2017-es év sikeres volt az olajtermelők számára, az olajpiac stabilabbá vált, mint korábban és az árak is 15%-kal nőttek. A kérdés, hogy mit hoz 2018 magával, milyen tényezők lesznek meghatározóak a jövő évben.
Az oilprice.com cikke elég jól tükrözi azokat a területek, ahol eldől, hogy merre alakul az olajár a jövő évben és mekkora stabilitás lesz a piac. Nézzük a fő kérdéseket:
Az USA palaolaj termelése. Jelentős szórás van a becslésekben, hogy mekkora mértékben emelkedhet az USA palaolaj termelése jövőre. Az IEA és az OPEC 870 ezer hordó/nap és 1 millió hordó/nap mértékű előrejelzést adtak a jövő évi termelésre, míg a legutóbbi IEA jelentés jövőre 1,6 millió hordó napi termelésnövekedést vár a teljes nem-OPEC oldal részről. Ez bőven kielégítheti a várt 1,3 millió hordós napi globális olajkereslet növekedést. A kérdés persze, hogy valóban képes lesz-e a szektor erre a növekedésre és a mélybe lévő kihívások (szolgáltatási árak inflációja, környezetvédelmi aggályok, szűk kapacitások az infrastruktúrában) nem fogják-e vissza a palaolaj termelőket. A kérdésről olvasottak alapján én inkább a szkeptikusok táborát erősítem: lesz 2018-ban is növekedés a palaolaj kihozatalban, de alulmúlhatja a szektor a várakozásokat.
OPEC megfelelés. Az OPEC az elmúlt egy évben példásan betartotta a csökkentett kvótákat, novemberben ráadásul 130 ezer hordóval esett a kartell napi termelése. Az államok között ott van Venezuela, aki a pénzügyi csőd miatt tartja be a kvótákat, sőt a termelése tovább esik. A másik oldalról viszont Iraknak és az Egyesült Arab Emirátusoknak jelentősen vissza kellett fognia magát, mert egyre nagyobb a rés a kapacitásai és a kitermelt volumen között. A nyomás erős, hogy lépjenek túl a kvótákon a tagállamok, főleg akkor, ha az olajár emelkedés nem kompenzálja őket, illetve ha túl gyors lesz a piac kiegyensúlyozása és ezért az OPEC termelők többletigényekkel szembesülnek. A nem-OPEC részről is hasonló megfontolásokat tapasztalunk, az orosz olajipari vállalatok többször kifejtették elégedetlenségüket a termelés visszafogással kapcsolatban. Az érzésem, hogy Szaúd-Arábia be fogja tartatni a kvótát legalább az Aramco 2018. II. félévére tervezett kibocsátásáig, de ezt követően nő az esélye annak, hogy a meghosszabbított megállapodás darabjaira hulljon.
Az OPEC kilépési stratégiája. A szaúdiak és az oroszok sikeresen menedzselték a piacot 2017-ben, de pont ez a siker jelenti a legnagyobb kockázatot: hogyan lehet kilépni a kvótarendszerből úgy, hogy az árat ne küldjük jelentősen lejjebb? Sikerül-e olyan módon finomhangolni a piacot, hogy ez nem okoz riadalmat. Ez különösen fontos kérdés a mostani állapotban: az olajpiac a fedezeti alapok kedvenc spekulációs terepévé vált. A kérdés legkorábban jövő év közepén fel fog merülni.
Készletek alakulása. A legfrissebb OECD jelentés szerint októberben 40 millió hordóval csökkent a fejlett országok birtokában lévő kőolaj tartalék, ami így 2,940 millió hordó, az elmúlt két év legalacsonyabb értéke. Ez mintegy 100 millió hordóval az 5 éves átlag felett van. Ha 2018-ban valóban sikerül ezt a felesleget is eltűntetni, akkor az OPEC készen áll a kvóták visszaemelésére. Az IEA azonban mást becsül: szerintük a készletek nőni fognak 2018-ban főleg az USA nem konvencionális termelőinek köszönhetően. Az OPEC-ra nőni fog a nyomás, ha megáll a készletek esése.
Összességében elmondható, hogy 2018-ban folytatódhat az előző év trendje. Én inkább felfelé mutató kockázatokat látok, elsősorban az USA palaolaj termelői részéről, illetve a geopolitikai változások miatt. A piac azonban jórészt ezeket a kockázatokat árazza: a hedge fundok rekord nettó vételi pozíciója okozhatja a legnagyobb negatív meglepetést és az árak zuhanását.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
