A piacokról annyit, hogy Hormuz ide vagy oda, az amerikai részvények nem csak, hogy növelték profitjaikat, történelmi csúcsokon is vannak. A Nasdaq esetében a gyorsjelentési szezon a felénél jár, de 36 százalékos profitbővülést láthatunk, míg az S&P500...
A piacokról annyit, hogy Hormuz ide vagy oda, az amerikai részvények nem csak, hogy növelték profitjaikat, történelmi csúcsokon is vannak. A Nasdaq esetében a gyorsjelentési szezon a felénél jár, de 36 százalékos profitbővülést láthatunk, míg az S&P500 esetében már a társaságok 90 százaléka jelentett, s 25 százalékkal ugrott az eredmény. Szóval nem meglepő, hogy csúcson vannak az indexek. Igaz a brutális eredményekhez képest, azért visszafogott a lelkesedés. Valószínűleg ez a Hormuz hatás. Különben bizonyos technikai mutatók szerint meg túlvettek az indexek. Azaz rövid távon az óvatosság, hosszabb távon meg ami a csövön kifér attitűd valószínűsíthető pláne, ha az Iráni háború megoldódik.
Na de nem erről szeretnék írni, hanem arról, hogy micsoda erős kezdést láthattunk az új kormánytól. Csak kapkodom a fejem. Az új miniszterek nem csak hogy képben vannak egy csomó mindennel, hanem azt is tudják, hogy mit kell csinálni, mihez kell nyúlni. S ezeket már el is kezdték megvalósítani! Ahogy megindult a kommunikáció, látszik - legalábbis a Tisza narratívájában -, hogy micsoda nagy restanciák maradtak az előző kormány részéről. Nincs okunk ezzel vitatkozni, a felvetett problémák mindegyike validnak tűnik számunkra (is).
Kíváncsian hallgatjuk Vitézy Dávidot, Kapitány Istvánt vagy éppen az új pénzügyminisztert Kármán Andrást. Utóbbi meghallgatása nem csak arra volt példa, hogyan lehet kulturáltan beszélgetni a gazdaságról, hanem új részletekkel is gazdagodtunk. Például megtudtuk, hogy a következő másfél hónapban átnézik az idei költségvetést majd pótköltségvetést készítenek a nyár végéig, s a jövő évi büdzsét az ősz végén tárgyalhatja a parlament. Az sem mellékes, ahogyan vártuk a különadókat még nem vezetik ki. Viszont egy később felállítandó menetrend szerint fognak változni. Igen változni, mert egységesen a vállalati kedvezményekkel együtt kezelik a problémát, s inkább valamiféle átrendezésre lehet számítani egy előre megadott trajektória mentén. Hiszen a kiszámíthatóság, amit szeret a gazdaság és a börze is egy fontos prioritás lesz a jövőben.
Ha a tőzsdei cégeket nézzük, akkor a négy nagy cég esetében alapvetően az OTP (bankok) és MOL (energetikai cégek) lehetnek érintettek. A Richter esetében az extra adó beépült a globális minimum adó bevezetésével a társasági adóba, az Mtel esetében pedig mind a vezeték, mind az extraprofitadó kivezetésre került, „csak” a perc és sms adó maradt, ami itt van velünk lassan másfél dekád óta. Ebben nem várunk lényeges változást, mint ahogy pl. a banki szektor vagy a Robin-Hood adó esetében sem. Valamilyen módon (lásd pl. Richter) a társasági adó normál részévé válhatnak. Különben az OTP ezen címszó alatt idén 35 Mrd Ft fizethet be a költségvetésnek, míg a MOL esetében ez a tétel 10-15 millió dollár lehet a kiskereskedelmi adóval együtt. Viszont a kiskereskedelmi adó valószínűleg idővel kivezetésre kerülhet. Ez a tétel különben marginális a MOL 3 Mrd dollár tisztított ccs EBITDA-jához képest. A bankok tranzakciós illetéke kérdéses, hogy alakul. Mivel ez egy olyan hatalmas bevétel az állam részéről nem valószínű, hogy megszűnik, de lehet hogy átalakul. Mindenesetre ez egy alapvetően a kimutatásokon átfolyó tétel, azaz a cég eredményét és értékét közvetlenül nem érinti.
Ami izgalommal tölthet el bennünket, az az extraprofit adó a bankok esetében, s a széndioxid kvóta adó a MOL esetében. Az EU-nak egyik sem tetszik, mint versenyt torzító tényező. Azaz ezek néhány év távlatában megszűnhetnek. Ha a potenciális adó visszaírást is figyelembe vesszük, akkor az OTP esetében ez a tétel 115 Mrd Ft-tal azaz cirka 10 százalékkal ronthatja az eredményt, s ez szűnhet meg pl. a most indult politikai ciklus végére. A MOL esetében pedig a széndioxid kvóta adó mintegy 100-120 millió dollárra rúghat. Ez a várható eredményre vetítve valahol 5 és 10 százalék közötti tétel lehet.
A meghallgatáson elhangzottakra nem ugrottak meg a részvényárak, hiszen valami hasonlóra számított a piac, na meg az ördög nyilván a részletekben fog rejleni.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
