Hétfő
febr. 6.
08:00
Ipari rendelésállomány (év/év) (GE)
Időszak: dec., előző: -3.3%, várt: -11.6%
08:30
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (HU)
Időszak: dec., előző: 0.6%, várt: 0.2%
10:00
Értékesített autók száma (UK)
Időszak: jan., előző: 18.3%
11:00
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (EMU)
Időszak: dec., előző: -2.5%, várt: -2.7%
Kedd
febr. 7.
ny.e.
BNP Paribas (FR)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1,84, várt: 1,66
08:00
Ipari termelés (év/év) (GE)
Időszak: dec., előző: -0.4%, várt: -1.6%
08:30
Ipari termelés (év/év, igazított) (HU)
Időszak: dec., előző: 0.8%, várt: -0.5%
12:00
Linde (GE)
Időszak: 2022 Q4, várt: 2,91
14:30
Külkereskedelmi mérleg (milliárd dollár) (US)
Időszak: dec., előző: -61.5, várt: -68.5
22:05
Qiagen (GE)
Időszak: 2022 Q4, előző: 0,51, várt: 0,47
Szerda
febr. 8.
ny.e.
Total (FR)
Időszak: 2022 Q4, előző: 2,28, várt: 2,77
08:30
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) - előzetes (HU)
Időszak: dec., előző: -1415
11:00
Államháztartási egyenleg (év eleje óta, milliárd Ft) (HU)
Időszak: jan., előző: -4753.4
13:00
Jelzáloghitel igénylések (US)
Időszak: feb., előző: -9%
z.u.
Deutsche Börse (GE)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1,46, várt: 1,84
z.u.
Walt Disney (US)
Időszak: 2023 Q1, előző: 0,63, várt: 0,75
Csütörtök
febr. 9.
07:00
Siemens (GE)
Időszak: 2023 Q1, előző: 2,14, várt: 1,96
07:00
Gépipari rendelésállomány (év/év) (JP)
Időszak: jan., előző: 0.9%
ny.e.
Arcelormittal (NL)
Időszak: 2022 Q4, előző: 3,75, várt: 0,26
08:00
Harmonizált fogyasztói árindex (év/év) - előzetes (GE)
Időszak: jan., előző: 9.6%, várt: 10%
ny.e.
AbbVie (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 2,48, várt: 3,51
12:00
PepsiCo (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1,53, várt: 1,64
13:00
Philip Morris International (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1,36, várt: 1,26
14:30
Tartós munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: jan., előző: 1655, várt: 1660
14:30
Friss munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: feb., előző: 183, várt: 190
z.u.
PayPal (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 0,85, várt: 1,20
Péntek
febr. 10.
02:30
Fogyasztói árindex (év/év) (CHN)
Időszak: jan., előző: 1.8%, várt: 2.2%
08:00
Ipari termelés (év/év) (UK)
Időszak: dec., előző: -5.1%, várt: -5.3%
08:00
Külkereskedelmi mérleg (millió font) (UK)
Időszak: dec., előző: -1802, várt: -2800
08:00
GDP (év/év) - előzetes (UK)
Időszak: Q4, előző: 1.9%, várt: 0.4%
08:30
Fogyasztói árindex (év/év) (HU)
Időszak: jan., előző: 24.5%, várt: 25.1%
16:00
Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index - előzetes (US)
Időszak: feb., előző: 64.9, várt: 65
20:00
Költségvetési egyenleg (milliárd dollár) (US)
Időszak: jan., előző: -85.001, várt: -42

Itt jelentkezhet be korábban regisztrált Erste Market hozzáférésével.
Amennyiben korábban csak hírleveleinket kapta, és nem regisztrált, akkor hozzáférését ezen az oldalon tudja aktiválni.

SZTORI

Mire jó a recesszió?

SZTORI
SZTORIMedovarszki MihályProduct Owner2023. január 2.   11:55

A piaci szereplők mára nagyjából egyetértenek abban, hogy a világgazdaság lassulásával kell számolnunk az előttünk álló időszakban. A recesszió, mint fogalom nem több, mint amikor egy vizsgált időszakban (jellemzően év/év) a megtermelt gazdasági javak értéke kevesebb, mint az azt megelőző periódusban. Mivel kapitalista világunk alapvetően a folyamatos növekedésre van berendezkedve, nem csoda, hogy az ilyen időszakok fájdalommal járnak, mind a tőkepiacok, mind pedig a reálgazdaság szereplői számára. Hogy a recesszió fájdalmas, azt már sokan sokféle kontextusban megírták, de én most inkább hátra lépnék egyet és megvilágítanám azokat a jelenségeket, amik még ezt a démonizált fogalmat is képesek valamivel jobb színben feltüntetni.

Erste NetBroker
Kereskedjen közvetlenül
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
Részletek
Erste Netbroker Kereskedjen közvetlenül a magyar, az osztrák, a német és az amerikai piacon Részletek

Recessziós időszakok egyaránt előfordulhatnak egy-egy váratlan esemény következtében (pl.: háború, pandémia, stb.), valamint a gazdaság természetes ciklikusságából adódóan is. Ha nincs semmilyen külső sokk, a természetes üzleti ciklusok akkor is jelen vannak a gazdaságban, aminek következtében a növekedés periódusait törvényszerűen csökkenő hullámok követik (boom and bust). Ennek mélyebb okai az emberi pszichológiában és a rendelkezésre álló erőforrások rugalmatlanságában rejlenek.

Gazdasági növekedés időszakában jellemzően a felhőtlen optimizmus uralja a vállalkozók és befektetők világképét, ami növekvő beruházásokhoz, ezáltal a kiadások növeléséhez, egyre nagyobb kockázatvállaláshoz, a jellemzően laza monetáris kondíciók által eladósodáshoz vezet. A szereplők közötti verseny viszont ahelyett, hogy tompítaná csak mégjobban kiélezi ezeket a hatásokat, hiszen aki gazdasági növekedés időszakában óvatos, az alul marad a versenytársakhoz képest.

A döntéshozók oldalán megfigyelhető jelenség, hogy bár a gazdasági növekedés időszakában mind fiskálisan, mind monetárisan kontraciklikus gazdaságpolitika lenne a kívánatos a tankönyvek szerint, jellemzően nincs az a politikus, aki felvállalná, hogy ilyenkor kamatemelésekkel, vagy kiadáscsökkentéssel, ne adj isten megszorításokkal fékezze a gazdaságot. Így a növekedési ciklus végére egy kiszolgáltatottabb, az ilyenkor már jóideje alacsony kamatkörnyezetben eladósodott, biztonsági védőhálóval már alig rendelkező, általában inflációtól, vagy eszközárbuborékoktól sem mentes gazdaság találja szembe magát az egyre növekvő számú kihívással, ami lassan, de biztosan a recesszió irányába fordítja azt a bizonyos szekérrudat.

Bár a recessziók anatómiája és súlyossága más és más lehet, a lefolyás főbb pontjai és a megoldandó problémák csaknem mindig ugyanazok. A gazdasági szereplők ilyenkor egyfajta biztonsági üzemmódba váltanak, amivel még jobban fékezik a gazdaságot. A beruházások és innovációs kiadások csökkennek, a túl rizikósnak tűnő befektetéseket likvidálják. Ilyenkor a kockázatosabb részvények és egyéb eszközök is forró krumplivá változnak, aminek köszönhetően ezen eszközök ára a teljes piachoz képest jóval nagyobb nyomás alá kerül. A kevésbé hatékony cégek, üzletágak és munkavállalók számára ez az igazság pillanata: ha az egyre nehezedő környezetben nem képesek állni a sarat, könnyen a pálya szélén találhatják magukat. Ilyenkor a jegybankok már csak korlátozottan képesek stimulálni, valamint a reálgazdaság stimulusra adott válaszai is tompulnak.

De akkor mit is szerethetünk a recessziós időszakokban?!

Például, hogy általában nem tartanak sokáig

A növekedés periódusánál a recessziós időszak (hacsak nincs valamilyen azt elnyújtó külső tényező) jellemzően sokkal gyorsabban lezajlik. Ez egyrészt a piac dinamikájából következik: míg a növekedés lassan épül fel, addig a válságos időszakokban a beruházások, a hitelezés, a tőkepiacok általában sokkszerűen húzzák be a kéziféket. Az évek alatt lassan épülő pozíciókat a befektetők ilyenkor egyszerre likvidálják, ami az eszközárakban okoz turbulenciákat.

Másrészt, evolúciós okokból a negatív érzelmek megélése erősebb, mint a pozitív események által okozott öröm, avagy ezt piaci hatásokra lefordítva, a humán befektetőknél a kockázatkerülés a jellemzőbb attitűd, még olyan esetekben is, amikor a várható hozam/kockázat arány alapján ez a viselkedés irracionális. (Y Nguyen, CN Noussair: Risk aversion and emotions - Pacific economic review, 2014.)

A National Bureau of Economic Research adatai alapján, 1854 óta az átlagos (amerikai) recesszió 17 hónapig tart, de csak a második világháborút követő időszakot nézve ez az időtartam 10 hónapra csökkent. Voltak recessziós időszakok, amelyek évekig húzódtak, de a 2020-as COVID által okozott, mindösszesen februártól áprilisig datált visszaesés a történelem valaha volt legrövidebb recessziójának számít.

 



Minden recesszió velejárója a megugró munkanélküliség. Az előttünk időszak ebből a szempontból sajátságot, mivel a megszokottnál jóval több betöltetlen állás várja a munkakeresőket. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a magas hozzáadott értékű pozíciókból van rendkívüli hiány, míg az alacsonyabb, kék galléros állásokra lennének jelentkezők, így a kereslet nem tud találkozni a kínálattal. Ez egyébként az automatizáció és robotizáció okán a következő évtizedek egyik legnagyobb problémája lesz.

Ami nem öl meg, az erősebbé tesz

A recesszió rövidtávon nehéz helyzet elé állítja a vállalatokat és a munkavállalókat egyaránt. Csökken az összeg, amit az emberek fogyasztásra költenek, egyre kisebb a piaci torta, amit a cégek feloszthatnak egymás között. Az élesedő versenyben végül vállalati csődök zajlanak le, emberek veszítik el az állásukat.

Ugyanakkor megfigyelhető, hogy minden üzleti ciklusban történik valami: az alkalmazkodási kényszer megjelenése arra készteti a szereplőket, hogy változtassanak, és szabaduljanak meg azoktól a módszerektől, szokásoktól, (vagy éppen munkavállalóktól), amik visszahúzzák a céget a túlélésért folytatott harcban. Optimalizáljanak a munkafolyamataikon, fektessenek nagyobb hangsúlyt a digitalizációra és úgy általában ragadjanak meg minden lehetőséget a hatékonyságnövelésre.

A gyengébb, kiszolgáltatottabb vállalkozásokat elsöpörheti ugyan egy komolyabb válság, de ezzel hely piac keletkezik az újaknak, akik valamit valamiért jobban csinálnak. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaság minden recessziónak köszönhet valamit. Olyan innovációk indultak el, amik a nehéz évek nélkül soha, vagy jóval később jelentek volna meg (elég csak a COVID okozta digitalizációs robbanásra gondolni), aminek okán minden recessziós időszak után egy fejlettebb, több értéket előállítani képes ciklusba érkezünk, ami új (magasabb hozzáadott értékű, de összességében kevesebb számú) munkahelyek megjelenéséhez vezet. (Munkavállalóként, vagy vállalkozóként ezért is fontos a folyamatos önképzés, és a változásokra minél rugalmasabb reakciókészség.) A recesszió tehát felfogható egyfajta tisztítótűzként, ami bár rövidtávon fájdalmas, mégis erőforrásokat szabadít fel és hosszabb távon összességében nagyobb jólétet, magasabb hatékonyságot eredményez. Ha pedig sosem történik meg, annak előbb utóbb a problémák elburjánzása lesz az eredménye.

Tanulhatunk belőlük

A recessziós időszakok tanulmányozása fontos forrás a döntéshozók és a szabályozók számára, hogy a válságot követően a piacok ellenállóbbá válhassanak. Számos fontos döntés és törvény született a történelem nagy válságaiból, melyek – ha pozitív hatásuk sokszor nem is olyan egyértelmű – mind hozzáadtak valamit a ma ismert világunkhoz és időnként új eszközök kipróbálását is lehetővé tették.

Ugyanakkor a politika bár rövidtávon valóban enyhítheti a negatív hatásokat, a problémák elfedésével hosszabb távon sokszor csak más problémákat szül. Kiváló példa a 2008-as hitelválság okozta recesszió idején elindított mennyiségi lazítás, aminek keretében a jegybankok elkezdtek eszközöket vásárolni. Ezzel mesterségesen teremtettek piacot olyan értékpapíroknak, amelyek egyébként a kutyának sem kellettek volna, kontrolláltan alacsonyan tartva a mindenkori hozamszinteket, ami levegőhöz juttatta a gazdaságot, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Az eszközvásárlási program az adott szituációban lehetett életmentő, azt azonban már nehéz megmagyarázni, hogy miért kellett életben tartani a következő 15 évben is, azon túl, hogy egyetlen kormány sem vállalt be egy kontrollált recessziót azokban az években, amikor a tőzsdei árfolyamok (nem véletlenül) folyamatosan az egekben voltak, az átlag befektető pedig egyre csak gazdagodott.

Ugyanakkor ez zombicégek (kimentésre szoruló, vagy az eladósodottságukat már csak újabb hitel felvételével fedezni képes vállalatok) hadát hozta létre az amerikai gazdaságban, amiknek normális viszonyok között nem lett volna szabad életben maradniuk. Ez a gazdaság egészsége és a piac tisztasága szempontjából is probléma, hiszen ennek folyományaként az egyébként felelősen gazdálkodó vállaltok egyfajta versenyhátrányba kerülnek azokkal a cégekkel szemben, amiket egyszerűen nem hagy tönkremenni a kormányzat. Erre a jelenségre sokat hivatkoznak erkölcsi kockázatként, főleg a 2008-as válságban kimentett amerikai nagybankok kapcsán.

A recesszió lehetőség

A végére hagytam a legnyilvánvalóbbat: Az eszközök átárazódása kiváló alkalom jó minőségű cégek papírjainak megvásárlására, vagy (a megemelkedett hozamkörnyezetben) olcsóvá váló hosszú kötvényekbe történő befektetésre. A piac alját valószínűleg nem találjuk el, de hosszú távon gondolkodva ez nem is fontos.

A korábban már említett kognitív torzítás visszafelé is működik. A piac előbb utóbb hajlamos a realitásoktól elszakadva, túlzott pesszimizmusba fordulni, amikor már az egyébként kiváló eszközöktől is szabadulnának a befektetők. Ugyanakkor fontos, hogy – különösen egy turbulens időszakban – senki sem tudja megmondani, rövidtávon mit hoz a jövő. A befektetéseket ilyenkor célszerű türelmesen, a körülmények változását folyamatosan figyelemmel követve eszközölni. Egy hosszútávon gondolkodó befektető ezeket az időszakokat remekül kihasználhatja, az egyes pozícióinak átlagárainak javítására.

Ezen kívül pedig a legtöbb gazdasági ciklusra jellemző, hogy az összeomlásokat követő prosperitás időszakában valami máshogy lesz, mint korábban volt. Testet ölt egy új innováció, elterjed valamilyen új eszköz, vagy paradigma, aminek köszönhetően a folyton változó és formálódó gazdaságban új piaci igények és azokra reagáló vállalkozások jelennek meg. Az új trendekre idejekorán felfigyelő befektetők akár ciklusokon átívelő hozamokra tehetnek szert. Ilyen trend lehet jelen világunkban a zöld átmenethez kapcsolódó papírok, vagy az európai energiafüggetlenség okán eszközölendő infrastrukturális beruházásokat végző cégek papírjai. De akár a deglobalizáció hatásait is felsorolhatnánk (lokális logisztikai cégek, raktározás, stb). A tényleges nyertesek névsora csak évek múlva válik nyilvánvalóvá, aki addig beleteszi a megfelelő kutatómunkát, és átlát a recesszió okozta félelem piacra nehezedő ködfelhőjén, kis szerencsével igen jól járhat.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock

Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!

Már havi 20 000 forinttól!

Kereskedjen mobilon is!

A NetBrokerGO applikációval akár útközben is elérheti a részvénypiacokat!
PODCAST

Kamatemelési kényszer a magas energiaárak árnyékában

Este a FED vélhetően folytatja majd a kamatemelését és 4,5 – 4,75 százalék közötti sávba emelheti az alaprátáját. 25 bázisponttal emelhetnek majd...

Az Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Bp., Népfürdő utca 24-26., 8. emelet; "az Erste") EZEN oldalon található adatkezelési tájékoztató ismeretében, a "Mentés" gomb megnyomásával egyértelműen és kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat kezelje abból a célból, hogy az Erste Befektetési Zrt. részemre az általa nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön, az adatkezelési tájékoztatóban foglalt időtartamig.

A "Mentés" gombra való kattintással továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste Befektetési Zrt. az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp., Népfürdő utca 24-26.; a „Bank”) részére a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat továbbítsa annak érdekében, hogy a Bank részemre az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön a Bankoldalon található adatkezelési tájékoztatójában foglaltak szerint az ott meghatározott időtartam alatt.

Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft.-t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében.

Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az info@ersteinvestment.hu címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom.

Rendben

Elfogadom
Jelen weboldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. Bővebben itt