Úgy tűnik, hogy számos kérdés megoldódni látszik. A Financial Times-nak nyilatkozó három EU-s tisztviselő is úgy véli, hogy ha Magyarország megfelelő válaszokat ad a feltett kérdésekre a jogállamiság kapcsán, akkor már november előtt dönthetnek a 13...
Úgy tűnik, hogy számos kérdés megoldódni látszik. A Financial Times-nak nyilatkozó három EU-s tisztviselő is úgy véli, hogy ha Magyarország megfelelő válaszokat ad a feltett kérdésekre a jogállamiság kapcsán, akkor már november előtt dönthetnek a 13 milliárd eurónyi kohéziós alapok folyósításáról. Ugyan a magyar kormány részéről elzárkóztak a nyilatkozattól, de úgy tűnik, hogy növekszik a valószínűsége, hogy meginduljanak az uniós pénzek hazánk felé. Ez pedig azt jelentené, hogy az a cirka 800 milliárd forint, amit előfinanszírozásra költött eddig a kormány az EU-s programok kapcsán, akár még az idén megérkezhet, s csökkentheti a folyó kiadási hiányt.
Ez persze az eredményszemléletű egyenlegbe nem számít bele, s így nem meglepő, hogy ma reggel a kormány megemelte az idei hiánycélt. Ráadásul nagyobb mértékben, mint amire a piac számított. A tervekben szereplő 3,9 százalékkal és a várt 4,5 százalékra történő emeléssel szemben a pénzügyminisztérium 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt. Ez pedig mintegy 500 milliárd forinttal lehet magasabb a piac által várt, és mintegy 1 000 milliárd forinttal az eredeti hiánycélnál.
Ez azt sugallja, hogy nem emelik meg a bankadót. Na meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ma napvilágot látott kérése is ezt sugallja. E szerint a bankok 8,5 százalékban limitálnák a jelzáloghitelek és 12 százalékban a vállalkozások forgótőke hiteleinek kamatait. Cserébe a kormány megismételte azon vállalását, hogy egyszámjegyű kamat esetén a vállalkozások esetében megszűnne a kamatplafon, s megkezdenék a lakossági kamatstop kivezetésének felülvizsgálatát is. Az utóbbi – első ránézésre – visszalépést jelentene a korábban beharangozott kamatplafon kamatstop eltörléséhez képest. Mindenesetre úgy tűnik, hogy valamiféle megállapodás felé haladnak a felek.
Ide tartozik az is, hogy az OTP-t levették az ukrán feketelistáról. Így megnyílt a tér, hogy Magyarország is megszavazza az Ukrajnának nyújtandó újabb 500 millió eurós támogatás folyósítását.
Összességében jó irányba mutatnak a dolgok, de még persze számos döntésnek kell megszületnie ahhoz, hogy azt mondhassuk megoldódott az a sok kérdés, amely már egy ideje foglalkoztatja a befektetőket.
S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az Erste gyógyszeripari elemzője ma megjelent szektorelemzésében a korábbi 9.260 forintról 10.300 forintra emelte a Richter részvényekre vonatkozó 12 hónapos célárat, s továbbra is felhalmozásra ajánlja a részvényt. Ugyan az idei nettó eredményt az orosz rubelen elszenvedett veszteségek miatt csökkentette - a szankciók miatt nem lehet fedezni a kitettséget -, de a jövő évi operatív profitot már megemelte a korábbi előrejelzéshez képest. Az utóbbi lépésre azért került sor, mert, a Vraylar az MDD terápiás kiterjesztésnek köszönhetően nagyon jól teljesít, s az árbevétele a korábban vártnál dinamikusabban növekszik.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
