A költségvetés kiadásai gyakorlatilag stagnálhatnak a jövő évben, a Honvédelmi Alap viszont jelentősen megnövekvő keretösszeggel dolgozhat majd – derül ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a Parlamentnek is benyújtott jövő évi költségvetési tervezetből. A Rezsivédelmi Alap forrásai nagymértékben csökkenhetnek, a visszaeső világpiaci energiaáraknak köszönhetően, miközben a kormány az ideinél nagyobb tételben számol az Európai Uniós forrásokkal. Az extraprofit különadók kivezetése is elkezdődik, igaz, nem úgy, ahogyan azt a kabinet korábban jelezte.
Ami a sarokszámokat illeti: a kormány jövőre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal (tehát az Unió által is kívánatosnak tartott 3 százalék alatti értékkel), és 66,7 százalékos GDP-arányos államadóssággal. Emellett 6 százalék körüli éves inflációval, ami az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint akár még túlzottan pesszimista előrejelzésnek is tűnhet, ennél ugyanis alacsonyabban alakulhat a fogyasztói árindex. Ami viszont az idei évre prognosztizált 15 százalékos éves inflációt illeti, Nyeste Orsolya szerint ez túlzottan optimista előrejelzés, ennél várhatóan magasabb lesz az árdinamika.
És bár jövőre csaknem a harmadára mérséklődhet az infláció, Nyeste Orsolya szerint ezzel még nem érnek véget a problémák. „Meggyőződésem, hogy könnyebb kétszámjegyű inflációból egyszámjegyűt csinálni, mint a 8-9 százalékos áremelkedési ütemet visszaszorítani a 3 százalékos, jegybanki célnak megfelelő árnövekedési környezetbe” – fogalmazott az elemző a Reggeli Monitor műsorában.
Csökkenő rezsivédelem, növekvő honvédelem
A jövő évben összességében féken tartja a kormány a kiadásokat (csak 0,3 százalékkal emelkedhetnek az ideihez képest), a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Egy terület a kivétel, méghozzá a honvédelemé. A Honvédelmi Alap forrásai az ideihez képest 55 százalékkal növekedhetnek, 1309 milliárd forintra, ezzel pedig a ráfordítások összege elérheti a GDP 2 százalékát, a NATO felé tett vállalásnak megfelelően – tette hozzá Nyeste Orsolya.
A költségvetés kiadási oldalát mindenképpen segítheti a konszolidálódó energiapiaci helyzet. Míg ebben az évben a Rezsivédelmi Alap 2600 milliárd forintot tesz ki, jövőre már csak 1360 milliárd forint lehet ez az összeg, amiből 917 milliárd forint mehet a lakossági rezsivédelemre. Ugyanakkor vannak olyan tételek, amelyek jelentősen megdobják a kiadásokat, és a kormány nem is tehet ez ellen semmit – magyarázta az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Itt első körben a kamatkiadások jelentős növekedésére kell gondolni. Míg idén 2400-2500 milliárd forint úszhat el a növekvő kamat-és hozamkörnyezet miatt (és ez is egy kissé alultervezett becslésnek tűnik), addig jövőre 3000 milliárd forint lehet az adósságszolgálat terhe. Ez a GDP 3,5-4 százalékát jelentheti – tette hozzá Nyeste Orsolya. Egy másik kiadásnövelő tétel a nyugdíjcélú kifizetéseké, amely a jövő évben már a 6000 milliárd forintot közelítheti.
Ami a bevételi oldalt erősítheti, hogy a kormány jövőre számol az Európai Uniós forrásokkal is, méghozzá az ideinél nagyobb mértékben. Ebben az évben, még jórészt az előző költségvetési időszakból, és az agrárforrásokból érkezve 2400 milliárd forintnyi uniós forrás csoroghat Magyarországra, ami a következő évben 3000 milliárd forint közelébe emelkedhet. „Ennek érdekében viszont jó lenne, ha az év végéig sikerülne tisztázni a patthelyzeteket, vitás kérdéseket az Európai Bizottsággal” – mondta Nyeste Orsolya.
Szintén jelentős tételek származhatnak az extraprofit adókból. Bár a kormány eredetileg azt ígérte, hogy jövőre már kivezetik ezeket a terheket, a valóság azt mutatja, hogy továbbra is sújtják majd a vállalatokat, de már kisebb mértékben. A bankadó lefeleződhet, a bányajáradék is jelentősen csökkenhet, a gyógyszergyártókat érintő extra terheket pedig meg is szüntethetik. Ugyanakkor stabil maradhat a távközlési különadó, és kismértékben még emelkedhet is a kiskereskedelmi cégek különadója.
A beszélgetés első részében az amerikai gyorsjelentési szezont értékeltük Kerekes Tamással, az Erste Befektetési Zrt. elemzőjével. Szóba került, hogy:
- mely szektorok teljesítettek gyengébben, és jobban a vártnál?
- mekkora szerepet kapott már az első negyedévben a mesterséges intelligencia?
- mikor következhet be pozitív fordulat a vállalatok előrejelzéseit illetően?
A beszélgetés első felében Kerekes Tamással, az Erste Befektetési Zrt. elemzőjével, majd Nyeste Orsolyával, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjével beszélgetett Imre Lőrinc.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
