A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) egy igazodási pont a globális piacokon. Előrejelzései rendre megmozgatják az árakat. Múlt heti jelentésében a hónapok óta tartó felfelé való gabonatermelési korrekciók után kissé alacsonyabb növekedést vetít előre. De miről is van szó, és mi a lényeg?
Az IGC legfrissebb, február 19-én közzétett gabonapiaci jelentésében a teljes gabona termelése 1 millió tonnával csökken a korábbi havi előrejelzéshez képest 2,46 milliárd tonnára, ami még mindig rekord lenne, ha valóra válna. Azt jelentené, hogy az immár évtizedes növekedési trend (még!) nem törik meg. Az előrejelzés csökkenése elsősorban egy módosított árpa-becslést tükröz. A Tanács nem változtatott a búzatermelési (842 millió tonna) és a kukoricatermelés előrejelzésén (1,313 milliárd tonna). S mivel a meghatározó gabonafélék termése a keresletnél magasabb szinten bővül, a készletek megugranak. Az árpa miatt ugyan a készletszintek növekedés is kissé lefelé korrigáltak, de attól még 2017/18 óta a legmagasabb szintről, 631 millió tonnáról beszélünk.
Globális gabonamérlegek, millió tonna
Forrás: IGC
Egyúttal, az IGC bemutatta első előrejelzését a globális búza- és kukoricatermésre 2026/27-re. Bár az előrejelzések szükségszerűen bizonytalanok, a következő szezonban a globális búzakínálat és kereslet kissé szigorúbbnak tűnik, a termelés csökkenését és fogyasztási további növekedését várják. A kukoricánál a termelés trendszerű csökkenésére számítanak. Ezt hazánkban már senki nem vonja kétségbe. Az IGC leheletnyivel kisebb árpaterületre, de az ideivel megegyező terméssel számol.
Ezen ugye nem csodálkozunk, hiszen amikor tartós túltermelésben és alacsony ár-környezetben vagyunk, erre kell számítani. Én kissé másként látom. Az elmúlt évek, évtizedek kitartó növekedési pályája a kereslet tartós emelkedésén és a termelők homogén gondolkodása mentén épült fel. Ha magas volt az ár, akkor azért, ha nem, akkor meg azért növelték a termelést. Ráadásul, a klímaváltozás erre egy nem kis lapáttal tett rá. Magyarul, mindenkinek ugyanaz jutott eszébe az északi féltekén, ha aszályos és forró a nyár, akkor őszi vetésűeket kell vetni. Én tehát legfeljebb kisebb megingásra számítok a termelési kedvben, változásra nem. Jogosan merül fel a nyájas olvasóban a kérdés, akkor ez már így lesz az idők végéig? Robogunk felfelé a termelési görbe emelkedőjén?
Nos, korán sem. (i) A klímaváltozás ugyan jelenlegi fázisában még jelentős területeket szabadít fel északon, tehát a területi bővülésnek még van tere, de ugyane hatás a hozamok fokozását már erősen megnehezíti. A kínálati oldal tehát – nagyjából egy évtized múlva – ki fog fulladni, és oldalazásba vált. (ii) A nagy kérdés a kereslet várható alakulása. Ha csak demográfiai alapon közelítjük, akkor a fordulat már rajta van a térképen. Kína lakossága már csökken, és az életkörülmények romlása fejlődő térségekben megálljt fog parancsolni a népesség növekedésének. A fejlett térségek már most is romló szaporodási mutatókkal bírnak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a keresleti oldalon is lehajlás lesz. (iii) A kérdés a két görbe együtt mozgása. Véleményem szerint, a kínálat és kereslet hosszú távú mérséklődése nagyjából párhuzamos lesz, de végig magával cipeli a magas készletek nyomását. Ez pedig azt jelenti, hogy addicionális (befektetői) kereslet nélkül az árak nem tudnak jelentős emelkedő trendbe állni. A befektetők akkor érkeznek nagyobb arányban a gabonapiacra, amikor a többi befektetési terület hozamai csökkennek, esetleg olyan geopolitikai változások jönnek, amelyek erős indulatok mentén tolják fel az élelmiszerárakat.
Visszatérve az IGC előrejelzésére, akárcsak a búza és a kukorica, a rizstermelési előrejelzés is változatlan maradt, 543 millió tonna, ami csekély növekedés az előző szezonhoz képest. A Tanács szerint a szójatermelés 1 millió tonnával, 428 millióra csökken, ami éppen elmarad a tavalyi rekordtól, a 429 millió tonnától. A fogyasztási várakozások marginális visszaminősítése miatt a (szójabab) átviteli készletek havi szinten 2 millió tonnával emelkedtek.
Fentiekből a következő következtetések adódnak:
- A készletek nyomása erősödik, ami az kalászosok ára elé kemény falat épít. A búzánál további lecsorgásra számítok. A kukoricánál a belső kereslet élénkülése hozhat áremelkedést az elkövetkező hónapokban. Nem esett szó most a napraforgóról, de mivel vetés előtt vagyunk, hadd tegyem hozzá, hogy már közel járnak az argentin szállítmányok a román és bolgár partokhoz, ami a mostani – valójában a 2022/23-as abnormális piaci környezet okozta árakat figyelmen kívül hagyva – csúcsokat néhány héten belül nyomás alá helyezi. Akinek van még, ne üljön rajta tovább.
- A termelői együtt mozgások mindig túlkínálathoz vezetnek. Kivéve, ha ezek szervezetten történnek. Az integrálódás, mint az egyetlen jövőkép a magyar mezőgazdaság számára, elhozná az értékláncok fejlesztésének lehetőségét, ami nem csak új vetésszerkezetet, hanem a fenntartható növekedési pályára való visszatérést is elhozná.
- Ha azonban atomizáltan cselekszünk egyféleképpen, akkor leverjük az árakat. Ez nem csak a búza ár-görbéjén nyer bizonyítást, hanem a felfutóban lévő birtok és eszközeladási hullámban is.
- A mennyiség kora lejárt, eljött a minőség ideje. Többé nem azt kell vetni, amit szoktunk, hanem azt, amit a piac igényel. Fordítva ülünk a rossz lovon.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
