Kínával szemben újra emelték a vámokat az amerikai hatóságok. Már 104 százalékos terhet jelentettek be. Az ázsiai gazdaság erre intenzív jüangyengítéssel reagált, 100 tőzsdei cége pedig részvényvásárlási programokat jelentett be. Közben idehaza 4,7 százalékra csökkent márciusban az infláció, de az úgynevezett maginflációs mutatóból még érződik, hogy továbbra is erőteljes az árnyomás. Idehaza a szolgáltató cégek önkéntes tarifamérséklései vagy éppen áremelési stopjai segíthetik a fogyasztói árak emelkedési ütemének kordában tartását. A világszintű gazdasági visszaesés rémképe is inkább lefelé ható erővel bír az inflációra.
„Mindenképpen pozitív hír, hogy 5 százalék alá csökkent a márciusi infláció. Viszont a tartós hatást vizsgáló maginfláció még mindig magas, 5,5 százalék. Ez már nem mutat annyira jó képet” – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor adásában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A 4,7 százalék szerinte továbbra sem tekinthető alacsonynak, az árak még nem tekinthetőek kontrolláltnak. „Vegyes a vámháború hatása. Nem biztos, hogy ettől plusz inflációs hatást kell várni. Nagyon nagyot romlottak ugyanis a növekedési kilátások. Ráadásul zuhantak azonnal az energiaárak, ami szintén jótékony hatással lehet az infláció mérséklődésére. Ezen kívül, ha Kína rengeteg árut nem tud majd az Egyesült Államokba exportálni, simán előfordulhat, hogy dömpingszerűen Európába hozza őket, ami szintén visszafoghatja a termékek árát, akár csökkentheti is őket” – részletezte a helyzetet Nyeste Orsolya.
Persze a forint árfolyamára a vámháború nincs jó hatással, ami gyengítheti, ez viszont emelheti az inflációs nyomást, például az ipari termékeknél. A nemzetközi piac most sokkal jobban fél a gazdasági zuhanástól, mint az infláció elszabadulásától.
„A 800 milliárd forintos államháztartási hiány és az idei évre tervezett összeg 62 százalékának elérése miatt nem kell még aggódni. Az első 3 hónap adata nem annyira ijesztő, mint, aminek tűnik, mert a deficit nagy része általában az év első hónapjaiban jön össze, miközben a bevételek az év második felében érkeznek igazán. Bevételi oldalon kétszámjegyű mértékben emelkednek az adóbevételek. 4-4,5 százalékos GDP-arányos hiány az idei évben valószínűleg össze fog jönni” – zárta gondolatait az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Élesedtek az amerikai vámok – meddig emelkedhetnek még?
„A 104 százalékos kínai vám valóban drasztikus, de az Európai Unió 20 százalékos terhe, vagy Kanada és Mexikó 25 százalékos vámja, ami kiugró. A világ többi országa esetében ez egy 10 százalékos terhet jelent. Az, hogy hol tartunk ebben a történetben, azt nehéz megmondani. Elsősorban Kína esetében eszkalálódik a történet, a többi országnál inkább az érzékelhető, hogy a megállapodás felé kezdtek elindulni. Japán, Vietnám vagy az Európai Unió inkább a tárgyalások felé mozdult el” – mondta el a vámháborúval kapcsolatos meglátásait Nagy András, az Erste részvényelemzője.
Az Egyesült Államok azt állítja, hogy legalább 50 ország szeretne velük tárgyalni.
„A következő napok még egészen bizonyosan arról fognak szólni, hogy tárgyalni kezdenek, és normalizálódik a helyzet, vagy még megyünk bele a sűrűjébe” – osztotta meg a Trend FM hallgatóival a várakozásait az Erste részvényelemzője.
A szakértő szerint ennyi frontos háborút Amerika sem bír, ezért tárgyalásokra számít, de Kínával a végletekig elmérgesedhet a helyzet.
„Az autóipari vámokra készültek az országok. Sok amerikai előre megvette az autóit. A gyártók pedig igyekeztek felhalmozni a készleteket. Sok cég leállította az amerikai exportját, mert nem lehet biztos benne, hogy amíg hajón odaérnek az autók, marad a korábban bejelentett vám” – részletezett egy piaci furcsaságot Nagy András.
Az Erste részvényelemzője szerint a kanadaiakkal és a mexikóiakkal való kiegyezés mutatja az esetleges alkuk útját, az Európai Unió esetleges többletenergiát vásárolhat az USA-tól, esetleg több hadfelszerelést.
„A megemelt vámok az Egyesült Államoknak sem jók, mert 3 százalékkal vetheti vissza az amerikai gazdaságot, miközben az inflációt is felfelé tolhatja el” – összegzett az Erste részvényelemzője.
A beszélgetésből kiderült még, hogy:
- Miért nem engedheti meg magának Amerika a tőzsdei zuhanásokat?
- Valóban vámolják-e majd a gyógyszeripari termékeket? Hogyan hathat ez a Richterre?
- Magasak az amerikai munkaerőköltségek, ezért sem valószínű a rengeteg gyárbetelepítés az Egyesült Államokba.
Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét, és Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét Nagy Károly kérdezte a Reggeli Monitorban.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
