Dániában egyre nő a politikai nyomás a sertéstenyésztésen. Az egykori bezzeg-ország, ahová a hazai sertésszektor is tanulmányutakra járt, ma a választások központi felületévé vált. Új szerveződés alakult, amely kétségbe vonja, hogy a dán lakosságnak kell viselnie az exportorientált sertéságazat ökológiai terheit.
Már több vágóhidat bezártak, és a dán sertéstermelés is zsugorodik. Úgy vélem azonban, éppen ez a folyamat éppen most fog felgyorsulni. Ez számunkra is több üzenetet hordoz. Az ország 2023-ban 1,3 millió tonna sertéshúst termelt, ami messze elmarad a 2021-es 1,7 millió tonnás csúcstól. Az állomány 12 millió disznót számlál, évente közel 30 millió tonnás a vágás. Dánia sertéshús-exportja 2024-ben 2,74 milliárd dollárt értékű volt. A növekedés 2026-ra lelassult, és csökkenésbe fordult. A 3,27 százalékos export-mérséklődés a termeléscsökkenést és a kulcsfontosságú piacok, például Németország, Lengyelország, Görögország és Svédország versenynyomását tükrözi. A globális sertéshús-termelés várhatóan 2026-ra mindössze 0,7 százalékkal fog nőni, ami nem enyhíti a dán exportőrök helyzetét.
Szóval, egy új - környezetvédelmi és állatvédelmi - szövetség jött létre, amely az intenzív termelést a választási kampány kérdésévé kívánja tenni – és alapvetően megkérdőjelezi az exportorientált rendszert. A trendet a környezeti aggályok hajtják. Elismerik a munkahelyek jelentőségét, de a szervezet szerint a félsziget és tengeri környezete nem bír el több állatot, túlzott a nitrogénterhelés. Kiemelik Dánia küzdelmeit, hogy elérje a kibocsátáscsökkentési célokat, de szerintük az még mindig túl nagy szennyezést okoz. Az utóbbi években bevezetett állattartási adó a sertés- és tejtermelésből származó kibocsátások 60 százalékát mentesíti, ez szerintük nem elég.
Azt kell látni, hogy a folyamatosan romló gazdálkodási körülmények miatt, bármely további szigorítás a vágóhíd kihasználtságát és ezzel létét fenyegeti. Már jelenleg is számos állatjóléti program fut Dániában, ami a kárenyhítés ellenére is emelkedő költségeket, romló jövedelmezőséget okoz. A dánok idén érhetik el például azt, hogy a sertésfarmok PRRS-mentes státuszt kaphatnak. Most 75 százaléknál tartanak.
A sertésstopról szóló vita a megszokott pártvonalak mentén zajlik. A baloldali pártok a környezeti korlátokat és az állatjólétet helyezik előtérbe, míg a jobbközép politikusok figyelmeztetnek a vidéki közösségekre vonatkozó politikákra. A szociáldemokraták középutat keresnek.
A lényeg, hogy az export versenyképességének fenntartásához szükség van az állatjóléti beruházások és a termelési költségek közötti egyensúlyra, amit a terjeszkedés befagyasztására irányuló javaslatok megzavarnak. Félő, hogy a politikai munícióért folyó küzdelemben a világszínvonalú dán sertésszektor
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a dán tenyésztés az élvonalat képviseli. Az élősertés kivitel 98 százaléka malac. Ha ez a státusz meginog, akkor komoly leépülés kezdődhet. A tenyészállatok, malacok szállítása minket is érint, de méginkább, ha a nyugati EU-tagállamokban felerősödik a sertésszektor leépülése.
Napjainkban, amikor egyre gyorsuló ütemben korrigál felfelé a sertésár, igen fontos, hogy a támogatást nyert beruházások meg is valósuljanak. A piaci kilátások - a rövid távú készlet-ugrás levezetődésével – kedvezőek. A fenntartató fejlődéshez az értéklánc vertikális hatékonyságának növelése a kulcs. Kétségtelen, hogy a takarmány-alapanyagok piacán jelentkező áremelő tényezők terhelni fogják az elkövetkező hónapok kalkulációit, de az élősertés áremelkedései nem rövid távúak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
Címlapkép: Canva
