Oroszország ellen gazdasági szankciók sokaságát fogadták el a nyugati államok, köztük a SWIFT elszámolási rendszerből való kizárást. Ezek drasztikusan befolyásolják Oroszország nyersanyag exportját, többek között a Magyarországra hozott földgáz mennyiségét is.
Magyarország helyzete – másik négy tengeri kijárattal nem rendelkező ország, Ausztria, Csehország, Szerbia és Szlovákia mellett – a legnehezebbek között van Európában, mivel ha részlegesen vagy teljesen leáll az orosz import, azt rövidtávon gyakorlatilag nem tudjuk teljesen pótolni.
A SWIFT rendszerről való leválásnak a következményei a gázkereskedelem elszámolása szempontjából véleményem szerint az alábbi lehet:
- Oroszország tovább szállítja a földgázt és elfogadja a halasztott fizetést.
- Oroszország tovább szállítja a földgázt és alternatív csatornákon kéri a törlesztést. Ezek lehetnek külföldi (pl. kínai) intézmények és bankok, amelyek nincsenek listázva, esetleg készpénz, arany vagy barter megállapodások.
- Oroszország teljesen vagy részlegesen csökkenti a gázszállításokat.
Egyelőre nem látszik, hogy mi fog bekövetkezni, de nem szabad elfelejteni, hogy a gáztermelés fizikai lekapcsolásának komoly operatív következményei vannak. Lefojtani egy gázkutat a termelési egység későbbi kitermelési kapacitására és magára a lelőhely fizikai állapotára (földalatti gáznyomás) is hathat.
Ha Oroszország leállítaná a teljes EU exportot, az becslésem szerint a teljes belföldi termelési kapacitás 5-10 százalékának elveszítésével is járhatna. Arról nem is beszélve, hogy az EU exportnak megfelelő évi 170-180 milliárd köbméter földgázt nem lehet eltárolni. A gázkitermelés – csövön való szállítás és feldolgozás – folyamatos üzemre van felépítve. A gázszállítás leállítása a szerződés orosz részről történő felmondását is jelentheti, márpedig Oroszország az elmúlt bő 50 évben nagyon ügyelt arra, hogy megbízható szállítónak tüntesse fel magát.
Közép-Európa energiaellátása erősen függ az orosz földgáztól. A következő ábra azt mutatja, hogy az egyes közép-kelet európai országok mekkora mértékben vásároltak orosz földgázt, és milyen életben lévő hosszú-távú szerződéseik vannak.
Az orosz gáztól való függés (2016)
Fontos kiemelni, hogy egyes országok esetében fontos az újraértékesítés volumene (Ausztria, Szlovákia, Magyarország), így a saját fogyasztásukon felül is vehetnek orosz földgázt. Mivel a közép-kelet európai régió az EU gázrendszerének a tagja, a probléma az egész kontinenst érinti.
A 2020-as év a koronavírus-járvány miatt nem teljesen reprezentatív, a 2021-2022-es földgáz fogyasztási mennyiség ennél magasabb lehet, de ez volt a legfrissebb elérhető adat, emiatt ezt vettem alapul.
Végezetül érdemes rátekinteni a következő táblázatra, ami egész Európa gázellátását mutatja. Becslésem szerint a jelenlegi kapacitások (LNG kikötő, tárolók, interkonnektorok) mellett Európa legfeljebb 150 milliárd köbméter LNG-t tud vásárolni. Ez a saját termelés felfuttatása nélkül legalább 130 milliárd köbméter orosz földgáz behozatalát követeli meg.
Rövidtávon tehát a fogyasztás fenntartásával nem tudunk meglenni orosz gáz nélkül.
Viszont sok mindent tehetünk, hogy ez az egyensúlyi helyzet 10 éven belül drasztikusan megváltozzon. Erről fog szólni a következő írásom.
A cikk első alkalommal a g7.hu oldalon jelent meg 2022.03.01-én.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
