Az iráni háború megfojthatja a magyar kamatcsökkentést – a ’80-as évek tankerháborúja ismétlődhet meg

„Az alapvárakozás az marad, hogy az iráni katonai konfliktus nem lesz tartós, és visszarendeződés lesz a világgazdaságban az árfolyamokat illetően” – nyugtatta a kedélyeket a Trend FM Reggeli Monitor adásában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Nincs ennél jobb alkalom ugyanakkor a vészhelyzeti forgatókönyvek elkészítésére. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy mi történik akkor, ha az iráni háború mégis elhúzódik, és tartósan magasan marad a kőolaj és a földgáz ára.

„Ebben az esetben persze át kell gondolni, hogy ez mit jelentene az élelmiszerárakra, az emelkedett energiaárak pedig hova gyűrűznek be még másodlagos inflációként más területekre. Egy ilyen eset azért beszűkítené a globális jegybankok, a régiós központi bankok és persze a Magyar Nemzeti Bank monetáris mozgásterét is” – árnyalta a helyzet sérülékenységét Nyeste Orsolya.

Az alapvárakozás még az, hogy lehet tér monetáris enyhítésre. A kulcsfeltételezés, hogy kezelhető szinten maradnak az energiaárak. Ettől függetlenül a vezető makrogazdasági elemző elismerte, hogy a gazdasági-pénzügyi helyzet továbbra is nagyon feszült. Erre említette példaként a magyar államkötvények árfolyamkilengéseit.

„Nem is tudom, hogy mikor láttunk olyat utoljára, hogy a 10 éves államkötvények hozamai először emelkedtek egy nap alatt 50-60 bázispontot, majd újabb egy nap múlva csökkentek ugyanilyen mértékben” – vázolta a pénzpiaci ugrándozások mértékét Nyeste Orsolya.

„Az MNB tegnapi ülésén hozott döntésével arról határozott, hogy a devizatartalék terhére biztosítja a szükséges devizalikviditást az energiaimportőrök számára. Ezt nem kell kötelezően igénybe venni, egy lehetőség. A jegybank azt sem közölte, hogy mekkora összeget biztosít erre. Ez a döntés a forintra nehezedő nyomást csökkentette a következő napokra. Erre erősödött is a hazai fizetőeszköz egy ideig, de az új háborús hírek ezt semmissé tették” – mondta el meglátásait az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Volt már példa a ’80-as években a Hormuzi-szoros aláaknázására

„A Hormuzi-szorost egyszer már aláaknázták, 1987-88-ban, az Irak-iráni háborúban. Ez volt az úgynevezett tankerháború. Akkor Irán nem túl nagy mennyiségű aknát helyezett el a szorosban, és egy brit olajtanker akkor meg is sérült. Ettől függetlenül a hajó akkor le tudta szállítani az olajat, nem szenvedett végzetes sérülést. Akkor a hajók konvojban haladtak a szoroson keresztül” – adott történelmi távlatot a mostani közel-keleti eseményeknek Miró József, az Erste vezető elemzője.

Hogyha megmarad a jelenlegi állapot, ez a néhány tucatnyi iráni akna, akkor 1-2 hónap alatt meg lehet tisztítani az útvonalat, állította a vezető elemző a Trend FM reggeli adásában.

„Nemcsak az aknák felszedésének az ideje probléma, hanem az, hogy a biztosítók mikor merik felvállalni újra, hogy erre az útvonalra biztosítási fedezetet nyújtanak. Minimum 2 hónapig nem lesz komoly hajóforgalom a Hormuzi-szoroson” – mondta el várakozásait Miró József.

Az Öböl menti országok visszafogják a helyzet miatt az olajtermelésüket. A tárolókapacitások szűkössége is nehézzé teszi majd a termelés újraindulását.

„Ezért fontos a Nemzetközi Energiaügynökség mai ülése, hogy a stratégiai kőolajtartalékokból mennyit szabadítanak fel. 1,2 milliárd hordóval rendelkeznek, ami a világ kőolajszükségletét 12 napra fedezné. Ekkora tartalék-felszabadításra természetesen most nincs szükség, de így is az a várakozás, hogy jóval nagyobb mennyiséget fognak felszabadítani, mint amikor 2022-ben kitört a teljes körű orosz-ukrán háború. Akkor 182 millió hordóról döntöttek. Ennél nagyobb mennyiség várható, mert több száz millió hordó eshetett ki a piacról” – sorolta a rendkívüli okokat az Erste vezető elemzője.

A világpiaci hangulatot alapvetően meghatározza a kőolaj ára, de nem csak ezek a termékek mennek át a Hormuzi-szorosan. Más importtermékek is előtérbe kerülhetnek, ha hiány lesz belőlük.

„Ha éves átlagban 80 dollár marad a kőolaj ára, akkor a 3,3 százalékos becsült világgazdasági növekedést 0,2 százalékponttal veti vissza. Ha az olaj 100-110 dollár körül ragad átlagban, akkor az már 0,6 százalékponttal alacsonyabb növekedést jelenthet világszerte. Persze az infláció emelkedésének is lehet egy másodlagos negatív hatása” – zárta gondolatait Miró József.

Az interjúkban elhangzott még:

• A Monetáris Tanács idehaza szóbeli intervenciót hajtott végre
• A márciusi végi közel-keleti békét tartja a legvalószínűbbnek a befektetői piac
• Az európai esetleges katonai beavatkozása még inkább pszichológiai jellegű
• Az ázsiai országok több száz napra elegendő kőolajtartalékokkal rendelkeznek

Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét és Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét Németh László kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.