Mi folyik itt Brüsszelben?

A világ legnagyobb hivatalában, Brüsszelben minden szabályozva van. Így a félidős felülvizsgálatok után a Bizottság előáll a következő ciklusra vonatkozó költségvetési tervével. Így történt ez a múlt héten is. Ennek fontos fejezete a KAP finanszírozása, így fel kellett fedni a kártyáikat. Azóta fokozott a hangulat a tárgyalótermekben és tüntetésektől hangosak utcák. A Bizottság elképzelései ugyanis kiverték a biztosítékot csaknem minden tagállamban.

A tervek:

1. A Bizottság javasolja a KAP és a kohéziós alapok összevonását, valamint a KAP költségvetésének 300 milliárd euróra történő csökkentését, több nemzeti ellenőrzés és kevesebb uniós feltétel mellett. Ez a 2021–2027-es időszakhoz képest 22,5 százalékos csökkenést jelent. Bár a közvetlen kifizetések továbbra is prioritást élveznének, az általános csökkentés és a közös európai keret gyengülése komoly aggodalmakat váltott ki az ágazaton belül.
2. A legjelentősebb változás a KAP integrálása egy új "egységes alapba", amely magában foglalná a regionális kohéziós alapokat is, gyakorlatilag véget vetve a jelenlegi kétpilléres struktúrának (közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés). Ezen új modell szerint a tagállamok közvetlenül a nemzeti és regionális partnerségi terveken keresztül kezelnék a mezőgazdasági alapokat, a finanszírozás mérhető célkitűzésekhez és teljesítményalapú eredményekhez kapcsolódna. A gyakorlatban Brüsszel visszalépne a közös uniós feltételek előírásától, és nagyobb felelősséget hárítana a nemzeti hatóságokra. Az említett egységes alap mellet egy Versenyképességi alap is létrehozásra kerülne, ami a pályázati rendszerhez hasonlóan működne. A két alap közötti munkamegosztás döntő a mezőgazdaságunk jövőjét illetően. Mint ahogy az is, hogy a jogállamisági kérdésekre hivatkozva egyáltalán kapunk-e támogatást.
3. A Bizottság szerint a cél az adminisztráció egyszerűsítése, a hatékonyság javítása és az országok autonómiájának növelése.
4. A Copa-Cogeca, a mezőgazdasági termelőket és az agrárszövetkezeteket képviselő fő európai szervezet elítélte a Bizottság javaslatát, mint "a KAP eddigi legrosszabb reformját". A szervezet arra figyelmeztet, hogy ez az európai agrárpolitika közös jellegének lebontását jelenti, és hogy mind a költségvetési megszorítások, mind a nemzeti irányítás felé való elmozdulás veszélyezteti az EU élelmezésbiztonságát és területi kohézióját.
5. Durva degresszió:

• 100 ezer eurós üzemenkénti plafon;
• mintegy 800 hektár fölött nincs területalapú támogatás;
• 20 és 50 ezer hektár támogatás esetén 25,
• 50 és 75 ezer euró jövedelemtámogatás között 50 százalékos csökkentés,
• 75 és 100 ezer euró között a levonás 75 százalék.
• Eszerint úgy 160 hektár felett már súlyos elvonások lesznek.

6. A kedvezményezettek a fiatal gazdák, családi gazdaságok, női termelők, a természeti károkkal sújtott területek, anövénytermesztést és az állattenyésztést kombinálók vannak. A nyugdíjasok nem kapnának jövedelempótló támogatást.
7. Az Európai Bizottság a termelőknek egy reprezentatív referencia-időszakban mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme alapján juttatna területalapú támogatást.

Mi lesz ebből?

• Ahhoz az elmúlt két évtizedben már hozzászoktunk, hogy ilyenkor a Bizottság jó magasra teszi a lécet, hogy aztán a céljait még elérve engedni tudjon a tagállamoknak. A kemény és hosszú viták során a Bizottság engedni fog, de nagyon nem mindegy, melyik területen. Vízióm szerint, a közös és alapból nem fog engedni, míg a jövedelempótlóvá alakulást simán el fogja halasztani. Ez számunkra azt jelenti, hogy az agrárpénzek is elvonhatókká válhatnak.
• A Közös Agrárpolitika évtizedek óta reform alatt áll. Ennek során egyre nagyobb adminisztráció és egyre zsugorodó költségvetési arány jellemzi. A valamikori, alapítás utáni 80 százalékról ma 30 százalék alá mérséklődött az aránya az EU költségvetésében. A mostani tervek azonban a vég kezdetét jelentik. Ez már nem fazonírozás, ez kisebbítő plasztikai műtét.
• Az elképzelés a terület alapú támogatás felől a jövedelem alapú felé mozdul el.
• Azzal, hogy a kedvezményezettek között a természeti károkkal sújtott területek megnevezés szerepel, a klímaváltozás csapásaival vert területek reménykedhetnek. DE MI LESZ A DEFINÍCIÓ?
• Ugyanilyen ingovány a referencia-időszak. Pláne esetünkben, hiszen nálunk egyedi kedvezményeken alapuló kedvezményrendszer működik (őstermelők, őstermelők családi gazdasága, stb.)
• Azzal, hogy nem tisztázott, hogy mi lesz az új egységes alapból és mi a versenyképességi alapból finanszírozva, a keretcsökkenés valójában még nem értelmezhető.
• A támogatási plafont most is működik, csak 1000 hektár felett. 1200 hektár felett pedig csak kivételes feltételek mellett adunk támogatást.
• A nyugdíjasok kizárása igen gyors generációváltást fog előidézni.
• Ha az elvonásokkal érintettek körét a KSH adatok alapján fürkésszük, akkor szám szerint nem sok érintettet találunk, de ezek súlyukat tekintve a kibocsátás mintegy felét képviselik. Kérdés: Mi itt a cél, mert a versenyképesség az nem.
• A lényeg: ez egy következetes, az előzetes anyagokkal összehangban lévő tervezet, amely ilyen formában biztos, hogy nem fog megvalósulni. A kompromisszum, amely évek múlva kialakul, azonban már nem ez a KAP lesz. Fel kell készülni arra, hogy a támogatásoknak jóval kisebb szerepük lesz az agrárium fejlesztésében.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.