Az USA nyersolaj termelése az EIA legfrissebb adatai szerint meghaladta a 10 millió hordót naponta, amire 1970 óta nem volt példa. Az olajpiac egyik fő kérdése, a gyors növekedés fenntartható-e. Szerintük nem lesz egyszerű.
USA havi olajtermelés alakulása (Jan 1920-Nov 2017)
Forrás: EIA
Az EIA legfrissebb jelentése idén novemberre 10,038 millió hordó/nap nyersolaj termelést mutatott ki az Egyesült Államokból, ami 384 ezer hordó/nap növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Ezzel az ország a világ második legnagyobb termelőjévé vált, lemaradva Oroszország (10,7 millió hordó/nap) mögött, de megelőzve Szaúd-Arábiát, aki most 10 millió hordó alatt termel. Az USA nyersolaj termelésének 51%-a nem-konvencionális olaj, ennek a részaránya 2008-ban mindössze 7% volt. A novemberi adat szerint 5,09 millió hordó/nap termelés jött ilyen forrásból, ami új csúcs a 2015. márciusi szinthez (4,7 millió hordó/nap) képest, míg a hagyományos olajkihozatal 5 millió hordó alatt volt naponta.
USA nyersolaj termelés megoszlása hagyományos (other) és nem-konvencionális (tight formation) között
Forrás: EIA
Az EIA az év végére a 11 millió hordó/nap szint elérését is elképzelhetőnek tartja, ami azt jelenti, hogy napi 6 millió hordó feletti nem-konvencionális olajtermelés várható, vagyis még 20%-kal nőhet idén ez a típusú termelés.
A kérdés, hogy ez valóban reálisan elérhető-e, illetve, hogy mekkora érzékenysége van a termelés volumene és a kőolajárak között. Néhány fontos kitétel mindenképpen számba vetendő:
- A termelés növekedéséhez szükség van infrastruktúrára is – a rendszer már most is szűkös kapacitásokkal rendelkezik. Hiány van repesztő csapatból, eszközből vagy feldolgozó üzemekből. De nincs elég csővezeték, átfejtő állomás vagy gázinfrastruktúra sem.
- Az elmúlt évek ársüllyedése után, idén akár kétszámjegyű is lehet a szolgáltatások díjnövekedése beleértve a fúrást, a repesztést vagy a propánt anyagokat a fent említett okok miatt. Ez növeli a kitermelési költségeket.
- A kitermelés növekedése földrajzilag elég meghatározott területekhez kötődik. Ez a texasi Permian mező, azon belül is Delaware és Midland tartomány 25 megyéje (counties), ahol a fúrási aktivitás 95%-a zajlik. Ez jelentős tumultust okozhat, hiszen mindenki ugyanazt a vezetékrendszert és egyéb infrastruktúrát akarja használni. A többi palamezőn (Bakken, Utica, Marcellus) lényegesen kisebb a koncentráció.
- 7000 és 8000 között van a megfúrt, de nem repesztett kutak száma, melyek viszonylag gyorsan termelésbe vonhatóak, feltéve, ha elég repesztéshez értő csapatot sikerül mozgósítani.
- És legvégül fontos kiemelni, hogy az amerikai finanszírozok érzékenyebbek lettek a megtérülésekre és csak akkor adnak finanszírozást, ha a terv alacsonyabb olajárat tartalmaz és/vagy fedezeti ügylettel bír. Ez sok céget a fúrási tervek átgondolására kényszerít, vagyis kisebb tevékenység mellett nagyobb nyereség elérése a cél. Ez önmagában csökkenti az olajtermelést.
Összességében elmondható, hogy az amerikai nem-konvencionális szektor biztosan nőni fog idén. Hogy sikerül-e valóban 20%-kal feljebb vinni a kihozatalt a hagyományos kitermelés stagnálása mellett, abban vannak kételyeink. Könnyen elképzelhető, hogy a WTI túlkínálat miatt az olajfajta ára még akár csökkenhet is, miközben a világpiacokon folytatódik az árak emelkedése. A kitermelési költsége és a szűk kapacitások miatt falba ütközhet az olajtermelés felfutása.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
