Kétesélyes volt a Magyar Nemzeti Bank tegnapi kamatdöntő ülésének a kimenetele, a kamatok szinten tartása is reálisan benne volt a pakliban – mondta az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A Monetáris Tanács végül 25 bázisponttal ismét csökkentette az irányadó rátát, ami azt jelenti, hogy év végére a korábban vártnál alacsonyabb szintre érkezhet meg a magyarországi alapkamat.
Elsősorban az elmúlt időszakban kedvezőbbé váló pénz- és tőkepiaci hangulat adott teret a Magyar Nemzeti Banknak az újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentéshez – magyarázta az Erste vezető makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Az irányadó ráta így 6,75 százalékra módosult. Év végéig még további egy-két kamatvágás képzelhető el – erősítette meg a jegybank alelnöke, Virág Barnabás is az elemzői várakozásokat.
Nyeste Orsolya szerint szeptemberben és decemberben nyílhat tér az MNB előtt az újabb csökkentésekhez, így az év végére 6,25 százalékon állhat a magyarországi alapkamat. Korábban 6,5 százalékra lehetett számítani. A pénzpiaci hangulat javulása egyértelműen az amerikai kamatcsökkentési várakozásokkal magyarázható. A befektetők szinte már biztosra veszik, hogy szeptemberben elindulhat a monetáris lazítási ciklus a tengerentúlon, sőt decemberben akár egy újabb hasonló lépés következhet. A fokozódó hangulat a feltörekvő piacokra, így a magyar eszközosztályokra is pozitív hatást gyakorolt, ami például a forint erősödésében öltött testet. Ez fontos szempontot jelentett a Magyar Nemzeti Bank újabb kamatcsökkentésében.
Nem múlnak az inflációs kockázatok
Bár az MNB alelnöke tegnap azt mondta, hogy év végére az a céljuk, hogy 3 százalék környékére szorítsák le az inflációt, valójában a második félévben több kockázat is övezi a fogyasztói árindex alakulását. „Szeptemberben nagyobbak lehetnek a céges átárazások, mint amire most a jegybank számít. A fizetések továbbra is magas emelkedése adhat erre lehetőséget a vállalatok számára, az egyébként is az átárazások szempontjából kritikus első őszi hónapban” – tette hozzá az Erste elemzője. Májusban a KSH szerint 10,4 százalékkal bővültek a reálbérek éves alapon.
Nyeste Orsolya szerint a headline inflációban talán nem várható jelentős megugrás, a maginfláció viszont 5 százalék körül alakulhat az év végén. „Továbbra is nagyon makacs a piaci szolgáltatások áremelkedése, miközben még nehezen megjósolható, hogy a kormány új, költségvetési kiigazító lépései, például a tranzakciós illeték megemelése, milyen közvetett hatással lehetnek a fogyasztói árindexre.”
Az Alphabet meggyőző volt, a Tesla kevésbé
Igazi nagyágyúk beszámolóival folytatódott az amerikai gyorsjelentési szezon. A Google anyavállalata, az Alphabet eredménye meghaladta a várakozásokat a második negyedévben: a profit 28 százalékkal ugrott éves alapon, meghaladva a 23 milliárd dollárt, miközben a bevétel 13,6 százalékkal emelkedett 84,7 milliárd dollárra.
A számokat erőteljesen húzta a felhőüzletág, ami a mesterséges intelligencia fejlesztések miatt egyre dinamikusabban bővül a nagy technológiai cégeknél – mondta az Erste részvényelemzője. „Talán az egyedüli gyengébb teljesítmény az Alphabetnél a YouTube-hoz köthető, ugyanis az üzletág növekedése lelassult a második negyedévben. Ez azzal magyarázható, hogy egyre erősebb a videómegosztó platform konkurenciája, ami főleg a TikTok képében jelentkezik” – tette hozzá Péntek Ádám.
A Google anyavállalatával szemben a Tesla teljesítménye csalódást keltett a befektetők körében. Főleg az adózott eredmény, amely 45 százalékkal csökkent éves alapon, és másfél milliárd dollárra süllyedt az egy évvel korábbi 2,7 milliárdról. A társaság megpróbálta ellensúlyozni a gyengébb számokat a pozitív, jövőbe mutató üzeneteivel, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. „Az egyik ilyen projekt a robot taxikkal, a másik pedig a humanoid robotok gyártásával kapcsolatos. A Tesla a jövőben ezektől az üzletágaktól várja a jelentős profitnövekedést, nem is annyira az elektromos autóktól” – magyarázta Péntek Ádám.
A teljes beszélgetésben szóba került még az is, hogy:
- teljesülhet a költségvetési hiánycél, a túlzott deficit eljárás árnyékában?
- egymástól veszik el a piacot a technológiai társaságok a felhőszolgáltatások terén?
- a múlt heti korrekció után fordulat következett be a Nasdaq kereskedésében?
Az interjú első felében Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét, majd Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
