A mai nap ábráján látható, hogy Európán belül hol olcsó, hol drága az európai nagykereskedelmi áramár.
Az Ember nevű nemzetközi elemzőház weboldalán (https://ember-climate.org/) van egy kitűnő ábra követő rendszer (chart tracker), amivel készítettem ezt az grafikont.
Ez azt mutatja, hogy Európán belül hol olcsó, hol drága az európai nagykereskedelmi áramár. Jól látható, hogy a sok víz és északi-tengeri szélenergiával ellátott Skandinávia (a példa Svédország) a legolcsóbb, míg a magas földgáz alapú áramtermeléssel és kitettséggel rendelkező országok esetében (a példa Olaszország) pedig a legdrágább a nagykereskedelmi áramár Európán belül.
Magyarország Olaszországhoz áll közel, nálunk az EU átlagához képest magasabb a nagykereskedelmi áramár. Mivel az ország tovább növeli az energia intenzív iparok arányát - idén márciusban indul a 30GWh teljesítményű iváncsai SK akkumulátor gyár, nemrég a Samsung bővített üzemsora Gödön, 2026-ban pedig a tervek szerint a 100GWh-os CATL gyár Debrecenben (ez önmagában 10%-os hazai áramfogyasztás növekedést okoz)- ezért várhatóan tovább nő rövidtávon a magyar mix-ben a földgáz/import arány.
A jelenség egyébként nem új, 2010 óta 46%-kal nőtt az ipar áramigénye, jelenleg a 45-46 TWh áramigényünk 43-45%-át az ipar igényli. Jó eséllyel hamarosan nálunk lehet az egész kontinens legmagasabb nagykereskedelmi áramára, megelőzve az olaszokat is, ha csak nem tudjuk rövidtávon növelni a belső nem-gázalapú kínálatot, csökkenteni az áram fogyasztást vagy olcsóbb importhoz jutni. Én ezekre kevés esélyt adok.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
