Pézncunami jön Japánban, itthon pedig mégsem lesz internetadó

Öröm mindenütt. A japán jegybank meglepte a piacokat egy kis pénzzel. Az eszközvásárlási programot 70 ezermilliárd jenről 80 ezermilliárd jenre növelték évente, és most már hosszabb kötvényeket is fognak vásárolni. Ráadásul ma döntenek a japán állami nyugdíjalap esetében a Nikkei index súlyának 12 százalékról 24 vagy 25 százalékra emeléséről a benchmark-ban. Ennek most mindenhol örülnek a világon. Miközben az USA befejezi a mennyiségi lazítást, addig Japán és az EU bevezeti/növeli azt. Vagyis működik a „rotáció”, tovább fújják a párnát a piac alatt.

Itthonról is van jó hírünk. Orbán Viktor ma reggel a szokásos péntek reggeli interjújában bejelentette, hogy nem lesz internetadó. Legalábbis a jelenlegi formájában nem. A jövő év első negyedévében egyeztetnek erről a szolgáltatókkal, és ennek függvényében lépnek. Szerintünk ez bölcs döntés, hiszen hatalmas károkat okozott volna az adó, míg a költségvetési hatása (a tervezett bevételek szerint) marginális lett volna (0,1 százalék alatti a GDP arányában).

Összegségében itthon és a nemzetközi piacokon is dúl az optimizmus, aminek köszönhetően a DAX ma átmeneti célszintet, az amerikai indexek pedig korábbi csúcsokat ostromolhatnak. Eközben stabillá válhat a tegnap kezdődött fordulat a BUX-ban.

- A Dow vezetésével emelkedett Amerika
- Megegyezésre jutott Ukrajna és Oroszország
- Beszakadt az arany árfolyama
- Tovább erősödött a dollár
- Váratlanul növelte eszközvásárlási programját Japán
- Orbán: A jelenlegi formájában nem vezethető be az internetadó
- Lengyelországban terjeszkedne az OTP
- Emelkedésre számítunk ma a tőzsdén

- A Dow Jones index vezetésével felfelé vették az irányt a vezető tengerentúli börzék, végül a Visa szárnyalásának köszönhetően (kedvező gyorsjelentés, ráadásul Kínában a bankkártyák elszámolásának piacát megnyitották a külföldi szereplők előtt) a Dow lett a nap nyertese (Dow 1,3%, Nasdaq 0,37%, S&P500 0,64%).
- A piacok emelkedését a vártnál kedvezőbb GDP adat is segítette, a harmadik negyedévben évesítve 3,5 %-kal bővült a gazdaság az előzetes becslések szerint, a várt 3% helyett.
- A friss segélykérelmek száma a vártnál enyhén rosszabb lett, 284 ezerről 287 ezer főre emelkedett a segélykérők száma, miközben a piac 283 ezerre történő csökkenést várt.
- A Starbucks 4,3%-ot csökkent a zárás utáni kereskedésben, miután csalódást keltő számokat publikált a társaság. Az árbevétel 10,3%-kal 4,18 milliárd dollárra emelkedett, alulmúlva a 4,24 milliárd dolláros várakozást. A tisztított részvényenkénti profit 74 cent volt, ami centre pontosan megegyezik a várakozással. A piac azonban nem díjazta, hogy a folyó negyedévre vonatkozó kilátásokat csökkentette a társaság, a menedzsment 79-81 centet vár, miközben a piac 83 centre számít.
- A GoPro negyedéves eredménye jobb lett a vártnál, ezért piaczárás után 4%-os pluszba lendültek a papírok. A részvényenkénti profit 12 cent lett, lényegesen meghaladva a piac várakozását. Az árbevétel 280 millió dollár lett, felülmúlva az elemzők 265,6 millió dolláros számait.
- A LinkedIn 1,5%-ot emelkedett piaczárás után a vártnál jobb számokra. A tisztított részvényenkénti profit 52 cent volt, ami 4 centtel magasabb a piaci várakozásnál. Az árbevétel 568 millió dollár lett, ami 10 millió dollárral jobb az elemzők becslésénél. Az előrejelzések azonban csalódást okoztak, a profit 49 cent lehet, a piac 52 centes várakozásával szemben, az árbevétel a 600-605 millió dolláros sávban maradhat, a piac pedig 612 millió dollárt vár.
- A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexének októberi végleges számait és a Chicagói beszerzési menedzser index szintén októberi számait publikálják a tengerentúlon.

- A DAX 0,35%-ot, a CAC40 0,74%-ot, a FTSE 0,16%-ot emelkedett a tegnapi kereskedésben.
- Tegnap elvi megállapodás született Ukrajna és Oroszország között a gázszállításról. Ennek értelmében Oroszország hajlandó gázt szállítani szomszédjának, amennyiben az EU fizetési garanciát ad arra az esetre, ha Ukrajna nem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségét. A hírre a rubel 3,5%-ot erősödött az euróval szemben.
- Az előzetes októberi német inflációs adat 0,8% lett, hasonlóan az egy hónappal korábbi értékhez, míg az elemzők azt várták, hogy 0,9%-ra növekszik az infláció mértéke.
- A Bloombergen megjelent információk szerint novemberben kezdődik az EKB fedezett eszköz (ABS) vásárlási programja. Mario Draghi legutóbb hivatalosan csak annyit jelentett be, hogy még idén elkezdődik az eszközvásárlásoknak ez a szakasza is. Október közepe óta a jegybank már elkezdte a vásárlásokat, azonban az egyelőre csak az eszközfedezetű kötvényeket érinti.
- Az orosz jegybank 11.30-kor publikálja kamatdöntő ülésének eredményét. A várakozások szerint a jelenlegi 8,0%-ról 50 bázisponttal emelhetik az irányadó rátát.
- Ma 11 órakor publikálják az euró zóna inflációs és munkanélküliségi rátáját. Az októberi inflációs adat a várakozások szerint 0,4%-ra emelkedhet az előző havi 0,3%-ról. A munkanélküliségi ráta változatlanul 11,5% maradhat.

- A japán eszközvásárlási program kibővítésének hírére beszakadt az arany árfolyama. A már két kereskedési napja zuhanó kurzus 1.198 dolláron indította a hajnali kereskedést, és pár óra leforgása alatt 1.170 dollárig zuhant. Legutóbb 2010 júliusában járt ezen a szinten az arany.
- A kőolaj mérsékelt zuhanást mutatott a tegnapi kereskedésben, 81 dollárig esett a kurzus. Az elmúlt két év legnagyobb csökkenését könyvelte el októberben a WTI árfolyama, miután az OPEC 14 hónapos csúcsra növelte kitermelését.

- A Fed eszközvásárlási programjának befejezéséről szóló hírek és a vártnál jobb amerikai GDP adat hatására tovább folytatódott a dollár erősödése, és már az 1,25-ös szintet közelíti a devizapár árfolyama. A vártnál gyorsabb amerikai gazdasági növekedés ismét előrébb hozhatja a kamatemelési várakozásokat, ami erősíti a dollárt a többi devizával szemben.
- Az EURHUF árfolyama lefordult a 200 napos mozgóátlagról, és 307,5-ig esett. Ma tovább folytatódhat a forint erősödése, ugyanis a japán jegybank eszközvásárlási programjának kibővítése támogató környezetet teremthet a feltörekvő devizáknak, köztük a forintnak is. Az orosz-ukrán megállapodás szintén csökkentheti a régióval szembeni kockázatokat, ami a forint erősödését támogatja.

- A Nikkei 4,9%-ot, a Shanghai index 1,2%-ot, a Hang Seng 1,1%-ot emelkedett.
- A japán egészségügyi miniszter ottani idő szerint délután 5-kor, magyar idő szerint reggel 9-kor jelenti be az állami nyugdíjalap (GPIF) új eszközallokációját. A várakozások szerint az eddigi 12%-os középértéket jelentősen, akár 25%-ig is megemelhetik. A Bloomberg által tegnap közzétett elemzői várakozás 24%-os részvényarányt prognosztizál.
- A japán jegybank váratlanul megemelte az eszközvásárlási program nagyságát. A szavazás rendkívül szoros lett (5:4). Az eszközvásárlási program új nagysága évi 80 ezermilliárd jen (727 milliárd dollár), vagyis havi 60,6 milliárd dollár. Egyúttal bővítették a vásárolt eszközök körét is, és már hosszú lejáratú japán államkötvényeket is vásárolnak. A piac gyakorlatilag egyöntetűen a volumen fenntartására számított.
- A jegybanki stimulus megemelésében közrejátszhatott a ma megjelent gyenge inflációs adat is, ugyanis az infláció mértéke októberben mindössze 2,5% volt a várt 2,7% helyett, így veszélybe került a jegybanki inflációs cél elérése 2015 első felében.
- A munkanélküliségi ráta a vártnak megfelelően 3,6%-ra emelkedett az augusztusi 3,5%-ról.
- A Sony a vártnál kisebb veszteséget ért el a második gazdasági negyedévében, elsősorban a PlayStation 4 iránti magas kereslet miatt.

- Mind az amerikai, mind az európai határidős indexek a pozitív tartományban voltak ma reggel.

- Tegnap piaczárás után a Reuters híreket hozott nyilvánosságra az OTP stratégiájával kapcsolatban, egy meg nem nevezett, az ügyet jól ismerő személyre hivatkozva. Ezek szerint az OTP ajánlatot tett egy kisebb lengyel bankra, aminek az IT know-how-ját használná az e-bankjának fejlesztésére. Így középtávon jelentős költséghatékonyságot tudna elérni, és diverzifikálni tudná profitját a régióban. Korábban az FM Bank-kal és Bank BPH-val hozták hírbe az OTP-t. Az előbbi az egyik legkisebb lengyel bank, míg a Bank BPH-ból a GE szállna ki (89 százalékos tulajdonrész). Ha a piaci árat vesszük alapul, akkor a vételár 280-300 milliárd forintra is rúghatna, de ez a lengyel bankok átlagos értékeltségének cirka fele. Ráadásul egy ilyen vásárlás esetén az OTP tőkemegfelelési mutatója 10 százalék alá csökkenne a jelenlegi 14,1 százalékról, míg a bank korábban azt mondta, hogy ezt a rátát 10 százalék fölött szeretné tartani. A hír összegségében pozitív, de részletek nélkül a részvényárfolyamra gyakorolt hatása limitált lehet.
- Ma reggel Orbán Viktor azt mondta a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, hogy az internetadót a jelenlegi formájában nem lehet bevezetni. Konzultációt kezdeményezz a szolgáltatók és a kormány között a jövő év első negyedévére, és ennek függvényében változtatnak a telekom adón. A hír pozitív, azt sugallja, hogy az internetadót föladta a kormány. Ez 18 milliárd forint költséget jelentett volna a Magyar Telekom számára, így ma jelentősebb áremelkedésre számítunk.
- A MOL 1,55 milliárd dollár rulírozó hitelre cseréli a korábbi 500 és 545 milliós rulírozó hitelét. Az új hitel 5 éves futamidejű, és 115 bázispontos felárral rendelkezik. A hír pozitív, de szerintünk nincs jelentős hatással az árfolyamra.

- Tegnap a nyilvánosságra hozták a jövő évi költségvetés tervezetét. 2,5 százalékos GDP növekedés, 1,8 százalékos infláció és 2,4 százalékos GDP arányos hiány van a tervekben, míg az államadósság tovább csökkenhet: 75,4 százalékra a GDP arányában. Szerintünk a GDP növekedés egy kicsit optimista, miközben az infláció kicsit alultervezettnek tűnik szerintünk.