Jó befektetések maradhatnak az olajipari cégek a nyersolaj kereslet növekedésének megtorpanása ellenére is
Az elmúlt időszakban egyre több jel mutatja, hogy a globális kőolaj kereslet megtorpanhat a következő 10 év során. A korábbi húzógazdaság, a kínai, 2023 szeptembere óta nem növeli olajfogyasztását, ami nagyon jól látható az olajimport adatokon is. Kína 2000 és 2025 között minden évben napi 485 ezer hordóval növelte olajfogyasztását. A kínai olajkereslet 16,7 millió hordó/napos szintet ért el 2024-re, amiból 11,1 millió hordó volt az import.
Chart: Kína éves olajimportja (2011-2024, millió hordó/nap)
Forrás: EIA
A növekedés leállásának több oka van – egyrészt Kína maga is gazdasági lassulással küzd, másrészt jelentős változás volt a kereslet összetételében is. Míg az ország petrolkémiai ipari továbbra is expanzióban van, a személygépkocsik esetében az elektromos meghajtás terjed, míg a nehézgépjárművek esetében Kína az LNG-re, mint üzemanyagra tér át sok helyen.
Sokan reménykedtek, hogy India átveszi ezt a szerepet. Azonban több jel azt mutatja, hogy India nem lesz olyan motorja a jövőben a kőolaj iránti keresletnek, mint Kína volt. Az ázsiai ország jelenleg 5,55 millió hordó/nap kőolajat fogyaszt. A szolgáltatások szerepe sokkal nagyobb az indiai gazdaságban, mint Kínában, az utóbbi ország elsősorban a nehéz iparágakra építette a növekedését. Indiában jóval kisebb az urbanizált lakosság aránya, 35:65 a megoszlás a városi és a vidéki lakosság között, ami Kínában éppen ennek az ellenkezője. Emellett arányaiban jóval kevesebb nő dolgozik Indiában, így a teljesen munkaerőpiaci kínálat kisebb, mint Kínában, az utóbbi ország csökkenő munkaképes lakossága ellenére. Kérdéses továbbá, hogy India be tudja-e tölteni az a szerepet a deglobalizált világban, mint Kína: Trump elnök nemrég kikelt az Apple ellen, aki Kínából Indiába akarja átvinni az Iphone-ok gyártását arra hivatkozva, hogy az Apple-nek inkább az Egyesült Államokban kéne termelnie. Nem biztos tehát, hogy sikerül a kínaihoz gazdasági változást, a globalizációban betöltött szerepet lemásolnia az indiai gazdaságnak. Végezetül maga India is ráülhet az elektromos autó vonalra, mielőtt belsőégésű motorok elterjednének: az országban népszerű, kisméretű riksákat és motorkerékpárokat ráadásul könnyebb is elektrifikálni, mint a személyautók többségét. Ez pedig korlátozza a kőolaj fogyasztás növekedését.
Ezek alapján jól látszik, hogy a keresleti oldal húzóágazatai gyengülnek. Ez előrevetíti azt, hogy a kőolaj iránti kereslet valahol 2030 és 2035 között elérheti a csúcsát.
Rossz hír ez vajon az olaj és gázszektornak? Azt gondolom, hogy nem feltétlenül. Egyrészt a keresleti csúcsot ráadásul nem a fogyasztás gyors zuhanása, hanem egyfajta plató követi – még akár évtizedekig a várható csúcs közelében maradhat a kereslet. Másrészt a világ továbbra sem ruház eleget a fosszilis energiahordozókba, különösen az olajtermelés megújításába. Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) adatai szerint a teljesen energetikai beruházásokból 1,1 ezer milliárd dollár jutott a fosszilis energiába 2024-ben, míg 2,2 ezer milliárd megújuló energiába. Az előbbi összegből kb. 420 milliárd dollár került olaj és gáz kutatás, fejlesztés és kitermelésbe, ami 6%-kal kisebb az előző évinél. Ez az összeg alatt marad a szükséges 6-700 milliárd dollárnak, ami a termelés szinten tartásához szükséges évente, tehát semmiképpen sem beszélünk túlberuházásokról. Ráadásul, az alacsony 70 dollár alatt olajárak jelentősen visszaveszik az egyik legfontosabb területet, az amerikai palaolaj termelést. Ennek legkézenfekvőbb jele, hogy március vége óta 5,6%-kal csökkent a működő fúróberendezések száma az USA-ban.
Az olajfogyasztás csúcsra járhat az elmúlt évtizedben, de a másik szénhidrogéntípus, földgáz továbbra is növekvő keresleti pályán van. A sokszor átmenetinek tekintett üzemanyag reneszánszát éli, az előrejelzések (GECF) szerint 2050-ig tovább nőhet a fogyasztás és elérheti az éves 5.300 milliárd köbmétert a jelenleg 4.200 milliárd köbméterrel szemben. Ehhez jelentősen hozzájárul az LNG piac bővülése. 2025 és 2030 között 290 milliárd köbméterrel nőhet a világ cseppfolyós földgáz kínálata. Nem véletlen, hogy a nagy integrált olaj és gázcégek, mint a TotalEnergies vagy a Shell a földgáz irányába nyitnak leginkább. Kifejezetten jó piacnak tűnik az észak-amerikai földgáz piac, ahol az IT központok nyitása, a földgáz erőművek terjedése és az LNG export komoly árfelhajtó tényező lehet a következő években.
Chart: A világ várható földgáz fogyasztása (milliárd köbláb/nap)
Forrás: Thunder Energy estimate
Ezek alapján én nem aggódnék az olajpiac hosszútávú helyzetének alakulásától. Rövidtávon nehéz megjósolni a piac alakulását, mivel a 2025-2026-ben alapvetően túlkínálatos olajpiac bármikor változhat a geopolitikai események alakulása miatt. Az Irán és Oroszország elleni szankciók, illetve Irán elleni katonai csapás gyorsan változtathat ezen a mostani egyensúlyi helyzeten. A 70 dollár alatt olajárak azonban láthatóan nem tarthatóak, mivel ez nem okoz ösztönzést a termelőknek a beruházások fenntartására. Ez különösen az amerikai palaolaj termelők esetében igaz: az EIA szerint 2026-ban, enyhén 13,3 millió hordó/napra csökkenhet az USA kőolaj termelése az idei 13,5 millió hordó/nap szintről.
Milyen részvényekbe fektethetünk? Ide hoztunk pár részvénytippet, mely cégek jó eséllyel nyertesei lehetnek az olaj és gázipar fellendülésének.
Exxon-Mobil (XOM US) – A világ egyik legnagyobb olaj és gázcége 4,6 millió hordóegyenértékes napi szénhidrogén termeléssel és számos más (petrolkémia, finomítás, kis és nagykereskedelem) üzletággal. Az elmúlt években a sikeres guyanai termelés nagymértékben javította az amerikai cég profitját. Az Exxon részvények 14,4x 2026-os PER és 11,5x 2026-os EV/EBITDA mellett forognak, a részvények dollárban számolt osztalékhozama 3,6%-os jelenleg.
Shell (SHELL NA) – Az egyik legnagyobb európai integrált olaj és gázipari cég. A vállalat a kitermelés/kutatás mellett finomításban, marketingben és petrolkémiában is érdekelt, de jelentős megújuló beruházásokkal is rendelkezik. Az utóbbi években különösen az LNG és földgáz termelésben erősített. A Shell részvényei 10,5x 2026-os PER, illetve 4,7x EV/EBITDA mutató mellett forognak, a részvények 4,2% euróban denominált osztalékhozamot fizetnek.
Occidental Petroleum (OXY US) - Az Egyesült Államok egyik vezető olajipari cége. Az Occidental napi 1,4 millió hordóegyenértékes szénhidrogént termel, de jelentős vegyipari és szállítási portfoliója is van. Az utóbbi években a CO2 besajtolási technológiában emelkedett ki, ha ez sikeres lesz, az komoly növekedést hoz a vállalatnak. Az OXY jelenleg 14,4x 2026-as PER és 5,3x EV/EBITDA mutatóval rendelkezik, a részvények a jelenlegi áron 2,1%-os osztalékkifizetés mellett forognak.
British Petroleum (BP/ LN) – A világ egyik vezető olajipari cége napi 1,4 millió hordóegyenértékes szénhidrogént termel. A BP olaj és gázkitermelésben, földgáz és más alacsony karbon energiatermelésben, valamint ezen termékek disztribúciójában érdekelt. A társaság részvényei 10,5x 2026-os PER és 4,0x 2026-os EV/EBITDA mutató mellett forognak, a BP részvények osztalékhozama 6,4% körül van.
OMV (OMV AV) – Ausztria vezető olaj és gázipari cége. Az utóbbi időszakban a vegyipar lett a legfontosabb növekedési területe a vállalatnak. BGI néven az egyesült arab emirátusi Adnoccal létrehozott közös vállalat a fő növekedési faktor. Az OMV részvények 7,7x 2026-os PER és 3,9x EV/EBITDA mutató mellett forognak a bécsi tőzsdén, az osztalékhozam pedig 10,9% volt, ami kifejezetten erős az olajipari részvények között.
Az alábbi ábra az elmúlt 5 év részvénypiaci teljesítményét mutatja az öt fenti vállalatnak.
Chart: Az ExxonMobil, a Shell, az Occidental, a BP és az OMV részvények teljesítménye USA dollárban az elmúlt 5 évben.
Forrás: Bloomberg
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
