A 2023. évi csúcstól 43, az egy évvel korábbitól 24 százalékkal alacsonyabb jelenleg az élő sertések felvásárlási ára. Ez gyakorlatilag minden hazai termelő számára vesztséget jelent. Az, hogy ez mekkora lesz ebben az évben, attól függ, meddig tart az árcsökkenés, és milyen ütemben fog korrigálni. Erre vonatkozó előrejelzésemet a nemzetközi helyzet rövid áttekintése alapján teszem meg. Nem ér a végére lapozni!
Az EU átlagos sertésárai nem csak az elmúlt két év, hanem a 2020-24-es évek átlagánál is alacsonyabban kezdték az évet. Ennek hátteréről decemberben már írtam e blogban.
Emlékeztetőül:
- A sertésár korrekciója, 2-3 év erősödés után már benne volt a levegőben.
- Kína importvámja, majd a spanyol kitörés kapcsán ez el is kezdődött.
- Le kell szögezni, hogy a világpiacon nincs túlkínálat. Kína termelés-visszafogása ezt erősíti.
- Mivel 2026-ban korábban lesz húsvét, mint tavaly, a kereslet hamarabb erősödik majd.
- Ez ad egy kis kapaszkodót a sertésárnak, de a hangsúly a kis-en van.
- Előrejelzésem szerint, a fenti helyzetből az látszik, hogy 2026-ban a tavalyinál alacsonyabb sertésárakkal kell számolni. A német árak oldalazásban vannak, ami annak jele, hogy a felvásárlók ezzel a szinttel már tudnak a jövedelmezőségükön javítani. A malacár viszont a 6. héten már erősödésbe kezdett, ami előjele a fordulatnak. E a fordulat azonban sem gyors, sem erős nem lesz. Lassú emelkedés révén az idei átlagárak a tavalyiak alatt fognak maradni.
- Ez az árszint mind a belső piacon, mind a világpiacon javítja az európai sertéshús versenyképességét, de növekedésre mégis inkább ez utóbbin számítok, mivel a közösségi piacon a kereslet lassú, de tartós mérséklődése nem áll meg, legfeljebb megtorpan.
2026-ban a globális kocalétszám csökkenni fog, mivel termelők a kínálat és kereslet közötti rés kiegyensúlyozására törekszenek. Ez magyarul azt jelenti, hogy Kína például 2025 szeptembere és 2026 januárja között egymillióval csökkentette a kocalétszámot a nagy cégeknél. Így a közepes méretű hizlalók csökkentésével együtt a kínai kocaállomány várhatóan 2026-ra 39 millióra csökken, szemben 2025 szeptemberi 40,3 millióval. Az Egyesült Államokban a kocaállomány várhatóan nem fog emelkedni, míg az EU egyre növekvő nyomással néz szembe a spanyol ASF-járvány, valamint Kína dumpingellenes vámjai miatt. 2025-ben az EU-ban a kocalétszám alig változott. A globális sertéshús-kereskedelem 2025-ben egyenetlen teljesítményt mutatott, mivel Brazília 12 százalékos exportnövekedést ért el, míg más kulcsfontosságú exportáló országok, mint az USA és Kanada, egyjegyű csökkenést szenvedtek el. Idén főként Kínára és Mexikóra figyelünk, akik várhatóan kevesebbet vásárolnak. Kína szankcionálja az EU-t, Mexikó pedig az USÁ-t. Japán és a Fülöp-szigetek, akik ugye nagy importőrök, továbbra sem vesznek spanyol sertéshúst. Az egészségügyi kihívásokat is figyelembe véve, úgy látom, hogy a nemzetközi piac is a második negyedévtől mutat majd élénkülést, ezzel együtt mérséklet áremelkedést.
Spanyol helyzet
A katalán sertéstenyésztők 63 millió eurós veszteséggel néznek szembe, mivel az ASF-fertőzött vaddisznók száma Spanyolországban 85-re nőtt a vírus 2025 novemberi megjelenése óta. A fertőzött területtől 20 km körzetben található 57 sertésfarmokon nem találtak pozitív esetet. A 63 millió eurós veszteség 17 százalékos árbevétel csökkenést jelent. Ez 61 500 állat szállításának korlátozásához vezetett (a Barcelona tartomány összes példányának 10%-a), és közvetlen hatással volt az exportra, különösen Kínába.
2025 első 9 hónapjában Kína továbbra is a spanyol sertéságazat fő vásárlója maradt, 18,9 százalékos piaci részesedéssel és 12,3 százalékos értékkel. Ez az összes nemzeti sertéstermelés 10 százalékát jelentette. Katalónia továbbra is Spanyolország fő sertéshús-exportáló autonóm közössége maradt, az export mennyiségének 51,7 százalékával és az összérték 50,6 százalékával, majd Aragónia követi (27% mennyiségben és 23,3%-ban értékben). A spanyol árak 2026 elején 1 euró/kg szinten álltak. A 2025-ös átlagár 1,60 euró/kg volt, ami 7,6 százalékkal alacsonyabb a 2024-es átlagnál. A termelési költségek 1,8 százalékkal, 1,37 euró/kg-ra nőttek, és a szektor gazdasági eredménye 40 százalékkal kevesebb volt 2025-ben, mint 2024-ben.
Kína
A kínai sertéshús-import 2025-ben ismét 8,5 százalékkal csökkent, a sertéshús-termelés több mint 59 millió tonnára (4,1%-kal) nőtt. Ez lassulást jelent. Tavaly Kína 970 000 tonna sertéshúst és 1 190 000 tonna belsőséget importált, ami 8,5 százalékos és 3,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
2020-hoz képest a sertéshús importja közel 78 százalékkal csökkent. A belsőségek behozatala is csökkent, bár kisebb mértékben, 12 százalékkal.
Vietnam
A 2025-ös sertéstermelés közel 5,4 millió tonnát ért, ami 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Mindezek mögött a kereslet csökkenése áll, elsősorban a Távol-Keleten. A fellendülés is attól függ, hogyan regenerálódnak ezek a piacok. A kereslet élénkítése nálunk is a legfontosabb feladat.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
