Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 0,9%-on változatlanul hagyta az alapkamatot, egyáltalán nem mondhatjuk, hogy tétlen maradt volna a jegybank.
Hétfőn újabb devizaswap-tendert tartott az MNB, amelyen keresztül forintlikviditást nyújtott a bankrendszer számára, a keddi kamatdöntő ülésen egységesen 0,9%-ra csökkentette a bankok számára kínált egynapos, valamint egyhetes futamidejű fedezett hitelek kamatát, holnap pedig újabb lépést tesz abba az irányba, hogy folytassa a likviditás kiszorítását a három hónapos betétből. Mindegyik lépés lazító jellegű monetáris politikai beavatkozásként értelmezhető.
A rendelkezésre álló információk alapján tudjuk, hogy a szerdán lejáró 637,4 milliárd forint felszabaduló likviditásból legfeljebb 450 milliárd forint összeg kerülhet vissza az MNB három hónapos futamidejű facilitásába. Mindenképpen érdekes lesz figyelemmel követni a holnapi eseményeket, hiszen az előző alkalommal szándékos meglepetést okozott a Monetáris Tanács azzal, hogy a felkínált mennyiség helyett végül kevesebb likviditást fogadott be a bankrendszertől.
A lazító jellegű lépéseknek köszönhetően a bankközi kamatok fokozatosan csökkennek, jelenleg a három hónapos BUBOR kamat 0,66% körül áll. A határidős kamat megállapodások (FRA-k) alapján a piaci szereplők a bankközi kamatok további csökkenésére számítanak, ami akár 0,6% alá is csökkenhet a következő hónapokban. Véleményünk szerint 2017-ben 0,5% vagy az alatt lesznek a bankközi kamatok.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyors ütemű béremelkedés, illetve a ma bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz, ami azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethet.
Jelenleg nem számítunk arra, hogy az alapkamat változna 2017 vagy 2018 során, azonban, ha az alternatív forgatókönyvünkben felvázolt gyors inflációs felfutás bekövetkezik, akkor 2017 és 2018 fordulóján már lépéskényszerbe kerülhet a Monetáris Tanács, hogy kamatot emeljen.
Ürmössy Gergely
Vezető makrogazdasági elemző, Erste Bank Hungary Zrt.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
