A változó alkohol-fogyasztási szabályok nem csak nálunk okoznak komoly fejfájást a gyártóknak. A csökkenő kereslet miatt hatalmas készletek halmozódtak fel a nagy világmárkák gyártóinak raktáraiban is. A Financial Times arról ír, hogy a tőzsdén is jegyzett világcégek egyre-másra állítják le a gyártást, csökkentik az árakat annak érdekében, hogy a készletek szintje mérséklődjön. Az öt legnagyobb tőzsdén jegyzett alkoholgyártó – a Diageo, a Pernod Ricard, a Campari, a Brown Forman és a Rémy Cointreau – 22 milliárd dollár értékű érlelt szeszes itallal rendelkezik, ami több mint egy évtizede a legmagasabb készletszint.
A legsúlyosabb eset a francia konyakgyártó, a Rémy 1,8 milliárd eurós lejáró készlete, ami már majdnem kétszerese az éves bevételének, és közel van a teljes piaci kapitalizációjához. A készletek felhalmozódása súlyosbítja az italgyártók adósságterheit, és árháborúhoz vezethet. Ekkora készletek a pénzügyi válság idején sem voltak. A Diageo lejáró készleteinek éves bevételhez viszonyított aránya a 2022-es pénzügyi évben mért 34 százalékról 43 százalékra ugrott 2025-re. Az FTSE 100 csoport lejáró részvényeinek, amelyek túlnyomórészt amerikai whiskyt és skót whiskyt tartalmaznak, értéke tavaly júniusban elérte a 8,6 milliárd dollárt. Az érlelt szeszes italok hordói elkezdtek felhalmozódni, miután a vállalatok a Covid-19 világjárvány idején tapasztalható alkoholfogyasztási fellendülésre reagálva drasztikusan megnövelték a termelést. A járvány idején Magyarországon is emelkedett az alkoholfogyasztás, de azt gondolni, hogy ez a karanténok után is így marad, nagy tévedés volt. Sőt, éppen ellenkezőleg, az egészségtudatosság, az életmód-váltás éppen ekkor kezdett széles teret nyerni. Ezek egyik eredménye pedig éppen az alkoholfogyasztás mennyiségi és szerkezeti változása. A helyzetet az infláció emelkedése is súlyosbította, kijózanítva az iparági szereplőket. Az elmúlt néhány évben a rendelkezésre álló jövedelmek globális szűkülése visszavetette a szeszes italok iránti keresletet, ami számos profitfigyelmeztetést, vezetőváltást és a szektor legnagyobb neveinek részvényesi kivonulását váltotta ki. A befektetők vitatkoznak arról, hogy a visszaesést milyen mértékben okozzák mélyrehatóbb társadalmi változások. Egyesek szerint az alkoholfogyasztás mérséklődése a fogyókúrás gyógyszerek gyors elterjedésével, valamint az egészségre és a jóllétre fordított nagyobb figyelemmel mutat leginkább összefüggést.
Gondoljunk csak bele, micsoda kihívás a termelés szervezése ilyen esetben azok számára, akiknek több évig tart a piaci áru előállítása, mint például a konyakkészítőknek. A francia brandy eladásait különösen súlyosan érintette a gazdasági visszaesés, az export 72 százalékkal esett vissza 2025 februárjában az előző évhez képest, a Bureau National Interprofessionnel du Cognac (BNIC) kereskedelmi szerv szerint.
Ráadásul, Kína tavaly 34,9 százalékos vámot vetett ki az európai konyakra az EU-val fennálló kereskedelmi feszültségek közepette, de mentesítette a Pernod Ricard-t, az LVMH-t és a Rémy Cointreau-t, ha beleegyeztek a minimumáron történő értékesítésbe. A Rémy Cointreau novemberi féléves kereskedelmi áttekintésében, ahol a bio konyakbevételek 7,6 százalékos csökkenéséről számolt be, Franck Marilly vezérigazgató azt sugallta, hogy az eau de vie megnövekedett kínálata azt jelenti, hogy az áraknak csökkenniük kell. „Más világban élünk” – mondta Marilly. A világjárvány alatt az LVMH Hennessy konyakjának ára az Egyesült Államokban akár 45 dollár is lehetett üvegenként, azóta azonban egészen 35 dollárig csökkent.
Az elmúlt évtized tequila-boomja – amelyet olyan új márkák tápláltak, mint George Clooney, Dwayne „The Rock” Johnson és Kendall Jenner – arra késztette a gyártókat, köztük a Diageo-t és a Brown Formant, hogy dollármilliókat költsenek új termelési kapacitások bővítésére. De amint az új létesítmények beindultak, a kereslet visszaesett. A Financial Times korábban arról számolt be, hogy 2024 decemberében Mexikóban több mint félmilliárd liter tequila volt raktáron, ami majdnem annyi, mint az éves termelés.
Mindezek fényében a hazai helyzet sem jobb. A bor és sörfogyasztás kéz a kézben csökken. A nemzeti ital, a pálinka terén azonban sokkal nehezebb a tisztánlátás, hiszen a legális forgalomban mérhető, zárjegyes termékek a becslések szerint a piac alig öt százalékát adják. A többi magánfőzés, bérfőzés során előálló ital. Sőt, ma már a fogyasztókban élő kép is a házi pálinka, ha említésre kerül. Ugyanakkor, tekintve a fiatal generációk fogyasztási szokásait, elég biztosan kijelenthető, hogy a pálinkafogyasztás is mérséklődik. A fiatalok körében kevésbé népszerű ez az ital, mint az idősebbeknél. Mivel az alapanyag oldalon is egyre nagyobbak a gondok és az export sem jelent egérutat, a kilátások sem igazán fényesek.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
