A csütörtöki Kormányinfón részleteket is elárult a kabinet a beharangozott költségvetési kiigazítást illetően. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tételes felsorolása szerint az új „extraprofit” különadókból idén nagyjából 800 milliárd forintot akarnak beszedni, majd 2023-ban a várakozásuk szerint a magasabb növekedésből adódóan valamennyivel többet.
Az intézkedéscsomagon belül a kiadáscsökkentési és a bevételnövelési célú lépések egymáshoz képest nézett aránya 60-40% lesz. Vagyis a kiadásvágási intézkedések (állami beruházások elhalasztása, valamint központi intézményi kiadáscsökkentések) rövid távon mintegy 1350 milliárd forintot takarnának és így ezekből együtt évi mintegy 2100-2200 milliárd forintos csomag adódik, ami meghaladhatja az idei GDP 3,6-3,7%-át. Ez a volumen valamelyest elmarad a hírhedt Bokros-csomagétól, de azzal összemérhető nagyságrend. Bár részletek a kiadási oldalról egyelőre nem ismertek, feltételezhetően a tavaly év végén bejelentett projekt-átütemezések, mintegy 700 milliárd forint mértékben a részét képezik ennek. Ezenkívül a minisztériumok és kormányzati intézmények működési költségeinek csökkentése, néhány száz fős leépítés, valamint a közszféra béreinek befagyasztása tűnik valószínűnek.
A bevételi oldalon a csomag legnagyobb eleme az új, elsősorban a bankszektort (300 Mrd Ft) és az energiaipart (300 Mrd Ft) érintő rendkívüli adósorozat. További megcélzott iparágak közé tartozik a biztosítás, a távközlés, a légitársaságok, a kiskereskedelem, a reklámozás és a gyógyszeripar. Az extraprofitból beszedett összeg mindkét évben meghaladná a 800 milliárd forintot.
A kormány szerint a fenti extraadók bevezetése a legkevésbé káros módja a bevételnövelésnek és ezzel a költségvetés konszolidációjának. A kabinet közleményének középpontjában az áll, hogy ezek az ágazatok a jelenlegi körülmények miatt „extraprofitra” tesznek szert, és kifejezetten megnevezték az „extraprofit” forrását a bankok és az energiaipar esetében. Nagy Márton miniszter szerint a bankok a lakossági betétek után mindössze 0,3 százalékos kamatot fizetnek, miközben a jóval magasabb hitelkamatok és államkötvényhozamok miatt magas bevételre tesznek szert. Mindeközben a magyar MOL olaj- és gázipari vállalat profitál az Ural és a Brent kőolaj között megnövekedett felárából.
A 800 milliárd forintos többletadón kívül a kormány további 100 milliárd forintot szeretne beszedni néhány kisebb adóemelésből, mint például az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adója, így összesen évi 900 milliárd forintra rúghat a bevételek növekedése.
A csomag mérete a vártnál lényegesen nagyobb, és álláspontunk szerint alapesetben kényelmesen biztosítaná a költségvetési hiány tervezett csökkentését. Ugyanakkor a fentieket az egy hónappal ezelőtt publikált kormányzati Konvergencia Programmal együtt érdemes tekinteni. Ebben az anyagban a Pénzügyminisztérium szakértői az uniós források zavartalan, korábbi évekhez idomuló áramlásából indulnak ki. Amennyiben ez a kondíció sérül, úgy már kevésbé lehet bőséges az eklézsia: 1800-2000 milliárd forint sorsa van a terítéken. Ezen felül a beígért két évközi nyugdíjemelés finanszírozása érdekes: ezek együttesen nagyságrendileg 200-250 milliárd forintot tesznek ki.
A forintot és a helyi részvényeket sújtotta a fenti ágazatok további adóterheinek bevezetése. A különböző ágazatok jelenlegi extra adóztatása nem tekinthető a költségvetési konszolidáció piacbarát módjának, főleg úgy, hogy az eddigi különadók is megmaradnak. A külföldi befektetők azonnali negatív reakciói és aggodalmai jogosnak tűnnek, különös tekintettel arra, hogy a jogállamisági vitában továbbra sincs javulás. Másrészt a fenti terv alacsonyabb költségvetési hiányt és alacsonyabb finanszírozási igényt jelent az állam középtávon is, ami vonzóbbá teszi a magyar államkötvényeket. Ami az árfolyam alakulását illeti, a forint továbbra is gyenge maradt, és a jövő heti kamatdöntés és a jegybank előremutató iránymutatása döntő fontosságú lesz a további mozgásokat illetően. A fiskális kiegyensúlyozás nagyságrendje és a magas kamatlábak miatt úgy gondoljuk, hogy az árfolyamnak előbb-utóbb erősebb szinten kell stabilizálódnia, azonban a bizonytalanságok továbbra is magasak maradnak.
Végül, de nem utolsó sorban nehéz elképzelni, hogy sem növekedésromboló, sem pedig inflációgerjesztő hatással nem bírnak majd az intézkedések. Ugyanakkor az érintett vállalatkör is vélhetően tovább hárítja majd a létrejött többletköltségeket, különösen egy megemelkedett inflációs környezetben, amikor rendkívül az átárazási hajlandóság. Továbbá meg kell említeni, hogy a csomag szerkezete inkább a középtávú GDP előrejelzésekre jelenthet kockázatot: könnyen visszavethetik a magánvállalatok (elsősorban külföldi) beruházási hajlandóságát. Mindemellett különösen aggasztó a forint sérülékenysége és gyenge szintje: a magyar deviza leértékelődése tovább drágítja a hatósági rezsiárak fenntartását az importált energián keresztül.
Összességében tehát az intézkedések mérete elérte a kritikus tömeget, azonban nagy kérdés, hogy mekkora reálgazdasági áldozatokkal jár majd az akció, miként reagálnak majd az érintettek az elkövetkezendő hetekben, hónapokban.
Nagy János, Nyeste Orsolya
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
