Már 6. napja tart az Izrael és Irán közötti rakéta- és drónháború. Az elmúlt órákban az irániak egy pilóta nélküli izraeli drónt már le tudtak lőni, és néha átjut egy-egy rakétájuk izraeli területre, de a mindkét országban tapasztalható hírzárlat miatt inkább az derül ki, ha a légicsapások lakott területeket érintenek. Legalább 50 izraeli vadászbombázó hatolt be Irán légterébe az éjjel, Teherán térségét támadták. A gépek a perzsa állam nukleáris centrifugáit, illetve ballisztikus rakétagyártó üzemeit bombázták. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire voltak eredményesek ezek a támadások. Donald Trump amerikai elnök még nem hozta meg a végleges döntést Amerika katonai beavatkozásáról. A piaci szereplők egyelőre nincsenek pánikban. Legalábbis a kőolaj és a földgáz ára csak lassan kúszik felfelé. Este a FED kamatdöntése és az utána következő jegybankelnöki sajtótájékoztató lehet a legfontosabb piacbefolyásoló tényező, hacsak addig hadba nem lép az Egyesült Államok is Irán ellen.
Ali Hámenei ajatollah Irán legfőbb vallási vezetője tegnap üzenetet küldött a világnak: a csata elkezdődött. Irán az éjjel két újabb rakétahullámot indított Izrael területe ellen, a teheráni média szerint hiperszonikus Fatah rakétákat is használtak. Sérültekről nincs hír. Fogyatkozóban vannak Izrael Arrow rakétái: ezeket az eszközöket használja a zsidó állam az iráni ballisztikus rakétatámadások elhárításához – közölte a Wall Street Journal. Az izraeli haderő nem volt hajlandó kommentálni a lap értesüléseit. Iráni emberjogi szervezetek szerint az izraeli bombázásnak már legalább 585 halottja van a megtámadott országban. Izraelben a halálos áldozatok száma 24 fő.
Donald Trump először feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt egy bejegyzésében, majd stábjával tartott megbeszélést az Irán és Izrael közti fokozódó harcokról. A megbeszélést követően az amerikai elnök beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Fontos, hogy egyelőre csak találgatások keringenek arról, hogy az Egyesült Államok esetleg csatlakozik Izrael katonai akciójához.
„A kőolaj a háború kitörésének a hírére nagyot emelkedett, aztán csökkent. Azért a háború előtti szinthez képest 10 százalék alatti mértékben emelkedett. Visszafogott a reakció. Irán a saját bevételei miatt sem valószínű, hogy lezárja a tengeri áruszállítás egyik fő útvonalát, a Hormuzi-szorost. Iránnak 67 milliárd dollár bevétele volt tavaly kőolaj- és földgáz eladásból. Ehhez az eszközhöz csak akkor nyúlhatnak, ha nagyon sarokba szorítják őket” – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában Miró József, az Erste vezető elemzője.
A Vörös-tengeren és a szorosokon a világ kőolajforgalmának a 20 százaléka halad át. Ha lezárják, komoly érvágás lenne mindenki számára, és bőven 100 dollár fölé ugranának a kőolaj jegyzésárai. Van egy vezeték, ami elvisz a Vörös-tengerig, a Saudi Aramco működteti, de ez a szállítás 5 százalékát tudná csak átvenni.
„Néhány százezer hordó áramlik ebben naponta, holott 4-5 milliós kapacitása van. Tehát abból a 20 millió hordó kőolajból, ami naponta átmegy a Hormuzi-szoroson a tankerhajók segítségével, alig a mennyiség negyedét tudná kiváltani” – elemezte az ellátási helyzet bonyolultságát és összetettségét Miró József, az Erste vezető elemzője.
Egyelőre kevésbé számol ezzel a piac. A földgáz Európában 40 euró környékén van. A háború kirobbanása óta 5 eurót emelkedett a tőzsdei ár. Az izraeli tőzsdei reakció mérsékelt, nincs pánik a befektetők körében, sőt emelkedés is volt.
A FED kamat maradhat, tovább tolódhat a következő monetáris enyhítés
„Maradhat a 4,25 és 4,5 százalék közötti alapkamat-sáv a FED részéről. Az igazán kíváncsi az úgynevezett dot plot ábrára lesz mindenki, vagyis, hogy mikorra várja a jegybankárok többsége a kamatcsökkentéseket. A vámháború és az izraeli-iráni háború is tovább tolhatja azt az időszakot, amíg a jelenlegi szinten marad a kamat” – közölte Miró József, az Erste vezető elemzője.
Márciusban még 1,7 százalékos gazdasági növekedése volt erre az évre a FED-nek, ami alacsonyabb volt a várakozásnál. Most azonban már alacsonyabb az elemzői várakozás. „Valószínű, hogy a FED csökkenti az erre az évre szóló várakozását, míg a vámháború beindulása mellett emelheti az inflációs kilátásokat. Annak ellenére, hogy az amerikai infláció már 2,1 százalékon van, vagyis a FED 2 százalékos célszintjének közelében, ennek ellenére nem túl valószínű a kamatcsökkentés” – mondta el meglátásait Miró József.
Az Erste vezető elemzője szerint akár meglepetést is okozhat a FED, főleg akkor, ha a vártnál is borúsabbak lesznek a gazdasági várakozásai.
Az interjúkban elhangzott még:
- Kína az iráni olaj legnagyobb vásárlója, sokszor 10 százalékkal olcsóbban veszi az energiahordozót a piaci árhoz képest
- Jelenleg szeptemberben és decemberben várnak kamatcsökkentést a FED-től
- Az amerikai inflációs és GDP-előrejelzés lesz az igazi kérdés, nem pedig a kamatszint
Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
