Az elmúlt napokban ismét emelkedni kezdett a WTI árfolyama és megközelítette a januári csúcsokat. Pedig igazából nem változott meg a fundamentális helyzet, a befektetők egyszerűen kezdik észrevenni, hogy a bull olajpiac pillérei továbbra is stabilan állnak. A globális kereslet masszív, a kínálati oldalon pedig bizonytalanságok vannak, aminek egyedül az USA palaolaj termelői tudnak keresztbe tenni, bár a magasabb olajár és a jobb megtérülés nekik is elemi érdekük.
A WTI áralakulása a legközelebbi határidőre 2017. július 1-étől (USD/hordó)
Forrás: Bloomberg
Az emelkedés közvetlen kiváltó oka, hogy meglepetésre csökkent az USA nyersolaj tartaléka: a múlt héten 2,6 millió hordóval estek a készletek. A jelenleg 428,3 millió hordós tartalék pedig alatta van már az öt év átlagának. Különösen meglepő volt az OPEC import visszaesése: az 1, 86 millió hordó/napos érték a legalacsonyabb adat 2010, vagyis az adatgyűjtés kezdete óta. Sőt ha a nem hivatalos statisztikákat nézzük, 1987-ben volt hasonló alacsony behozatal az OPEC felől.
USA nyersolaj készleteinek alakulása (ezer hordó)
Forrás: John Kemp, EIA
Úgy tűnik, az olajpiac kezdi felfedezni, hogy valójában a fundamentumok a bullpiacnak felelnek meg inkább. A kereslet növekedése idén is masszív, köszönhető a felgyorsuló globális növekedésnek és a világkereskedelem szárnyalásának. A kínálati oldalon pedig számos probléma van: Venezuela egyre mélyebbre süllyed gazdaságilag, a hírek szerint már Kína sem hajlandó finanszírozni a rezsimet, a munkások pedig olyan legyengültek, hogy fizikailag képtelenek ellátni feladataikat. Így a várt 6-700 ezer hordó/napos idei termelészuhanás lassan optimista becslésnek tekinthető. Irán ellen ismét szankciók jöhetnek, ha Trump elnök végleg elhatározza magát, ami 250-500 ezer hordó/nappal vetheti vissza az iráni exportot. Az OPEC+ megállapodást egyelőre keményen betartja Szaúd-Arábia, még akkor is, ha néhány nem-OPEC támogató már a megállapodott kvóta felett is termel. De nem jön többletolaj Líbiából vagy Nigériából sem – a két OPEC kőolaj termelő, melynek a kihozatala és exportja nagyot tudott nőni tavaly a politikai helyzet rendeződése után.
Egyedül az amerikai palaolaj szektor tudott vaskos meglepetést okozni. Azonban nagyon szkeptikus vagyok abban, hogy ezek a vállalatok képesek-e akkorát nőni, mint az elmúlt három hónapban, amikor a kitermelés közel 800 ezer hordóval nőtt naponta. Akár az infrastruktúra hiányát, akár a munkaerő végességét vagy a céget profitelvárásait nézzük, szerintem képtelenség ekkora ütemben nőni. Sőt akár 1-2 havi megtorpanás is lehet, ha a termelés ilyen mértékű felfokozását a repesztési aktivitás megugrása okozta. A Baker Hughes fúróberendezés szám az aktivitás növekedését jelzi előre, de a növekedés üteme már inkább lassul: lényegében alig van több működő olajfúró berendezés az USA-ban, mint tavaly év közepén.
Baker Hughes USA nyersolaj fúróberendezés szám alakulása (darab)
Forrás: Bloomberg
A legnagyobb robbanást a globális olaj piacon mindenképpen az Irán és Szaúd-Arábia közti feszültség kiéleződése okozhatná, míg a lefelé mutató kockázatok közül én nem a palaolaj termelés további emelkedését látom, hanem a világgazdasági növekedés lassulását, mondjuk egy USA-Kína közti kereskedelmi háború miatt. Egyelőre ennek az esélye nem jelentős, legalább is Kína szeretné ezt mindenképpen elkerülni. Addig is a felfelé mutató kockázatok a nagyobbak, főleg ha kitart a fogyasztás ilyen ütemű bővülése. Továbbra is emelkedő olajárakban hiszek.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
