Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 0,9%-on változatlanul hagyta az alapkamatot, egyáltalán nem mondhatjuk, hogy tétlen maradt volna a jegybank.
Hétfőn újabb devizaswap-tendert tartott az MNB, amelyen keresztül forintlikviditást nyújtott a bankrendszer számára, a keddi kamatdöntő ülésen egységesen 0,9%-ra csökkentette a bankok számára kínált egynapos, valamint egyhetes futamidejű fedezett hitelek kamatát, holnap pedig újabb lépést tesz abba az irányba, hogy folytassa a likviditás kiszorítását a három hónapos betétből. Mindegyik lépés lazító jellegű monetáris politikai beavatkozásként értelmezhető.
A rendelkezésre álló információk alapján tudjuk, hogy a szerdán lejáró 637,4 milliárd forint felszabaduló likviditásból legfeljebb 450 milliárd forint összeg kerülhet vissza az MNB három hónapos futamidejű facilitásába. Mindenképpen érdekes lesz figyelemmel követni a holnapi eseményeket, hiszen az előző alkalommal szándékos meglepetést okozott a Monetáris Tanács azzal, hogy a felkínált mennyiség helyett végül kevesebb likviditást fogadott be a bankrendszertől.
A lazító jellegű lépéseknek köszönhetően a bankközi kamatok fokozatosan csökkennek, jelenleg a három hónapos BUBOR kamat 0,66% körül áll. A határidős kamat megállapodások (FRA-k) alapján a piaci szereplők a bankközi kamatok további csökkenésére számítanak, ami akár 0,6% alá is csökkenhet a következő hónapokban. Véleményünk szerint 2017-ben 0,5% vagy az alatt lesznek a bankközi kamatok.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyors ütemű béremelkedés, illetve a ma bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz, ami azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethet.
Jelenleg nem számítunk arra, hogy az alapkamat változna 2017 vagy 2018 során, azonban, ha az alternatív forgatókönyvünkben felvázolt gyors inflációs felfutás bekövetkezik, akkor 2017 és 2018 fordulóján már lépéskényszerbe kerülhet a Monetáris Tanács, hogy kamatot emeljen.
Ürmössy Gergely
Vezető makrogazdasági elemző, Erste Bank Hungary Zrt.
