Az olajpiac kulcskérdése, hogy a soron következő OPEC találkozón sikerül-e ismét megállapodni az olajtermelés csökkentéséről. Hiába egyértelmű ugyanis a helyzet gazdasági értelemben, a világpolitika megváltoztathatja a kimenetelt. Szaúd-Arábia és fiatal uralkodója, Mohammed bin Szalmán (MbS) a Khashoggi gyilkossággal zsákutcába terelte magát és az OPEC-et. Így könnyen lehet, hogy a december 6-7-i találkozó a kitermelési korlátok eltörlését erősíti meg, nem a piac által várt 1.0-1.4 millió hordó/napos termeléscsökkentést az olajkartell és Oroszország részéről.
Az olajár drasztikus csökkenése gyakorlatilag az USA politikájának a következménye. Trump elnök ugyanis meglepte az egyébként vételi oldalon túlpozícionált piacot és nagy meglepetésre nyolc országnak mentességet adott az iráni olajszankciók alól. Ez azt jelenti, hogy Irán exportja nem félmillió hordóra, hanem csak másfél millió hordóra esik naponta, vagyis a napi kínálat 1 millió hordóval lesz magasabb a várthoz képest. Emellett az USA olaj termelői is vaskos meglepetést okoztak november elején a maguk 11,6 millió hordó/nap teljes USA nyersolajtermelési adatával. Bár ez heti adatok meglehetősen pontatlan és akár többszázezer hordó/nap korrekció is lehet a kiérleltebb havi statisztikákban, az irány egyértelmű. A piac kapkodva zárta a vételi pozíciókat és az október elején tapasztalt 76 dolláros decemberi WTI ár 55 dollár alá bukott.
Gazdasági értelemben egyértelmű, hogy az OPEC+-nak lépnie kell. A napi 1 millió, sőt 1,4 millió hordós termelésvágás szükséges ahhoz, hogy a piac a meglepetés iráni szankciókat és USA termelésfelfutást ellensúlyozza. Főleg Szaúd-Arábia részéről kényszerű a lépés, mivel ők relatíve gyorsan tudnák az időközben 11 millió hordó/napra felfutatott termelésüket csökkenteni. Ehhez valószínűleg az egyébként vonakodó Oroszország és más OPEC tagállamok is csatlakoznának és máris a napi 1,4 millió hordónál vagyunk, vagyis ismét helyreáll az egyensúly.
Csakhogy a politika erre a lépésre komoly hatással van. MbS és csapata óriási bakot lőtt azzal, hogy tőrbe csalta és brutálisan meggyilkolta az USA-ban élő és a Washington Postban publikáló újságírót, Jamal Khashoggit. Ez ugyanis olyan felháborító és aljas tett volt, aminek a megtorlását a világ szinte teljes egésze támogatná. Az USA a pénzügyi szankciókon keresztül a teljes szaúdi uralkodó osztályra csapást mérhetne, amire most meg van az ürügy. Ez pedig visszafoghatja MbS-t, hogy a gazdaságilag kívánt lépést tegye.
Az olajpiacon ezért mindenkinek a 2014-es szituáció rémlik fel, amikor a november végi OPEC ülésen a kartelltagok a termelés tartása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy az USA palatermelése miatt felfutó termelés miatt túlkínálatos volt a piac. Ez akkor a Brent árát a 60 dollár feletti szintről 47 dollárig ütötte le. Igaz, hogy a nyáron aztán visszakapaszkodott az árfolyam a korábbi szintre, de a készletek növekedése ismét a medvehangulatot fokozta, aminek a következménye a 27 dolláros 2016. januári árfolyam lett.
Ha tehát a szaúdiak nem akarnak ismét 30 dolláros olajárat, akkor lépni kellene. Ez viszont Trump elnök haragját és célzott személyek elleni szankciókat hozhatnak. Ami t a többi ország támogatni fog, hiszen itt a világ szemében gonosz gyilkosokról van szó. Ehhez képest a török Erdogan, aki vád nélkül börtönzött be 160 újságírót, csak egy kicsit keményebb vezetőnek tűnik. Nem véletlen, hogy a törökök minden megtesznek, hogy fokozzák az egyébként nem alacsony feszültségszintet.
A Brent típusú kőolaj 5-éves ára a legközelebbi határidőre (dollár/hordó)
Forrás: Bloomberg
