MARVEL

Kedves Olvasó, ki e sorokat olvasod, azt gondolhatod, hogy most a filmiparról fogunk írni. De nem! Most az atomenergiáról lesz szó! Nem oly rég a kanadai uránérc gyártóról, a Cameco-ról írtunk annak kapcsán, hogy folyamatosan növekszik az uránérc iránti kereslet, mivel az energiapiaci kihívások közepette a világ újra kezd rákapni a nukleáris fúzióval, maghasadással előállított energiára. Például az USA-ban 30 év után most áll éppen üzembe új atomreaktor (Vogtle), s a világon 60 reaktort építenek jelen pillanatban, ebből 22-t Kínában. Így talán nem is meglepő, hogy az urán ára (U3O8: triuranium octoxide, vagy csak simán urán-oxid) lassan, de kitartóan emelkedik. Ugyanis a világ energiaszükséglete 2050-re 70 százalékkal fog emelkedni az előrejelzések szerint, s ezt valahogy meg kell oldani. Ráadásul a hangulat is sokat változott az utóbbi időben. Például az USA-ban már a lakosság 55 százaléka támogatja a nukleáris energiát, miközben „már csak” 44 százalék ellenzi azt.
A befektetők is ráharaptak a témára, hiszen 2021-ben a kockázati tőke 3,4 milliárd dollárt pumpált olyan start-up-okba, amelyek a nukleáris energiában próbálnak új megoldásokat létrehozni. Ilyen például a gyengébb minőségű, vagy éppen a más atomreaktorban már használt urán hasznosítása energiatermelésre, a fúziós megoldások (itt nincs szerepe az uránnak), vagy éppen a skálázhatóság. Ugyanis jelenleg jó nagy, több száz MW-os atomreaktorokat építünk, de egyre nagyobb az igény a kisebb, 10-50 MW-os, könnyen telepíthető moduláris reaktorokra (SMR) is. Jelenleg 19 ország dolgozik a világon ilyen fejlesztéseken. Kínában és Oroszországban is vannak már ilynek, s Romániában fog elindulni az első ilyen simán üzleti célú reaktor 2028-ban. Nyilván a nagyhatalmak esetében van már tapasztalat a haditengerészetben alkalmazott kisreaktorokkal, amelyek 100-200 MW-osak általában.

Az Idahói Nemzeti Laboratórium olyan kísérlet folyik, amelynek célja egy 100 KW-os úgynevezett mikro reaktor létrehozása, ami kevesebb, mint 5 méter hosszú és kb. 1000 kg-ot nyom (egy Tesla gépkocsinál könnyebb). Felfér egy kamionra, s egy adott helyen akár néhány hét alatt üzembeállítható lesz. Ráadásul hálózatra csatlakozás nélkül (off-grid) is üzemelhet, s így ennek megfelelően önszabályozó rendszer lesz, ami különben folyékony fém hűtőközeggel fog működni (jelentsen ez bármit is). Viszont azt azért jelenti, hogy a termelt energiát elnyeli az anyag, amikor nincs szükség rá, illetve fűtésre is lehet használni, vagy éppen hidrogén termelésre, amit aztán az energiaigény növekedésekor fel lehet használni a lokális rendszerben. (Ebben hasonló lesz a megújuló energiákhoz, azzal a megjegyzéssel, hogy azért itt a termelés mértéke szabályozható lesz.) Az idahói labor kutatói szerint 2024-ben lehet működőképes ez a „masina”. Nyilván még jó időt igénybe vesz, míg ez kereskedelmi forgalomba kerül, s az ára sem lesz mellékes, habár pont ez az egyik cél, hogy az átláthatatlan, emelkedő beruházási költségeket visszaszorítsák a nukleáris energiaparban. Egy szó, mint száz, az imént vázolt projekt neve a MARVEL, Microreactor Applications Research Validation and EvaLuation (mikroreaktor alkalmazások kutatásának validálása és értékelése.)

A tegnapi nagy forgalmú és erőteljes emelkedést hozó kereskedést követően korrekciót látunk ma délelőtt a BUX indexben, s a DAX is gyengélkedik.

Tegnap a kereskedés zárása után tette közzé 2023-as pénzügyi évének második negyedéves jelentését a Qualcomm. A chipgyártó bevétele 17 százalékkal 9,27 milliárd dollárra, míg részvényenkénti profitja 33 százalékkal 2,15 dollárra esett vissza. Előbbi felülmúlta a 9,09 milliárd dolláros várakozást, míg az EPS pontosan megegyezett a Bloomberg-konszenzussal. Ami csalódást okozott, az a harmadik negyedéves iránymutatás, mely szerint a profit mindössze 1,7-1,9 dollár lehet részvényenként, ami jóval elmarad a 2,20 dolláros elemzői várakozástól, melyet a vállalat a mobiltelefonok iránt fennmaradó alacsony kereslettel magyarázott. A Qualcomm részvényei bő 6 százalékos mínuszban vannak a piac zárása óta.

A PacWest Bancorp lehet a következő gyenge láncszem az amerikai regionális bankok között. A PacWest részvényeinek árfolyama megfeleződött a tegnapi zárást követő kereskedésben, miután a Bloomberg megírta, hogy a pénzintézet az eladást fontolgatja. A PacWest tegnap közleményében azt írta, hogy nem tapasztaltak különösebb betétkiáramlást. Ugyan Jerome Powell tegnap kijelentette, hogy a JPMorgan – First Republic felvásárlás fontos lépést jelentett azügyben, hogy lenyugodjanak a kedélyek a közel két hónapja nagyon stresszes piacon, a bizonytalanság újra felütötte fejét a befektetők körében. A hír több másik regionális bank részvényeit is rosszul érintette, azonban stabilitási problémáról egyik sem számolt be.

2021 óta a legnagyobb amerikai IPO lehet a Johnson & Johnson fogyasztói egészségügyi termék szegmensének a spin-offja, a Kenvue tőzsdére vitele. Az IPO 22 dolláros árfolyamon történik, ami az elemzők 20-23 dolláros sávjának felső felében van. Az eredetileg tervezett 151 millió helyett 172,8 millió részvényt bocsátanak ki. Ezzel a cég piaci kapitalizációja több, mint 41 milliárd dollár lehet, ami 3,8 milliárd dollárral magasabb, mint ahogyan azt előzetesen becsülték a szakértők. Az új cég a KVUE ticker alatt már mától kereskedhető.

A BMW az első negyedévben 36,85 milliárd eurós árbevételt ért el, felülmúlva a 35,5 milliárdos elemzői konszenzust. Az EBIT 5,38 milliárd euró lett, jelentősen felülmúlva a 3,66 milliárd eurós várakozást. A felülteljesítés fő oka a vártnál erősebb marzsok, mivel a társaság főleg a drágább modellekre fókuszált. Az EBIT marzs a tavalyi 8,9%-ról 12,1%-ra emelkedett, meghaladva a 9,26%-os várakozást. A jó első negyedéves eredmény ellenére a társaság nem változtatott a 2023-as előrejelzésén, változatlanul 8-10% közti EBIT marzsal kalkulálnak.

A gyorsjelentéshez kapcsolódik az is, hogy tegnap este a BMW 2 milliárd eurós saját részvény vásárlási programot jelentett be.

Az első negyedében 76,2 milliárd eurós árbevételt ért el a Volkswagen, felülteljesítve a 72,3 milliárd eurós várakozást. A korrigált üzemi eredmény 5,75 milliárd euró lett, 7,5%-os marzs mellett, ezzel felülmúlva az 5,5 milliárd eurós várakozást. A társaság továbbra is jelentős nyitott rendelésállománnyal rendelkezik, csak Nyugat-Európában 1,8 millió darabos rendelésállománya van.

Az acél iránti kereslet élénkülni kezdett az elmúlt hónapokban, különösen Európában kezdődött meg a készletek feltöltése. Az élénkülő kereslet növelte az acél árát, amiből profitálni tudott az Arcelormittal. Az idei évre továbbra is 2-3%-os piaci növekedést várnak Kínán kívül, de Kínában továbbra is gyenge lehet az acél iránti kereslet, ám a társaság ennél gyorsabban 5%-kal növekedhet. Az árbevétel 18,5 milliárd dollár lett, ami 15%-os visszaesés ugyan a tavalyi év azonos időszakához képest, de még így is felülmúlta a 17,55 milliárd dolláros előrejelzést. Az EBITDA 1,82 milliárd dollár lett szintén, felülmúlva az 1,66 milliárd dolláros várakozást.

A társaság 2025-ig legfeljebb 85 millió darab részvényt vásárolna vissza, ami a teljes részvény mennyiség 10%-a, a közkézhányadnak pedig csaknem a 20%-a.

Az idei évre vonatkozó árbevételi előrejelzését a korábbi 15-16 milliárd eurós sávról 15,9-16,5 milliárd euróra emelte az Infineon, mivel továbbra is erős autóipari kereslettel számolnak.

Az Infineon ma reggel tette közzé a második pénzügyi negyedéves eredményét. A 4,12 milliárd eurós árbevétel meghaladta a 4,03 milliárd eurós várakozást és az 1,18 milliárd eurós üzemi eredmény is jobb lett, mint a várt 1,09 milliárd euró.

Valamelyest gyengült tegnap a forint árfolyama, a nyitó 374,8-ról összességében 375,6-ra emelkedett tegnap zárásra az EURHUF devizapár. A mai nyitásban a reggeli gyengülést később erősödés követte, nem mutatkozik egyértelmű trend a kurzusban. A Fed tegnapi kamatemelése végül nem hatott érdemben a forintpiacon, bár az EURUSD kurzusában megnőtt a volatilitás tegnap. Ma az EKB kamatdöntésére fókuszálhat a forintpiac is.

Szerdán a nap folyamán végig gyengülést mutatott a dollár, több mint fél százalékos leértékelődésről beszélhetünk. Ebben érdemi változást a Fed esti döntése sem hozott. Végül 1,107-nél zárt az EURUSD kurzusa, ma reggel némi korrekcióval indult a kereskedés. Ma főként az EKB döntésére figyel a piac, várhatóan 25 pontos emelés jöhet az európai jegybanktól, de az igazán izgalmas az előretekintő iránymutatás lehet.

A WTI 68,9, a Brent típusú kőolaj 72,8 dollár/hordó volt ma reggel a júniusi leszállításra, míg az Ural azonnali árjegyzése 53,5 dollárt tett ki. A tegnapi nap eladási hulláma főleg Ázsiából jött, a kereskedők a gyengébb ázsiai és amerikai növekedési adatok miatt szabadultak az olajtól. Egyre többen játszanak az árak csökkenésére, ami látszik a short pozíciók növekedésén. A tegnapi USA készlet és olajtermék keresleti adatok is csökkenő benzinfogyasztást mutattak, míg a finomított termék tartalékok nőttek. Az olaj árára negatívan hat az is, hogy Oroszország sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint várni lehetett. Az ország a nyugati szankciók ellenére egyelőre fenntartja olaj és termék export volumenét, a váltás az ázsiai piacok felé sokkal könnyebben történt, mint azt korábban becsülte a piac.

Az arany 2.039 dollár volt ma reggel. A Federal Reserve jó eséllyel abbahagyja a monetáris szigorítást, miután tegnap 25 bázisponttal emelt az amerikai jegybank. Jerome Powell utalt rá, hogy a mostani helyzet nem indokol több lépést, és rávilágított a gazdasági kockázatokra. A recesszió lehetősége magas az Egyesült Államokban, a bankszektor pedig szenved a mostani megemelt kamatkörnyezettől. Ezek a tényezők arra ösztönözik a jegybankot, hogy ne növelje tovább a kamatokat, ami szükséges lenne az infláció megfékezéséhez.