Ez drámai: majd ugyanannyi napraforgót takarítottak be, mint kukoricát – Donald Trump szakítópróba előtt áll

 

„A kukoricából tragikusan kevés, mintegy 1,7 millió tonna lett a termés, 600 ezer hektáron, miközben a napraforgóból 800 ezer hektáron 1,5 millió tonnát takarítottak be a gazdák. Egyértelmű, hogy a magyar kínálatból folytatódik majd a kukorica kiszorulása a következő években” – adta meg bejelentkezésének alaphangját Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője.

Közben viszont globális túltermelés van, és rekordtermés Amerikában kukoricából. Ez a chicagói tőzsdén jelentős áresést idézett elő, viszont Európában egyre nagyobb terméskiesésről beszélünk, ott pedig jól tartják magukat a kukoricaárak.

„A kukoricaárak jelenleg alulról és felülről is korlátok között mozognak. Ez nagyon fontos üzenet a magyarországi termelők számára, miszerint szakaszosan érdemes értékesíteni a kukoricát” – mondta el meglátásait Fórián Zoltán.

A spekuláció és a teljes készlet azonnali eladása is kockázatokkal jár. A fizikai áruhiány jellemzően télen jelenik meg az európai piacon.

„Az európai piac tartósan kukoricahiányos lesz, de sok múlik azon, hogy az ukrán gabonából mennyi tud bejönni az Európai Unióba, mert jelenleg a fekete-tengeri logisztikai útvonalak támadása és az általános háborús helyzet miatt nagyon nehéz onnan termést kihozni, ami miatt helyben össze is zuhant a kukorica ára. A vasúti szállítás sem megoldás, mert már hónapokkal előre lefoglalták a vasúti teherszállítási kapacitást” – sorolta a felmerülő kihívásokat az Erste vezető agrárszakértője.

Megemlítette azt is, hogy a kukorica 95 ezer forintba kerül tonnánként, de ennek lehet egy felső határa, ha mégiscsak jelentős ukrán termésmennyiség tud bejönni az európai piacra.

Világszerte 64 millió tonna teremhetett napraforgóból, a felhasználás pedig 63 millió tonna, így készletnövekedés várható, és emiatt hosszabb távon árcsökkenés valószínű. Itt is az ukrán termésmennyiség határozhatja meg a piaci ármozgásokat.

Az ukrán gabonabehozatali tilalmat a vele szomszédos országok továbbra is fenntartják, de a spanyolok és a németek továbbra is jelentős vevők maradnak.

1 hét múlva dőlhet el Donald Trump politikai sorsa

Minden 2 évben újra döntenek a képviselői ház mind a 435 helyéről, a Szenátusban azonban csak 35 szenátori hely sorsa dől el 1 hét múlva, jövő kedden az Egyesült Államokban. A republikánusoknak több szenátusi helyet kellene megszerezniük, hogy megmaradjon a többségük a felsőházban. Erre több esélyük van, mint arra, hogy megtartsák az alsóházat jelentő képviselőházi többséget. Donald Trump elnök az elmúlt 1 hónapot szinte teljes egészében a belföldi választási kampánynak szentelte, cáfolva azt, hogy idős kora miatt már nem bírja annyira a kampányolással járó rengeteg utazást és szereplést.

„Nem közvetlenül az elnökről szavaznak, de az ő elfogadottságáról mindenképpen, és elmondható, hogy Donald Trump igencsak népszerűtlen. Egyes felmérések szerint 40 százalék alatti a népszerűsége” – vezette fel az amerikai félidős választások tétjét Mészáros Bálint, az Erste junior elemzője.

1906 óta mindössze 3-szor nyert pluszhelyeket az elnököt képviselő párt a képviselőházban. Ennek az is oka, hogy az elnöki ciklus felénél szoktak jönni a népszerűtlen intézkedések. Erre most rátett egy lapáttal az iráni helyzet, ami magas energiaárakat hozott.

„Az amerikai lakosság nagyon érzékeny a magas üzemanyagköltségekre, főleg a dízelárakra, amelyek nagyon magasak, most jelenleg. De a mesterséges intelligencia által gerjesztett helyi beruházások, adatközpont kiépítések is igen népszerűtlenek” – részletezte az amerikai belpolitikai hangulatot Mészáros Bálint.

Az Erste junior elemzője úgy látja, hogy akár patthelyzet is létrejöhet az amerikai belpolitikában, ha mindkét házban demokrata többség lesz, az elnök pedig rendeletekkel próbálna kormányozni, vagy a törvényhozás döntéseit folyton megvétózza.

„Demokrata többség esetén várhatóan kevésbé lenne magas a költségvetési hiány, mert nem érkezne annyi adócsökkentés, élénkítő csomagok. Nyertese lehetne ennek a helyzetnek az egészségbiztosítási rendszer, a kórházak és a megújuló energiatermelő cégek” – zárta gondolatait Mészáros Bálint.  

A környezetvédelmi szolgáltatók is profitálnának a demokrata többségből.

Teljes politikai patthelyzet esetén a mesterséges intelligencia kevesebb szabályozás elé nézne, mint ahogy a védelmi ipar is kétpárti támogatottságú.

Mivel Lula elnök maradt a brazil elnök, ezért maradhat a fagyos hangulat Brazília és az Egyesült Államok között. A brazil reál 10 százalékot veszített az értékéből, a helyi tőzsde nagyot zuhant, a brazil állampapírok hozama pedig 3 százalékpontot emelkedett. 

Az interjúkban elhangzott még:   

• Kettős árprésben a magyar kukorica
• Örökre elvesztette a magyar piac a pozitív kukoricakereskedelmi mérlegét
• Napraforgóból maradhat a pozitív szaldó
• Tavaszra elfogyhat az EU-ban a magas savas, ipari felhasználásra szánt napraforgó
• A legvalószínűbb, hogy demokrata többségű lesz a Képviselőház és republikánus többségű marad a Szenátus 

Fórián Zoltánt, az Erste vezető agrárszakértőjét és Mészáros Bálintot, az Erste junior elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.