Habár a világ és a befektetők nem hisznek abban, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost, azért folyamatosan megy róla a találgatás. S persze nem csak a lezárás valószínűségéről, hanem arról is, hogy mi történne ebben az esetben. Az általános...
Habár a világ és a befektetők nem hisznek abban, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost, azért folyamatosan megy róla a találgatás. S persze nem csak a lezárás valószínűségéről, hanem arról is, hogy mi történne ebben az esetben.
Az általános álláspont az, hogy Irán nem fogja ezt meglépni. E mellett legalább két okot lehet felhozni. Lássuk őket:
- Irán nem tudná hosszabb időre lezárni a szorost, mert nincs meg a katonai ereje hozzá. Hiszen ebben az esetben az USA és a környező arab országok is fellépnének ellene, s Irán jelen pillanatban katonailag nem áll a helyzet magaslatán. Vagyis ez a lépése nagy valószínűséggel vesztésre van ítélve. Néhány hetes időintervallumon belül Szaúd-Arábia az USA -val karöltve valószínűleg átvenné az ellenőrzést a szoros fölött. Az pedig csak átmeneti károkat okozna a világgazdaságban és a kőolajpiacon.
- Irán az elmúlt években folyamatosan növelte kitermelését és az 1403. évben (2024 márciusa és 2025 márciusa között) már 67 milliárd dollár bevételt ért el az exportált kőolajon. Ez egyrészt az elmúlt 10 év legnagyobb bevétele, másrészt az exportált kőolaj gyakorlatilag teljes mennyisége Kínába megy, már 2019 óta. Az pedig a kínai napi felhasználás mintegy 10 százaléka, ráadásul a kínaiak eddig még diszkontot is élveztek a Brent kőolajárhoz képest. Pl. 2023-ban 10-11, 2024-ben 2 dollár körüli diszkontot — ha úgy tetszik előnyt — jelentett Kína számára. Mostanra viszont összezárulni látszik ez a rés. Kína pedig szövetségese Iránnak. Szóval a lépéssel Irán az egyik szövetségesének is komolyan borsot törne az orra alá. Arról nem is beszélve, hogy az olajbevételek fontos szerepet játszanak az iráni, mintegy 500 milliárd dollár körüli éves GDP termelésben. (Ez különben 5.500 dollár körüli egy főre jutó GDP-t jelent, míg ez pl. Magyarországon 22 ezer dollár körül van.)
- Szóval ez lehet a két legfontosabb érv amellett, hogy nem lépik meg a szoros lezárását. Éppen ezért az olaj- és gázpiac kismértékben foglalkozik a megnövekedett kockázattal, míg a részvénypiacok még annyira sem.
Persze ha a rezsim leváltása kerül szóba, azaz nem csak nukleáris, hanem politikai célok is megjelennek a háborúban, akkor a helyzet megváltozik. Hiszen egy sarokba szorított rezsim minden eszközt meg fog ragadni a hatalma megtartására, bele fog kapaszkodni minden szalmaszálba. S persze az is kérdéses, hogy egy esteleges politikai váltást követően kiemelkedik-e egy demokratikus erő, vagy hosszabb időre fennál a zűrzavar az országban.
Ennek köszönhetően egyes stratégák a kőolaj shortolását és a részvények vásárlását javasolják. Én óvatos lennék legalább az utóbbival. Hiszen maga a háború kis hatással volt a részvénypiacokra, s vannak egyéb problémák is. Pl. a vámháború, az orosz-ukrán háború elhúzódása, vagy éppen egyes piacok relatíve magas értékeltsége. Ugyanakkor, ha a kis valószínűségű esemény bekövetkezik, lehet, hogy csak átmenetileg, de azért valószínűleg nagyot tud ütni. Pláne így, hogy az esemény alapvetően ignorálva van.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
