonyabb az előző évinél. Az árbevétel elsősorban az exportpiacokon (Románia) termelődött. A hazai piacon a legális dohánytermék értékesítés 25%-os visszaesése miatt csökkent a zárjegy iránti kereslet, de ezt ellensúlyozni tudta az okmányok (útlevél) iránti növekvő igény. A bruttó és az üzemi marzs is nőtt 2012 IV: negyedévéhez képest, ami a költséghatékonyságnak és a magasabb marzsú termékek térnyerésének köszönhető. A vártnál alacsonyabb értékcsökkenés is segítette az eredményt. Az eredmény összességében pozitív meglepetést okozott, és a cég kilátásai is jók, hiszen idén, de akár a következő évben is számos tényező növelheti az eredményt: a parlamenti választások nyomdai munkálatai, a mobil fizetés év közepén várható bevezetése, költségcsökkentés, gazdasági fellendülés. Ezért arra számítunk, hogy a következő években tovább nőhet az osztalék.
- Az ANY Biztonsági Nyomda március 31-én tartja éves rendes közgyűlését. A napirenden a szokásos pontok szerepelnek. Az osztalékjavaslatot szerdán teszi közzé a cég.
- OTP, FHB: Ma 10 órától kezdődően újra tárgyal az alkotmánybíróság a devizahitelekről. Sajtótájékoztatót egyelőre nem hirdettek meg, így nem lehet tudni, hogy döntés is születik-e a kérdésben.
- Az OTP kisebb leányvállalatain keresztül 46,69%-os közvetett részesedést szerzett a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt-ben.
- Az OTP 6,2 milliárd forinttal megemelte szerb leányvállalatának alaptőkéjét.