Érdekes képet fest a Janaf gazdálkodásáról a cég horvát nyelvű, nem auditált éves jelentése. Két fontos megjegyzést tesz a vállalat, ami az éves eredménykimutatásból is látszik.
- A cég fő tevékenységéből (olajszállítás, olaj- és olajtermék tárolás) 146,7 millió euró bevétel származott, ami 28%-kal magasabb az előző évinél, és 21,5%-kal több, mint a terv.
- A külföldi vevőktől származott a bevétel 73%-a, vagyis 107 millió euró, ami 38,1%-kal több, mint az előző évi, és 32%-kal haladja meg a terveket.
A cégnek két külföldi partnere van: a MOL csoport INA-n kívüli része (évi 2,9 millió tonna nyersolaj import 2023-ban a Slovnaft és a Duna finomítók felé) és a szerbiai NIS (évi 3,2-3,5 millió tonna import Pancevoba, én a 3,2 millió tonnával számoltam).
Ezek alapján a két cég hordónként átlag 2,6 dolláros díjat fizetett a Janafnak a szolgáltatásokért (omisalji kipakolás, szállítás, nyersolaj és termék tárolás) a 107 millió euró, külföldi vevőktől származó árbevétellel számolva. A Janaf állítása szerint minden vevő azonos díjmértéket fizet, így a NIS és a MOL is azonos elbírálás alá esik. A NIS arányosan kicsivel többet fizethet, mivel a rá eső Adria szakasz hosszabb, de a különbség nem jelentős.
A Janaf 52 millió euró profitot csinál 701 millió euró saját tőkére vetítve, ami 7,4%-os tőkearányos megtérülést (ROE) jelent. Ez egyáltalán nem magas, sőt az elvárt tőkeköltség alatt marad. Ez alapján egyáltalán nem mondható, hogy eltúlzott díjakat kér a vállalat – persze lehet, hogy magas költségekkel is dolgozik, ami az állami vállalatoknál gyakori. Mindenesetre az általam számolt 2,4 dollár/hordó Adria tranzit díj nem tűnik extrémen soknak. Csak érdekességképpen: a MOL 2023-as becsült Brent-alapú finomító marzsa 9 dollár/hordó volt, a cég finomítási üzletága pedig 11,2 USD/bbl EBITDA-t ért el tavaly. Az ukrán transzferért 21 euró/tonnát, vagyis kb 3,1 dollár/hordót fizetett a MOL. Igaz, az utóbbit nem 250 kilométer használatért fizeti a cég, hanem 1,490 kilométernyi vezetékért. de az összehasonlítás azért is nehéz, mert ebben nincsen benne kikötő kitárolás, illetve az omisalji tárolás díja.
Az Adria-kőolajvezeték rendszer szerepe a kelet-közép-európai ellátásban
Forrás: Janaf
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
