Az OPEC csütörtöki döntése jelentős izgalmakat hozhat magával. A jövő márciusban lejáró megállapodás meghosszabbítása szinte teljesen biztos – az izgalmat a részletek jelenthetik, főleg az, hogy mennyi idővel és milyen kvóták mellett állapodnak meg a felek. Kérdés továbbá, hogy Oroszország milyen feltételek mellett támogatja a döntést. Bármilyen alku születik is, az mindenképpen csalódást vagy profitrealizálást okoz, tehát jó eséllyel negatív részvényár reakciókat látunk majd.
Az OPEC mostani ülése akár a sikerpropaganda is lehetne, mivel az OPEC teljesítette részben a korábbi célkitűzéseit és jelentősen megemelte az olajárat tavaly novemberhez képest. Ennek ellenére inkább aggódó arcokat és bizonytalan tekinteteket látunk. Az OPEC és vezető tagállama Szaúd-Arábia ugyanis számos dilemmával küzd:
A magasabb olajár mekkora palaolaj termelésbővülést okoz?
A palaolaj termelők 55-60 dollár körüli WTI-nél cash flow pozitív állapotba kerülnek, amire 2014 év eleje óta nem volt példa. A kérdés, hogy ez az állapot mire ösztönzi őket: növeljék-e a beruházásaikat, repesszék-e meg a már megfúrt, de még meg nem repesztett kutakat vagy éppen ellenkezőleg arassák le a sikert és kezdjenek osztalékot fizetni vagy részvényeket visszavásárolni. Nem véletlen, hogy az előrejelzések 300 ezer és 1,5 millió hordó/nap mértékű szórást mutatnak a jövő évi USA palaolaj termelés bővülésével kapcsolatban. Az optimista oldalon az IEA van, míg az OPEC (és magam is) inkább pesszimista. Az viszont nagy kudarc lenne az OPEC-nek, ha a palaolaj termelés nagyon felfutna, mivel ez komoly piacvesztést és a később olajár összeomlást okozhat, feleslegessé téve az OPEC erőfeszítéseit.
Keresztbe tesz-e Irán a fő ellenség Szaúd-Arábiának?
Mindkét ország érdekelt a magasabb olaj elérésében. Azonban míg Szaúd-Arábia költségvetése 70 dollár mellett van egyensúlyban, Iránnak elég 53 dollár. Ráadásul újabb szankciók készülnek Irán ellen. Számukra nem lenne rossz, ha Szaúd-Arábia pozíciói gyengülnének, szankciók esetén meg mindegy milyen kvóta érvényes az országra. Irán ezért keresztbe tehet a fő ellenség Szaúd-Arábiának és megtorpedózhatja a megállapodást.
Mi lesz Oroszországgal?
Az oroszok jövő márciusban elnököt választanak, nekik addig fontos a magas olajár. Utána viszont nem feltétlenül. Az olajcégeik ugyanis rengeteg beruházást eszközöltek, amiket nem lehet kitermelni a korlátozások miatt. Az orosz ráadásul joggal félnek, hogy az olajár összeomlik, ha túl nagy lökést kap a nem-OPEC termelői kör. Ez a feszültség ahhoz is vezethet, hogy az oroszok vonakodni fognak, hogy támogassák a szaúdiak által javasolt kilenc havi befagyasztást. Az oroszoknál külön problémát okoz, hogy az ország olajipara nem egy, hanem tucatnyi ország kezében van.
Mi lesz a többi termelő országgal?
Az egy évi önmegtartoztatás sok feszültséget teremt az OPEC-en belül is. A szervezetnek nincs „exit” stratégiája. A múltban az volt a tapasztalat, hogy egy kartell megállapodás úgy ért véget, hogy az OPEC tagállamok figyelmen kívül hagyták a kvótát és jelentősen túltermeltek. Nyilván ezt jó lenne elkerülni, hogy meg maradjon a szervezet hitelessége.
Véleményem szerint bármilyen döntés is születik, az várhatóan negatív hír lesz az olajárra. Egyrészt nagyon magas a várakozás (csúcson van a nettó vételi pozíciók száma!), hogy kilenc havi befagyasztás lesz és marad az eredeti kvóta. Ha nem ez következik be, amire kicsi az esély, vagy maradnak kiskapuk, az mindenképpen negatív hír lesz és akár 5-10 dolláros olajár zuhanást okozhat. Ha marad az eredeti megállapodás, a rövidtávú spekuláció miatt sokan zárni fogják a vételi megbízásokat és 1-3 dollárral alacsonyabb szinten stabilizálódhat a globális kőolaj ár. Szerintem egy-két éves távon látunk még a mostaninál magasabb nyersolaj jegyzéseket, de a következő hétre inkább negatívan látom a helyzetet.
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
