Különadók: Többet tudunk

Tegnap megtudhattuk a részleteket a költségvetési kiigazítás és a különadók kapcsán. A kiigazítás egyik fontos eleme, hogy a költségvetés magán is spórol, nem csak a bevételeket kívánja feltornázni. Az eddig elmondottakból az tűnik ki, hogy a kormány átlagosan évente mintegy 1.200 milliárd forintot tervez megtakarítani a költségvetésben, mégpedig beruházások elhalasztásával és a minisztériumok költségvetésének csökkentésével. Valószínűsítjük, hogy ez tartalmazza azokat az összegeket is, amik a különböző támogatási programok kifutása miatt jövőre már nem terhelik az államháztartás kiadási oldalát. Ennek ellenére is pozitív fejleménynek tartjuk, hiszen ilyesmire eddig nem nagyon volt példa (a pontosság kedvért volt példa, de nem ilyen mértékben).

Na de beszéljünk az adókról és a tőzsdei cégekről. A MOL kap is és vesznek is el tőle. Hiszen az, hogy a külföldieknek a valós piaci árat kell megfizetniük, csökkenti a cég árbefagyasztáson elszenvedett veszteségét. A 250 milliárd forint különadó (bányajáradék emelés, finomítói extra árrés 25 százaléka) pedig csak a várható extra jövedelem egy részét veszi el. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy sokat számít, mi lesz a megállapodás az olajembargó kapcsán az EU-val, hiszen annak függvényében akár új adó is jöhet. Mindenesetre ezek a fejlemények mintegy 600 forinttal csökkenthetik a MOL részvények értékét. Viszont a részvényárban ennek nem kellene jelentkeznie, hiszen korábban nem is igazán épült be az extra profit (Brent-Ural méretes különbözete).

A 250 milliárd forint banki különadóból 82,5 milliárd forint érintheti az OTP-t Nagy Márton szerint, azaz a tisztított eredményének mintegy 16 százalékáról beszélhetünk. Ha tényleg csak két évig marad ez az adó, akkor az egy részvény értékében jelentkező hatás 600 forint körül van. Ha hosszabb ideig, akkor a jelenlegi elvárt magas tőkemegtérülési ráta (~17 százalék) mellett a hatás 1.700 forint környékére kúszik fel. Akármelyikkel is számolunk, a részvény jóval alacsonyabban forog bármely piaci céláránál, s többet is esett ezeknél az értékeknél. Ráadásul azt gondoljuk, hogy a fentiek tükrében nagyobb a valószínűsége, hogy ez az adó ilyen formában tényleg csak két évig marad fenn.

A Magyar Telekomra kivetett adó nagy meglepetés, amire a befektetők és mi sem számítottunk. Ez 20 milliárd forint körüli érték lehet, ha piaci részaránnyal számolunk (részleteket még nem ismerünk), ami a cég profitjának egyharmadát viheti el idén és jövőre. A részvény értékére a hatás (extra adóbefizetés osztva részvényszámmal) 40 forint lehet, ha nincs hosszabbítás. Ebből cirka 30 forint teljesült.

A Richter esetében nem számolunk negatív hatással, hiszen az adó a gyógyszer forgalmazókra (nagykereskedők és importőrök) vonatkozik, a Richter pedig gyógyszergyártó cég. A TB támogatáshoz kapcsolódó adó 20 százalékról 24 százalékra történő emelése ugyan érintheti, de ott 90 százalékos adókedvezménye van, azaz a hatás a százmillió forintos nagyságrendben marad, vagyis igazándiból nem érzékelhető.

Összességében azt gondoljuk, hogy a riadalom jóval nagyobb volt, mint amekkora a valós várható hatás. Ez pedig leginkább az OTP részvények esetében szembetűnő.

A nemzetközi piacokon jó a hangulat, a DAX ma reggel is emelkedik. A BUX pedig annak ellenére stagnál, hogy fel kellene, hogy lélegezzen. A nehezék továbbra is az OTP, annak ellenére, hogy a részvényárfolyam túlreagálta a valós hatást. Ezért fordulatnak kellene jönnie a bankrészvény árfolyamában, és így a BUX indexnek is emelkednie kellene.

A FTSE100 0,6%-ot, a DAX 1,6%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 1,7%-ot emelkedett tegnap. Kiemelkedően teljesítettek a nem-alapvető fogyasztási cikkek gyártói, míg egyedüli szektorként a közműcégek csökkentek. A különadók hatására erőteljesen alulteljesítő volt a magyar részvénypiac, a BUX index 5,5%-ot zuhant.

A Dow 1,6%-ot, az S&P 2,0%-ot, a Nasdaq 2,7%-ot emelkedett tegnap. Európához hasonlóan szárnyaltak a nem alapvető termékek gyártói, és az IT is felülteljesítő volt. Itt egyedüli negatív kivételt az ingatlanszektor jelentett.

A Hang Seng index 2,3%-ot ugrott ma reggel, míg a Nikkei 0,6%-ot, a CSI300 pedig 0,2%-ot emelkedett.

A kormány tegnapi bejelentése alapján évente 300 milliárd forint különadót szeretne a MOL-tól beszedni 2022-ben és 2023-ben is. Ez részben egy olyan adó lenne, amit az Ural típusú kőolaj beszerzésére vetne ki az állam, illetve növelné a bányajáradék mértékét is a hazai termelésen. A kormány döntött arról, hogy tegnap éjféltől csak a hazai rendszámtáblával rendelkező járművek tankolhatnak a kedvezményes, 480 forintos literenkénti áron gázolajat és benzint. Véleményünk: A két év alatt elvonandó 600 milliárd forint kb. 600 forintot jelent nettó szinten MOL részvényenként. Ugyanakkor a becslésünk szerint 5-10 milliárd forinttal nőhet a MOL EBITDA-ja a külföldiek kizárása miatt a magyar üzemanyag értékesítésben. Ami idén 35-70, jövőre 60-120 milliárd forint többlet EBITDA-t jelent, ha a befagyasztott olcsó ár fennmarad a magyar vásárlóknak. A kormány lépése ugyanakkor több aggályt is felvet. A kutasok szerint kivitelezhetetlen a megkülönböztetés. Még Rogán Antal szerint is konfliktus lehet az EU-val, mivel Magyarország nem diszkriminálhat uniós állampolgárokat. A hírek alapján mindenesetre némi emelkedés lehet ma a MOL részvényekben, mivel a piac rosszabbra számított. Nem lennénk meglepve, ha pár hét múlva eltörölnék az üzemanyagárak befagyasztását, mivel ez újabb háborút jelentene az EU-val. Más formában, pl. direkt támogatás formájában továbbra is lehetne támogatni a magyar állampolgárok üzemanyag vásárlását.

Leszállították az első teljesen elektromos Ford F-150 Lightning pickup-ot. A cég ezzel megelőzte a Tesla, hasonló kategóriájú Cybertruck-ját a gyártásban. A Ford F-150-es modellje az USA legnépszerűbb járműve volt az utóbbi negyven évben, ennek elektromos változata óriási lépés lehet a gyártó és az elektromos autópiac számára is.

Tegnap piaczárás után tette közzé első negyedéves gyorsjelentését az Autodesk. A tervezőcég éves szinten 18%-kal 1,17 milliárd dollárra tudta növelni bevételét, mellyel meghaladta az 1,15 milliárdos várakozást. A cég nyeresége 1,43 dollár volt részvényenként, ez szintén jobb, mint az 1,34 dolláros Bloomberg konszenzus. A cég 6,46-6,83 dollárról 6,43-6,66 dollárra csökkentette éves egy részvényre jutó eredmény várakozását, ami így a piaci konszenzus (6,68 dollár) alá esett. A részvényhez a tegnapi záróárnál 3,1%-kal drágábban lehet hozzájutni az időközi kereskedés folyamán.

Drasztikusan visszavágta 2023-as pénzügyi évének (amely jövő év januárjában végződik) EPS-előrejelzését a Gap. 30 és 60 cent közötti egy részvényre jutó eredményt várnak éves szinten, míg korábban 1,85-2,05 dollárt becsültek. A cég a lépést a növekvő költségekkel magyarázza, amit nem fognak tudni teljes egészében áthárítani a fogyasztókra. A tegnap piaczárás után publikált első negyedéves jelentésen már látszik a visszaesés, ugyanis bevételük 14%-kal esett a 10%-os esést becslő piaci konszenzussal szemben, míg részvényenként 44 centes veszteséget generáltak, miközben a szakértők „csak” 14 centet becsültek. A Gap árfolyama 13%-ot esett a gyorsjelentés hatására.

Eladhatónak látja megnövekedett raktárkészletét a Costco, írta a cég a 2022-es pénzügyi évének harmadik negyedéves jelentésében. Az üzletlánc készletei 26%-kal nőttek éves szinten, míg ez az ütem az előző negyedévben csak 19% volt. A cég bevétele 52,6 milliárd dollár volt a negyedév folyamán, amely meghaladta az 51,5 milliárdos várakozás. Az egy részvényre jutó nyereség pedig két centtel lett jobb, mint a 3,02 dolláros Bloomberg konszenzus. A befektetők nem bíznak teljesen a vállalat kijelentésében, így a részvény árfolyama 2%-kal csökkent a gyorsjelentés után.

Nem érintette jól a hazai piacot, hogy tegnap délelőtt a jegybank nem változtatott az egyhetes betéti kamaton, ezután 396-ig gyengült a forint az euróval szemben. A kormányzati tájékoztató kezdetét már 392-nél várta a magyar deviza, majd ez alatt és után nem változott érdemben a kurzus. Ma délelőtt eddig némi erősödést láthatunk, ugyanakkor továbbra is gyenge szinteken, 391 körül mozog a jegyzés.

A nemzetközi devizapiacon enyhe hullámvasutat követően erősödni tudott az euró a dollárral szemben. Ma a délelőtti órákban is folytatódni tudott a tendencia, jelenleg 1,074 körül jár az EURUSD.

A WTI 113,8, a Brent 117,1 dollárra emelkedett ma reggel, míg az Ural azonnali szállításra 91 dollár volt a piacon. Az olajárak elsősorban a nyári kereslet megugrása és a rendkívül alacsony termékkészletek miatt nőttek. A piacon egyre nagyobb az igény a szankciókkal sújtott orosz alapanyagra is. Jelenleg 79 millió hordó orosz kőolaj van a tengereken, India és Kína egyre nagyobb volumenben vásárolja a könnyű olajhoz képest 30 dollárral olcsóbb orosz nyersanyagot. Az olajpiacon egyre erősebb a backwardation állapot, a két közeli Brent határidő között 3,2 dollár a különbség, amire március óta nem volt példa. A működési minimum közelében vannak a készletek Cushingban, az USA legfontosabb tárolói központjában.

Az arany 1.858 dolláron stagnált ma reggel. A befektetők egyre inkább a gazdasági aktivitás lassulását várják, mivel a legfrissebb amerikai makrogazdasági adatok fékeződést mutatnak. Ez pedig előbb-utóbb arra kényszerítheti a Fed-et, hogy lassítson a kamatemelés mértékén. A stagnáló vagy recesszióba forduló amerikai gazdaság az árak csökkenését is magával hozhatja. A dollár gyengült az elmúlt napokban, ami szintén segített stabilizálni az arany árát.