Legyen 2025 a minőségi élelmiszer éve!

Mercosur

Még ha a Mercosur megállapodás ratifikálása a tagállamok részéről még igen hosszú időt fog is igénybe venni, akkor is ideje felkészülni a verseny fokozódására. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a 25 évig tartó egyeztetés után december elején aláírt dokumentum alapján csak az EU élelmiszerbiztonsági előírásainak megfelelő termék jöhet piacunkra. A dél-amerikai élelmiszereket hatékonysági alapon nehezen fogjuk tudni felülmúlni, ezért építenünk kell fogyasztóink tudatosságára, elkötelezettségére a hazai termékek iránt. Arra számítok, hogy 2025 egymást agrár-erősítő tiltakozási hullámokkal fog kezdődni kontinensünkön, s ez már önmagában is erre fogja terelni a figyelmet. A nyiladozó szemek nagyon értékes, magas hozzáadott értékű piacot jelenthetnek.

Mit kíván az európai fogyasztó?

Megfelelő ár-érték arányú, biztonságos és az egészséges életmódot támogató élelmiszert akar. Előbbi kettő nem igényel magyarázatot, a harmadiknál viszont el kell időznünk kissé. Aligha lehet vita tárgya, hogy az emberek egyre nagyobb része szenved táplálkozási zavarokban, olyan betegségekben, amelyek sajnos összefüggésbe hozhatók az elfogyasztott élelmiszerekkel. Erre a népesség egyre nagyobb hányada ébred rá. A folyamat robbanás előtt áll. Egyre többen keresik a „mentes” élelmiszereket. Aki erre felkészül, haszonélvezője lehet.

Elgondolkodtató, hogy a betegségipar, amely az emberiség romló ellenállóképességének, egészségi állapotának legnagyobb haszonélvezője, ma már a világ egyik legnagyobb iparága. Éves átlagos növekedése jóval 10 százalék feletti.

Elő a tankönyveket!

Az immunrendszer mintegy 80 százaléka a belekben van. Ha emésztésünk nincs rendben, nem tudja ellátni védelmi feladatait. A biokémia írott törvényszerűségei csaknem minden „divatos” betegségre magyarázatot adnak. Ezeket megértve olyan élelmiszereket kell előállítanunk, amelyek szervezetünk egészséges működését elősegítik, s nem okoznak például állandó gyulladásos állapotot, bélflóra-károsodásokat. Ezt jelenti a magas minőség. Szándékosan kerülöm a konkrét példákat, mert nem dolgom lepleket lerángatni. Sokkal inkább a piaci lehetőségekre felhívni a figyelmet. De mivel ebben az évben oly sokat beszéltünk az étkezési minőségű búza termesztési és piaci lehetőségeiről, kihívásairól, egy kicsit azért megkaparom a felszínt.

Miért termeljünk étkezési búzát?

Tudjuk, hogy a minőségi búzatermesztés sikerében az odafigyelés és a komplex gondolkodás a legfontosabb. A búza minőségét mintegy 1/3-1/3 arányban a fajta, az ökológiai feltételek és az agrotechnikai elemek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy kétharmad részben rajtunk múlik.

A technológiai mélységekbe nem akarok belemenni, de emlékeztetek a Liebig féle minimumelv szem előtt tartásásra.

Egyébként pedig a pénz beszél: Bécsben jelenleg a 14-es búza 275 euró, Bolognában és Milánóban 310 euró. Nálunk 200 euró. Szerintem nem is kell több érv, de azért sorolok még párat.

A második a piaci viszonyok megváltozása Ukrajna EU felé sodródásával. Csak idő kérdése, hogy keleti szomszédunk teljes jogú EU tag lesz. De már addig is árazza az EU piacokat a búzájával is. Nekünk tehát elemi érdekünk, hogy adottságainkat olyan növények előállítására használjuk, amelyek mások, jobbak, mint az ő tömegcikkeik. Egyértelmű, hogy a takarmány minőséggel nem tudunk velük versenyezni, de meggyőződésem, hogy nem is kell.

A tavalyi 865 ezer hektár után idén 922 ezer hektáron került a földbe őszi búza. Az, hogy ebből mennyi az étkezési minőséget adó fajták aránya, nem tudjuk. De mivel a vetés idején 10ezer forint felett volt a tonnánkénti árkülönbség az étkezési búza javára, azt feltételezem, hogy növekszik ezek aránya.

Azt azért minden gazda fájdalmasan megtapasztalta, hogy a klimatikus és piaci viszonyok megváltozása munkaigényesebbé teszi a szántóföldi növénytermesztést is. Ha már többet kell dolgozni a jövedelemért, akkor tegyük azt magasabb hozzáadott értékű terménnyel.

Meggyőződésem ugyanis, hogy a klímaváltozás évről-évre szűkíti az étkezési búza termelési lehetőségét a kontinensen. Emiatt a minőségi felár ettől kezdve egyre masszívabb lesz.

Ahhoz, azonban, hogy az előbbiekben bemutatott árkülönbségeket ki tudjuk aknázni, sok egyéb dolgunk is van. Először át kell ugranunk az árnyékunkat, és sokkal nagyobb egységes és magas minőségű búzatételeket kell előállítanunk. Integrálódnunk kell, hiszen az exportban az irányvonat az egység. Ha ez nem megy közös érdekek mentén, akkor majd a tőke vonalán fog megvalósulni.

Ez nem csak az exportlehetőségek bővülése okán is elkerülhetetlen. Gondoljunk arra a szakmai igényre, amit az étkezési búza előállítása támaszt. Véleményem szerint, ma már sokan éppen e miatt sem mernek belevágni. A szakmaiság, a technológia optimalizálása terén az integráció nagy segítség lehet. Mint ahogy abban is, hogy a jelenlegi szükségtelenül széles fajtalista kellőképpen leszűküljön.

Visszatérve az árra. Jelenleg az AKI adatai szerint átlagosan alig van különbség a takarmány és az étkezési búza ára között. De nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az átlag most is hatalmas különbségeket fed el. Tudok olyan ügyletről, amelyben 100 ezer forintot fizettek egy tonna jó minőségű búzáért, de a 85-90 ezer forintos ajánlatok nem ritkák. Szűkös a kínálat, és ez csak fokozódni fog.

Még egy nagyon fontos érv. Az étkezési búzát keresik, a takarmányt el kell adni. Vagyis a két termék értékesítése egész másképpen zajlik.

Azzal zárom, hogy alapvetően a fenti érvek mentén egy szakmai döntés a gazdálkodó részéről, hogy étkezési minőséget állítson elő. A jó fajtaválasztás kulcskérdés. Persze, lehet jó minőséget takarmány fajtából is előállítani, de malmi fajtákból sokkal nagyobb biztonsággal.

* Fórián Zoltán: Mérlegen a mezőgazdaság idei éve | AGROKÉP 

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.