Az MNB az év utolsó kamatdöntő ülésén az idei évre várható inflációt 14,5-14,7 százalékra várja, míg a jövő évi árindex a 15 és 19 százalék közötti sávban mozoghat. Ez jelentős változtatás a szeptemberben várt 12-13 százalékhoz képest.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A várakozások megemelése borítékolható volt, aminek egyik legfőbb oka a benzinre vonatkozó ársapka kivezetése. Ez az intézkedés egyszeri hatásként 2-2,5 százalékos inflációs többletet jelent. Vannak azonban az ársapka eltörlésének további apróbb, tovagyűrűző hatásai is. „Felmerült a taxis tarfia esetleges megemelésének lehetősége jövő év februártól a magas üzemanyagárak miatt, valamint egyes szállítási szolgáltatások díjainak emelése” – mondta az Erste Bank makroelemzője.
Nagy János szerint attól is nagymértékben függ, hogy a jövő évi infláció a 15 vagy a 19 százalékhoz lesz közelebb, hogy miként alakulnak januárban a szokásos év eleji átárazások. Emellett érdekesség volt, hogy talán a tegnapi beszédében először hívta fel a figyelmet Virág Barnabás MNB-alelnök az ár-bérspirál kockázataira.
Ugyan jövőre reálbércsökkenés várható, ami ellene hat az ár-bérspirál kialakulásának, de mégis, a magas inflációs várakozások miatt a munkahelyeken a bértárgyalásokon folyamatosan előtérben lehetnek a (jogos) fizetésemelési igények. Virág Barnabás emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy megjelent az úgynevezett profit húzta infláció. Vagyis a cégek olyan áremeléseket hajtanak végre, amiket a költségnövekedésük nem indokolna, és csak a magas infláció leple alatt teszik meg.
A magyar infláció novemberben már a legmagasabb volt Európában, de ezen belül is kiemelkedő az élelmiszerárak növekedése. Az Erste Bank makroelemzője elmondta: az áremelkedés ötven százalékáért az energia-, a műtrágya-, és az alapanyagok drágulása a felelős, a másik feléért pedig a forint gyengülése, valamint az ársapkák hatása. „A kereskedők az árstopolt termékeken keletkező veszteségeiket szétterítik a többi árun, így inflációs növekményt előidézve” – tette hozzá Nagy János.
A szakértő szerint az élelmiszer áremelkedés február-március környékén állhat meg Magyarországon. Az MNB pedig a jövő év második felében kezdheti el a kamatok csökkentését. Nagy János szerint reálisnak tűnik az a kormányzati elképzelés, hogy a jövő év végén, decemberben már egyszámjegyű legyen a magyarországi infláció.
A beszélgetésben szóba került még, hogy:
- milyen folyamatok látszódnak a magyarországi lakossági fogyasztásban?
- milyen év várhat jövőre a hazai tőzsdére?
- a nemzetközi tőkepiaci hangulatot mennyire javíthatja, hogy Kína fokozatosan enyhíti zéró-Covid politikáját?
- miért maradt el az év végi rally az amerikai részvénypiacokon?
A beszélgetés első részében Nagy Jánost, az Erste Bank makroelemzőjét, a második részében pedig Miró Józsefet, az Erste Befektetési Zrt. stratégáját Imre Lőrinc kérdezte a Reggeli Monitorban.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
