Megszólalt az MNB és felhívta a figyelmet, hogy az S&P Global Ratings-nek sem tetszik a terv, hogy a bankközi kamatlábak helyett a diszkontkincstárjegyek hozamai szolgáljanak referencia értékül a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábaként, s ezzel egy esteleges...
Megszólalt az MNB és felhívta a figyelmet, hogy az S&P Global Ratings-nek sem tetszik a terv, hogy a bankközi kamatlábak helyett a diszkontkincstárjegyek hozamai szolgáljanak referencia értékül a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábaként, s ezzel egy esteleges hitelminősítési változtatást kockáztat az ország. Azt is hozzátette, hogy ezzel a monetáris transzmisszió is sérülne. Vagyis a jegybank mozgástere, gazdaságra gyakorolt hatása is csökkenne.
Mivel az elmúlt napokban egyre nagyobb hullámokat generál ez a felvetés, amelyről pont az S&P nyilatkozott előszőr, ezért megvizsgáltuk azt, hogy ha elfogadják a javaslatot, és ha erre az S&P leminősíti a magyar adósságállomány, az az Erste módszertan szerint hogyan hat a részvények fair értékére. Fontos kiemelni, hogy a most következő számítás sok „ha” esetén, azaz remélhetőleg kis valószínűséggel következik be.
Az Erste módszertan (Damodaran) szerint a részvények tőkeköltség számításánál az országkockázati prémiumot az S&P hitelminősítés besorolása alapján lehet becsülni. Szóval nem csak arról van szó, hogy egy esetleges leminősítés esetén kiesnénk a befektetési fokozatból a „nem befektetési, spekulatív” fokozatba, ami megdrágítaná az állam finanszírozását, hanem arról is, hogy a magyar részvénypiaci kockázati prémium 6,85 százalékról 7,25 százalékra emelkedne. Figyelembevéve a 6,17 százalékos 10 éves állampapír hozamot, mint kockázatmentes hozamszintet, a tőkeköltség 13,02 százalékról 40 bázisponttal 13,42 százalékra emelkedne. Ez pedig a piac becsült fair értékét mintegy 3 százalékkal csökkentené a 13,02/13,42-1 képlet alapján, ha semmi más nem változik. Ez a hatás olyan értelemben nem jelentős, hogy például a kockázatmentes hozam, azaz a 10 éves állampapír hozama csak ebben a hónapban lazán csökkent, majd emelkedett 50-60 bázispontot, azaz ezen keresztül bekövetkezett hasonló változás (oda és vissza) a piac értékében, de azért mégiscsak lefelé mutat, amit alapvetően nem szeretünk.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
