Az amerikai légierő a hétvégén célzott támadást hajtott végre Irán nukleáris létesítményei ellen. Az akcióban több, mint 125 amerikai légiegység vett részt, köztük 7 darab B-2-es bombázó, mely 14 darab bunkerrobbantó bombával a...
Az amerikai légierő a hétvégén célzott támadást hajtott végre Irán nukleáris létesítményei ellen. Az akcióban több, mint 125 amerikai légiegység vett részt, köztük 7 darab B-2-es bombázó, mely 14 darab bunkerrobbantó bombával a munka dandárját végezte. Az akció során három olyan föld alatti nukleáris létesítményt (Fordow, Natanz és Isfahan) támadtak, melyekkel szemben az izraeli hadseregnek nincs megfelelő fegyvere. Így a történtek egyik lehetséges értelmezése, hogy az akcióval az USA csak rövidre zárta a történetet, elkerülve egy elnyúló konfliktust. A Trump-adminisztráció értelemszerűen ezt a narratívát igyekszik erősíteni azzal, hogy lezártnak tekinti a hadműveletet Bár egyelőre nem egyértelmű, hogy valójában mekkora károkat okoztak a bunkerekben, de minimum évekkel, vagy akár jóval hosszabb távra visszavetették az iráni atomprogramot. Kis érdekesség, hogy most először vetették be élesben a bunkerrobbantó bombákat, melyek tervezésénél kimondott cél volt, hogy alkalmasak legyenek a fordow-i létesítmény megsemmisítésére.
A következő napok minden bizonnyal igen intenzívek lesznek a közel-keleti térségben. Szinte garantálható, hogy válaszként fokozódni fognak az Izrael elleni támadások. A nagyobb kérdés, hogy akár közvetlenül Irán, akár közvetve, valamelyik proxija fog-e támadást indítani a régiós amerikai támaszpontok ellen. Illetve a gazdaságilag ennél is fontosabb kérés, hogy Irán megpróbálja-e lezárni a Hormuzi-szorost, ami önmagára is káros lenne és az öböl-menti országok ellenállását is kiválthatná. Az 1980-as évek óta számos alkalommal fenyegetőzött már vele Irán, de még soha nem lépte meg. Bár a hétvégén az iráni parlament megszavazta a szoros lezárását, de ez nem kötelező érvényű döntés, inkább csak ajánlás, a végső döntés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei kezében van. Ráadásul az sem biztos, hogy Irán katonailag képes lenne a szoros lezárására, főként az amerikai katonai jelenlét fényében.
A részvény-és nyersanyagpiacok egyelőre összességében nyugodtan reagáltak, sőt a közel-keleti tőzsdéken, ahol jellemzően péntek és szombat a szünnap tegnap még enyhe emelkedés is felfedezhető volt, főként az izraeli tőzsde esetében, ami azt mutatja, hogy a piac aktuális értékítélete alapján a rövidtávú kockázatok emelkedtek ugyan, de a hosszútávúak viszont csökkentek a hétvége eseményeinek hatására.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
