Újabb kamatcsökkentés volt idehaza – az amerikai tőzsde továbbra is IT-őrületben

„Nagy meglepetés volt a tegnapi MNB-ülésen, hogy a Monetáris Tanács a közleményében bejelentett tulajdonképpen egy mini kamatcsökkentési ciklust. Ez nagy fordulat a korábbi kommunikációs gyakorlathoz képest. A 25 bázispontos vágást vártuk, sejtettük, de mindeddig a kommunikáció igyekezett elkerülni azt, hogy a várakozások egy kamatcsökkentési ciklus irányába tartsanak. Ehhez képest a jegybank most közölte, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok ezt lehetővé teszik, további kamatcsökkentések várhatóak a nyár folyamán” – mondta el meglátásait a Trend FM Reggeli Monitor című adásában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A szakértő szerint úgy néz ki, hogy júliusban és augusztusban is lesz 25-25 bázispontos kamatvágás. Szeptemberben pedig majd jön az akkori, friss inflációs jelentése a jegybanknak, és annak tartalmától, várakozásaitól is függ, hogy lehet-e további mérséklődés a hazai alapkamatban.

„Csütörtökön derül majd ki a most publikálandó részletes inflációs jelentésből, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagy nem számít az élelmiszerárakat fékező árrésstop eltörlésére a következő hónapokban, vagy arra számít, hogy ezek megszüntetésének nem lesz plusz inflációs hatása. Ami pedig az üzemanyagárakat illeti, a napokban kivezetik a védett üzemanyagárat, és az olaj ára annyit csökkent, a forint pedig annyit erősödött, hogy nem lesz nagy különbség a védett ár és a piaci jegyzés között. Sőt, lehet, hogy a piaci ár még lejjebb megy majd” – összegezte várakozásait az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Az élelmiszerek esetében ugyanakkor ez már kérdéses. A Hormuzi-szoros lezárása miatt ugyanis drágult egy csomó élelmiszer-nyersanyag, illetve sok olyan dolog, ami a termeléshez kell, tipikusan ilyen a műtrágya.

„Mindezt ellensúlyozhatja, hogy az erős forintnak is hatása van az élelmiszerárakra, viszont hazai oldalon nagy kockázat a mostani aszály. Az alap előrejelzésben optimista volt a jegybank. A márciusi 3,8 százalékos éves inflációs várakozása júniusra 1,8 százalékra csökkent. Fundamentális oldalról ez a legfontosabb indoka, hogy a Magyar Nemzeti Bank most bevállalt egy kisebb kamatcsökkentési ciklust. A forint árfolyama tovább erősödni már nem igazán fog, 355-360 forint között stabilizálódhat az euróval szembeni árfolyam” – zárta gondolatait Nyeste Orsolya.

AI- és kvantumőrület az Egyesült Államokban

Donald Trump június 22-én két elnöki rendeletet írt alá. A cél, hogy az USA 2028-ra olyan kvantumszámítógépet hozzon létre nemzeti laboratóriumi környezetben, amely már tudományos kutatásra is használható, illetve hogy a kormányzati rendszereket 2030-2031 körül kvantumbiztos titkosításra állítsák át.

„Ezek kereskedelmi szempontból még nem annyira felkapottak, de sokan azt tartják, hogy a mesterséges intelligencia után a kvantum-számítástechnika lehet a következő nagy durranás a gazdaságban és a tudományban. Ezeknek megfelelően pedig a tőzsdéken is” – osztotta meg a Trend FM hallgatóival várakozásait Péntek Ádám, az Erste részvényelemzője.

A rendeletek közül az egyik ösztönözné a kereskedelmi szempontból is érdekes kvantum-számítástechnikát, a másik pedig a kormányzati felkészülést gyorsítani a kvantumalapú betörési kísérletek ellen.

„Már néhány héttel ezelőtt is arról számolt be az Egyesült Államok, hogy 2 milliárd dollár támogatást adnak kvantumszámítógépet gyártó vállalatoknak. Ebből 1 milliárdot az IBM kap, a többi állami segítséget kapó cég nem nagyon ismert, de ezen a területen dolgoznak, és jelenleg masszívan veszteségesek” – részletezte a helyzetet a részvényelemző.

Az IBM árfolyama az utóbbi hetekben több tíz százalékkal emelkedett a tőzsdén.

„Az általános vélekedés az, hogy mesterséges intelligencia nem fog lufiként kipukkadni és eltűnni, inkább arra számítanak, hogy elterjed a mindennapi életben, és egyre több befektetőt vonz majd az iparágba. A kérdés az, hogy mely vállalatoknak lesz ez igazán nyereséges” – részletezte várakozásait Péntek Ádám.

Vannak a nagy felhőszolgáltatók, az Alphabet, a Google és az Amazon, amelyek éves szinte több száz milliárd dollárt költenek, csak az infrastruktúra kiépítésére. Ez csak idén 700 milliárd dollár. Jövőre pedig meghaladtatja az 1000 milliárd dollárt is. A kis cégek befektetései pedig ebben benne sincsenek.

„A legtöbb cég nem rendelkezik ennek megfelelő szabad készpénzzel, ezért a befektetéseket részvény- vagy kötvénykibocsátással tudják fedezni. A befektetők persze ennek nem örülnek, mert pontos ígéretet arra nem kapnak, hogy ez mikorra fog megtérülni, és milyen formában” – vázolta a piaci mozgások hátterét az Erste részvényelemzője.

Nagyobb mértékben nő a társaságok bevétele a mesterséges intelligencia miatt, de messze nem akkora mértékben, mint amennyit költenek. A hardver- és chipgyártók kivételek, mert az ő termékeiket azonnal elkapkodják az MI-fejlesztésben érdekelt cégek.    

A dél-koreai és az SKNX is amiatt kerül időnként bajba, hogy néha megbicsaklik a befektetők bizalma az AI-jal kapcsolatban, ilyenkor pedig automatikusan profitrealizálásba kezdenek a befektetők.

A Micron gyorsjelentés jön majd ki. A részvény árfolyama az elmúlt hónapokban 760 százalékkal emelkedett. Április elején 300 dollár volt a papír, most pedig 1000 dollár felett van. „Nem csoda, hogy időnként megkérdezik maguktól a befektetők, hogy hová lehet ezt még fokozni”.

„Nemcsak az árfolyama nőtt ilyen mértékben, hanem a bevétele és a nyeresége is. A profitja a Micronnak egy év alatt a 8-szorosára emelkedett” – összegzett Péntek Ádám.

Elon Musk már az űrben működtetne olyan adatközpontokat, amelyeknek óriási a hűtési igénye.

Az interjúkban elhangzott még:

• Jövőre sem vár erőteljes inflációt a Magyar Nemzeti Bank
• A 2. félévben és főleg jövőre azért jöhetnek intenzív piaci átárazások a szolgáltatásokban
• A forint árfolyama 355-360 között várható az euróval szemben
• Markáns dollárerősödés kezd kibontakozni amiatt, hogy a FED kamatot emelhet
• A mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontoknak óriási hűtési igénye van

Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét és Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.