Nem vág bele jobban az Európai Központi Bank az euróövezeti kereskedelmi pénzintézetek profitjába, hiszen a testület nem emeli meg a kötelező tartalékráta szintjét. A változtatás éves szinten hat és fél milliárd eurós kamatbevételt húzott volna ki a bankok zsebéből. A Raiffeisenre ettől függetlenül is nehéz napok várnak, ugyanis az amerikai külügy egy meglehetősen kellemetlen ügybe, az orosz haderő finanszírozásába keverte bele az osztrák pénzintézetet.
Az Európai Központi Bank, bár sokáig gondolkodott rajta, végül nem emeli meg a kereskedelmi bankokra vonatkozó egy százalékos kötelező tartalékráta szintet. Ez több szempontból is jó hír az eurózónás pénzintézeteknek. A tartalékráta kettő százalékra növelésével ugyanis az EKB tovább szűkítette volna a kereskedelmi bankok hitelezési mozgásterét. „Az európai bankok hitelképességét a tőkehelyzetük és a tartalékráta mértéke szabályozza. Ez utóbbi minél magasabb szintű, a hitelintézetek annál kevesebb lehetőséggel gazdálkodhatnak” – magyarázta az Erste részvényelemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
A másik negatív következmény az lett volna, hogy tavaly nyár óta a kereskedelmi bankok nulla százalékos látra szóló betétekben helyezik el a tartalékrátát az EKB-nál. Márpedig a testület betéti kamata négy százalékon áll. Jelenleg a pénzintézetek 160 milliárd eurót helyeznek el tartalékként az Európai Központi Banknál, ami a változtatással 320 milliárd euróra emelkedett volna.
„Figyelembe véve a kamatkülönbözetet, a tartalékráta megemelése hat-és fél milliárd eurós kamatkieséssel járt volna a hitelintézetek számára” – mondta Nagy András. Az elemző szerint ez a profitnak mindössze két-három százaléka, így nem rengette volna meg a bankrendszert, de negatívan hatott volna a jövedelmezőségre, pláne egy olyan ciklus végén, amikor a pénzintézetek vélhetően eljutottak profittermelő képességük csúcsára.
Amerikai vádak miatt aggódhat a Raiffeisen
Alaposan megtépázta a Raiffeisen részvényeket az amerikai külügyminisztérium bejelentése, miszerint átfogó vizsgálatot indítanak az osztrák pénzintézetnél. A gyanú szerint ugyanis a Raiffeisen az orosz hadsereget, vagy egy ahhoz kapcsolódó vállalatot finanszírozhatott. A cég tagadta az ezzel kapcsolatos állításokat, és arról tájékoztatott, hogy egy menetrend szerinti, általános vizsgálatról van csak szó, és minden nemzetközi szankciót betartanak.
Nagy András szerint sem valószínű, hogy a Raiffeisen megsértette volna az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket. Egy ilyen lépés nemcsak erkölcsi értelemben jelentene óriási presztízsveszteséget a banknak, hanem gazdaságilag sem lenne racionális döntés. „Egyfelől csak viszonylag kicsi extraprofitot lehetne így elérni, másfelől jelentős negatív következményekkel járna, ha a bank amerikai szankciós listára kerülne. Ebből is látható, hogy mivel túl nagyok a kockázatok, nincs az az épeszű pénzintézet, amely megpróbálná kikerülni az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat” – magyarázta az Erste részvényelemzője.
Nagy András hozzátette: valószínűleg a mérete miatt került a Raiffeisen ismét reflektorfénybe. Az osztrák bank ugyanis a tizedik legnagyobb hitelintézet Oroszországban, és a legnagyobb nyugati szereplő. A kivonulást ugyanakkor a legtöbb európai bank (így az OTP is) megpróbálja elkerülni.
Egyfelől ehhez Vlagyimir Putyin orosz elnök külön engedélyére lenne szükség, másfelől pedig a leánybankokat csak jelképes összegekért, bőven áron alul tudnák értékesíteni az anyabankok. „Az általános stratégia így inkább az, hogy a nyugati bankok meghagyják az oroszországi operációt, hazautalják a profitot, de plusz pénzt senki sem fordít ezeknek az érdekeltségeknek a fejlesztésére” – mondta Nagy András.
A beszélgetés második felében Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy:
- milyen folyamatok játszódnak az európai kereskedelmi ingatlanpiacon?
- az ingatlanárak csökkenése jelenthet-e problémát a banki finanszírozás területén?
- Kína bajban van, a Nyugat megúszhatja az ingatlanpiaci kockázatokat?
Először Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét, majd Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
