Mohammed bin Salman (későbbiekben MbS), a mindössze 32 éves szaúdi koronaherceg, az ország kvázi vezetője, a hétvégén drámai beszédet tartott. Ennek lényege az volt, hogy Szaúd-Arábiát a moderált iszlám felé kell fordítani, mivel ez az egyik fő akadálya a reformfolyamatnak, melynek hiányában gazdasági összeomlás vár az arab nagyhatalomra a szénhidrogén korszak elmúlásával. A kérdés, hogy a 35 milliós állam, melynek politikai felépítménye 80 éve az ultrakonzervatív wahhabista egyház és a szaúdi uralkodó ház közti szövetségen alapul, képes-e lesz-e erre a megújulásra. A globális olajpiacot izgatja a kérdés, főleg azért, mert Szaúdi-Arábia adja a világ olajtermelésének 12%-át és a globális export negyedét. Véleményem szerint az Arab-félsziget legnagyobb állama egy időzített bomba, a reformok pedig már elkéstek, ha egyáltalán lehetséges valódi változásokat végrehajtani.
Szaúd-Arábia a világ egyik legelnyomóbb országa. Az ország az ultrakonzervatív muszlim wahhabista papság és a velük szövetséges szaúdi királyi család elnyomása alatt van. Az állapotokat talán az jellemzi leginkább, hogy milyen vita volt az elmúlt években a nők autóvezetéshez kapcsoló jogáról: iszlám hittudósok párhuzamokat kerestek a teve meglovagolása és az autóvezetés között. Az eredmény végül is az lett, hogy jövő év közepétől a hölgyek is vezethetnek, mivel a Korán határozottan nem tiltja, hogy a nők is megülhetik a tevéket, ergó autót is vezethetnek.
Szaúdi nő a volán mögött
Forrás: The Guardian
Az iszlám lényegében az egész országot átitatja és a legfőbb állami és szociális szervező elv. A papság kezében van az oktatás – a felsőfokú oktatás jelenleg csak vallási, nem véletlen, hogy 70 ezer tehetős szaúdi fiatal külföldön tanul. Ez okozza azt is, hogy a szaúdi fiatalok nem rendelkeznek nagy tömegben piacképes tudással. Az iszlám jog, a saria, érvényesül a bíróságokon. A wahhabista papok hatalma kiterjed a szórakozásra (színház és a mozi nem engedélyezett), az étkezésre (az alkohol nem megengedett, a ramadánt szigorúan tartani kell) és az élet számtalan területére, mint a párválasztás, a napi 5-szöri ima vagy az élet során legalább egyszer teljesítendő mekkai zarándoklat, a hádzs.
Az egyház mellett a szaúdi uralkodó ház mintegy 3000 tagja élvez kiváltságokat. Pályafutásom során több olajcég menedzsmentjével is találkoztam, akik jópofa történeteket meséltek a szaúdi királyi család valamelyik tagjával való találkozásról. A szaúdi urakat ő királyi excellenciája (angolul his royal excellency) megszólítással kellett illetni, e nélkül a tárgyaló fél nem hajlandó beszélni. De számomra nagyon érdekes volt, amikor pár éve magam is találkoztam a szaúdi királyi családhoz tartozó alapkezelővel, aki teljes komolysággal arról beszélt, hogy milyen drága egy második feleség eltartása és majd egy órán keresztül próbált e képzelt szándékomról lebeszélni. Persze közben boldogan mesélte, hogy megszületett negyedik gyermeke, ami szaúdi szokás szerint a valódi férfiasság jele. Jópár milliárd dollárral növelte is az állam az úr által kezelt vagyon nagyságát ennek alátámasztására.
A szaúdi állampolgárok ezt a kényszert két ok miatt is eltűrik. Az egyik, hogy igazából ebben szocializálódtak. Ennek a világnak azonban vége, amit jól érez a koronaherceg, MbS. A fiatalok – az ország többsége 25 év alatti – már látják a külvilágot az interneten keresztül. Az Economist egy éve megjelent cikke például arról a skandalumról számol be, hogy bizony a szaúdi fiatalok illegálisan, a családok tudtán kívül találkoznak, amit általában valamelyik internetes fórumon beszélnek le. A példa egy fiatal hölgy esete volt, aki egy számára szimpatikus fiúnak megmutatta az arcát, miután éjfélkor az egyik bevásárlóközpont majonézes pultjánál egy pillanatra találkoztak és felfedte a burkát. Ha ez kitudódik, annak súlyos következménye lehetett volna elsősorban a kérdéses hölgy számára, aki nyilvánvalóan átlépte a szigorú iszlám erkölcsöt.
A másik oka az állam által adott anyagi támogatás. A családfőknek jutatott 1-2000 dollár azonban nem sok és reálértéken egyre csökken. Ne feledjük, itt általában 6-8 fős családokról van szó. Másrészt Szaúd-Arábia nem olcsó hely: az élelmiszer 90%, a víz 95%-át importálja az ország. Egyedül az energia olcsó, de ennek a támogatását éppen MbS vágta meg, igaz később kénytelen volt visszakozni. A támogatás csökkenti a motivációt, hogy a lakosság dolgozzon, a vallási előírások is nehézzé teszik ezt, miközben a szaúdiak képzettsége is hiányos. Nem véletlen, hogy a 33 milliós országban közel 8-10 millió vendégmunkás van, részben Ázsia szegényebb feléből (az építkezéseken bangladesiek, vietnámiak, pakisztániak, indiaiak dolgoznak főleg), részben a nyugati világból. A szaúdi munkavállaló inkább a kevésbé hatékony állami szférában helyezkedik el, a nők foglalkoztatottsága meg drasztikusan alacsony (ha férjük vagy más férfi családtagjuk hajlandó a munkahelyre fuvarozni a hölgyeket).
Nos, látható, hogy Szaúd-Arábia gazdasági felemelkedésének nem gazdasági okai vannak. Hogyan lehet viszont megreformálni ezt az országot, amikor ez a két kivételezett csoport, a királyi család és a wahhabista papság előjogainak megnyirbálásával és a korábbi hagyomány, szokásjog és államépítő rend lebontásával jár? Nem véletlen, hogy az országot ismerő szakértők szkeptikusak MbS reformjait illetően. Képes lesz-e rávenni a herceg, hogy ezek az emberek feladják korlátlan befolyásukat egy bizonytalan új rendszerért cserébe? Esetleg pont Pandora szelencéjének kinyitása indít el egy kontrollálatlan folyamatot? Az olaj bulloknak mindenesetre nagyon jól jönne egy szaúdi válság, talán az egyetlen olyan igazi esemény, ami a következő években három számjegyű olajárat eredményezne.
Riyadh-nak, Szaúd-Arábia fővárosának a látképe
Forrás: Easyvoyage UK
Pletser Tamás
EMEA Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.
Az Erste Traderben kereskedhet olajjal CFD-ken, határidős termékeken és ETF-eken keresztül is! Próbálja ki kockázatok nélkül, demó számlán!
