Múlt héten (július 7-én) az Európai Bizottság elfogadta az EU fehérje Stratégiát („Action Plan for resilience, strategic autonomy and sustainability of the EU protein system”), amely az új EU Állattenyésztési Stratégia mellett jelent meg. A cél az EU fehérjeimport-függőségének csökkentése és az élelmiszerbiztonság erősítése. (eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=comnat:COM_2026_0355_FIN)
A dokumentum lényegében azt üzeni, hogy az EU a következő évtizedben tudatosan növelni akarja saját fehérjetermelését, miközben csökkenti a dél- és észak-amerikai szójaimporttól való függőségét.
Röviden a következőről van szó ezekben:
Az európai állattenyésztési ágazat jövőjének öt prioritása
- Reziliens állattenyésztési ágazat kiépítése
- A versenyképesség erősítése
- A fenntarthatóbb állattenyésztés támogatása
- Európa területi sokszínűségének elismerése
- A kiválóság előmozdítása valamennyi termelési rendszerben
Megjegyzés: Az állattenyésztés évi 400 milliárd euró árbevételt generál, és Európában mintegy 7 millió embert foglalkoztat. Ugyanakkor nagymértékben támaszkodik importált takarmányfehérjére. A Bizottság szerint ez gazdasági és geopolitikai kockázatot jelent, ezért a fehérjestratégia és az állattenyésztési stratégia közös célja az európai élelmiszerbiztonság és a vidéki térségek megerősítése.
Fő fehérje célkitűzések
- Az EU-ban előállított olajosmag- és fehérjenövény-alapú takarmányfehérje arányát a 2025-ös 25 százalékról 35 százalékra kívánják növelni 2035-ig.
- A szója és egyéb fehérjenövények importjától való függőség mérséklése, különösen az USA-ból, Brazíliából és Argentínából származó behozatal esetében.
- Az EU stratégiai autonómiájának és ellátásbiztonságának növelése a geopolitikai és éghajlati kockázatokkal szemben.
Megjegyzés: Ebben az EU kiemelt szerepet szán Ukrajnának, akivel immár elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
A terv fő elemei
- EU-termelés növelése
- Hüvelyesek (borsó, bab, lóbab), szója és más fehérjenövények termesztésének ösztönzése.
- A helyi agroökológiai adottságokhoz illeszkedő növények előtérbe helyezése.
- Beruházások és innováció
- Fehérje-feldolgozó kapacitások fejlesztése.
- Kutatás-fejlesztés támogatása alternatív és körforgásos fehérjeforrások területén.
- Ellátási láncok erősítése
- Az élelmiszer-, takarmány-, bioenergia- és ipari felhasználási láncok jobb integrálása.
- A fehérjefüggőségek és kockázatok rendszeres monitorozása.
- Importforrások diverzifikálása
- Az amerikai kontinensre koncentrálódó beszerzések mérséklése.
- Ukrajna fontosabb szerepet kaphat az EU fehérjeellátásában. A Bizottság szerint egy jövőbeni ukrán csatlakozás jelentősen növelhetné az EU fehérje-önellátottságát.
Magyarországi szempontból a stratégia várhatóan kedvez a:
- szójatermesztésnek,
- borsó-, lóbab- és egyéb pillangós kultúráknak,
- fehérjenövény-feldolgozásnak,
- takarmányipari beruházásoknak,
- precíziós és fenntartható növénytermesztési technológiáknak.
- A szójatermesztők lehetnek a legnagyobb nyertesek. Ez a gyakorlatban magasabb felvásárlási keresletet, stabilabb piacot, új termeléshez kötött támogatásokat, feldolgozó beruházásokat jelenthet.
A magyar GMO-mentes szója külön versenyelőnyt jelenthet az élelmiszer- és prémium takarmánypiacokon.
- Növekedhet a pillangós növények szerepe
Ez Magyarországon több szempontból kedvező, hiszen ezek javítják a vetésforgót, csökkentik a műtrágyaigényt, javítják a talaj nitrogén-ellátottságát, megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak.
Azok a gazdaságok, amelyek jelenleg túlságosan búza–kukorica–napraforgó vetésszerkezetre épülnek, diverzifikálhatják termelésüket.
- Lehetőség a takarmányiparnak
Ezek az ágazatok jelenleg jelentős mértékben importált fehérjére épülnek. A nyertesek várhatóan a takarmánykeverők, a szójadara-feldolgozók, az olajosmag-feldolgozók és az integrátor cégek lesznek.
- Az állattenyésztés költségei stabilabbá válhatnak
Ha több fehérjeforrás áll rendelkezésre Európában, akkor az állattartók importkitettsége mérséklődhet. Ez nem feltétlenül jelent alacsonyabb árakat, de nagyobb árstabilitást eredményezhet.
- Az öntözés felértékelődik
A fehérjenövények termésbiztonsága Magyarországon jelentősen függ a vízellátástól. Emiatt az új stratégia közvetett módon növelheti:
- az öntözésfejlesztések jelentőségét,
- a precíziós gazdálkodás szerepét,
- a szárazságtűrő fajták iránti keresletet.
Azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek képesek magas és stabil termésszintet biztosítani.
- Lehetnek vesztesei is, főként Ukrajna integrálása okán
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva