Nincs kimondott árfolyamcélja a Magyar Nemzeti Banknak, de a 390 forintos szint fölé kiszúró euró árfolyam már óvatossá tette a jegybankot – mondta az Erste makrogazdasági elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Elsősorban a hazai fizetőeszköz elmúlt két hétben látott gyengülése vezetett odáig, hogy az MNB végül nem 100 bázisponttal, hanem „csak” 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot idei első ülésén.
Az irányadó ráta ezzel maradt kétszámjegyű, 10 százalékon áll a mutató. Elsősorban a forint gyengülése miatt nem húzta meg a bátrabb lépést az MNB, amely szerint a makrogazdasági fundamentumok, (a javuló folyó fizetési mérleg, a dezinfláció folytatódása), alapvetően teret engednének a 100 bázispontos csökkentésnek, de a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkezett romlás mégis ez ellen hatott.
Ez a hangulatromlás erőteljesen visszaköszönt a forint árfolyammozgásában. „Az elmúlt két hétben azzal kezdődött el a forint gyengülése, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök egy bécsi konferencián bedobta a 100 bázispontos kamatcsökkentés lehetőségét. Majd a referenciakamatokkal kapcsolatos kérdések, és a közelgő EU-csúcs miatt a kormány és az Európai Bizottság közötti nézeteltérések is kiélezték a helyzetet” – magyarázta Nagy János.
Az Erste makrogazdasági elemzője hozzátette: az MNB-nek nincs hivatalos árfolyamcélja, de az igaz, hogy nyár óta egyre hangsúlyosabban jelenik meg a forint mozgásával kapcsolatos kommunikáció a jegybanknál. Ennek oka, hogy a gyenge forint importon keresztüli begyűrűződése, és így inflációnövelő hatása a koronavírus-válság előtti szinthez képest jelentősebbnek mondható. „A jegybank döntéseiből az tűnik ki, hogy a 370-390 forint közötti euró árfolyam a kényelmes az MNB számára. A 380-as szintnél a legboldogabb a testület” – folytatta Nagy János. Majd hozzátette: a túl erős forint sem kedvező, ugyanis az olcsóbbá tenné az importot, ami sok hazai gazdasági szereplőt hozhat nehéz helyzetbe.
Tavasszal megtorpanhat a dezinfláció
Virág Barnabás bécsi konferencián elmondott utalása a 100 bázispontos kamatcsökkentésre vonatkozóan olyannyira szöget ütött a befektetők és az elemzők fejébe, hogy a várakozások is inkább ebbe az irányba tolódtak el. Ugyanakkor, mivel a kamatcsökkentés a monetáris politikai transzmisszión keresztül csak hónapokkal később fejti ki hatását, teljesen érthető, hogy most inkább még óvatosabb maradt a jegybank.
Ennek hátterében az állhat, hogy bár jelenleg igencsak kedvezőek a dezinflációs folyamatok (tavaly decemberben 5,5 százalék volt az éves alapú fogyasztói árindex), valójában az idei évet sokasodó kérdőjelek övezik. Arra a kérdésre például Virág Barnabás sem tudott egyértelműen felelni, hogy a 2024-es éves infláció a decemberi érték alatt lesz-e.
„Elemzőként az látható, hogy a dezinflációs hatás tavasszal megtorpanhat, a legnegatívabb forgatókönyv esetén ismét 6-7 százalék közötti lehet az éves alapú infláció” – tette hozzá Nagy János. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy míg tavaly a bázishatás egyértelműen kedvezett az infláció letörésének, addig idén ez a hatás az ellenkezőjére fordul. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a közel-keleti fejlemények valószínűleg az év nagy részében komoly felfelé mutató kockázatokat fejthetnek ki a világpiaci kőolajárakra nézve.
A beszélgetés második felében az Erste részvényelemzőjét, Nagy Andrást kérdeztük. Vele szóba került mások mellet az, hogy:
- hogyan teljesített az elmúlt évben a legnagyobb európai technológiai cég?
- mely szektorok zuhanhattak tavaly a legnagyobb mértékben a kontinensen?
- milyen kilátásai vannak erre az évre a fapados légitársaságoknak, mint például a Ryanair-nek és a Wizz Air-nek?
A műsor első felében Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével, majd Nagy Andrással, az Erste részvényelemzőjével beszélgettünk. A műsorvezető Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
