Trump elnök május 9-én döntött az Irán elleni szankciók ismételt bevezetéséről és az USA kiléptetéséről a korábbi megállapodásból. A piac megrettent attól, hogy ismét akár napi 1 millió hordóval is csökkenhet a globális exportmennyiség, mint amit 2012-ben láttunk, amikor a nemzetközi közösség bevezette a szigorú szankciókat Irán ellen. Azt gondolom, hogy jóval kisebb lesz a mostani USA intézkedés hatása, de ez nem fogja megtörni az olaj felfelé mutató árfolyamtrendjét.
Az iráni olajtermelést jól mutatja az alábbi Bloomberg ábra, amin látszik, hogy a 2012-es nemzetközi szankciók közel 1 millió hordóval vetették vissza a perzsa állam nyersolaj termelését, míg az Obama kormány által összehozott megegyezés viszonylag gyorsan, napi 3,4 millió hordóra emelte a termelést. Azóta a további beruházásoknak köszönhetően tovább emelkedett az olajbányászat: jelenleg közel napi 3,8 millió hordó olajat termelnek Iránban.
OPEC napi kőolajtermelés (millió hordó/nap)
Forrás: Bloomberg
A mostani újra életbe léptetett USA szankciók azonban nem azonosak jogilag a 2012-2015-ös időszak intézkedéseivel. Akkor Irán ellen életben voltak az USA, az EU és az ENSZ által támogatott szankciók az ország nukleáris programja miatt. Obama elnök vezetésével 2015-ben azonban a nemzetközi közösség elért egy megállapodást, aminek értelmében Irán limitálta nukleáris programját és beengedte a nemzetközi ellenőröket. Cserébe a nemzetközi szankciók zöme megszűnt Iránnal szemben, különösen a pénzügyi elszámolások tiltása jelentett könnyebbséget. Most viszont egyoldalúan az USA lépett csak ki ebből a megállapodásból, amit nem feltétlenül fognak követni a többiek. Főleg India, Kína és Törökország tiltakozott Trump döntése ellen, míg Dél-Korea és Japán sem feltétlenül örül ennek, bár ők az USA katonai védőhálója miatt inkább fogják az amerikai érdekeket követni.
A világ országainak több lehetősége is van az USA pénzügyi szankcióinak ellenére kereskedni Iránnal. Bár az olaj dollár elszámolású alapvetően, ezért szükség van dollárt kezelő USA pénzintézetekre, van lehetőség ezt elkerülni. Szóba kerülhet a bartell (például gabonával, gépekkel való fizetés), a nem dollárral való fizetés vagy a szankciók alól való felmentés lehetősége, amit például már Japán jelzett is, hogy kérni fogja az USA-t. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az olajpiac 2015 óta megváltozott: akkor még kínálati piac volt, most pedig keresleti van. India és Kína, a két legnagyobb vevője az iráni olajnak, jó eséllyel talál megoldást a kereskedelem lebonyolítására és a szállítmányok biztosítására. Ráadásul ők ma sokkal több olajat vásárolnak, mint 3-6 évvel ezelőtt, így bőven felvásárolhatják a teljes 2-2,5 millió hordós iráni exportot. Így véleményem szerint jóval kisebb hatással lehet az USA szankció bevezetése Iránnal szemben, mint amit lehet várni. Ezzel együtt az olaj felfelé mutató trendje nem tört meg: a tegnapi USA készletadatok is a nyersolaj és olajtermékek tartalékainak csökkenését mutatták, összesen 8,2 millió hordóval. A piac szűk és ezt a szűkösség fennmarad, amíg ilyen erős kereslet jellemzi a világpiacokat.
Iráni olajexport célországai
Forrás: Bloomberg
