A Monetáris Tanács tegnapi kamatdöntő ülésén a jegybank fenntartotta az 50 bázispontos kamatemelési ütemet. Az alapkamat új szintje így 3,40 százalék lett. Az egynapos fedezett betéti kamat és az egynapos fedezett hitelkamat szintén 50 bázisponttal nőttek, rendre 3,40 és 5,40 százalékra.
Mind a jegybanki közlemény, mind a jegybank alelnöke által tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az átárazások a szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. A kormányzati árstopok ezeket a hatásokat csak tompítani tudják. Az év elején így tovább erősödött az inflációs nyomás, miközben az inflációs várakozások is emelkedtek az elmúlt hónapokban. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása a korábban várthoz képest kitolódik, miközben a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedhet.
A monetáris politika célja ebben a helyzetben továbbra is az, hogy a másodkörös inflációs hatásokat elkerüljék, ennek megfelelően a monetáris kondíciók további havi ütemű szigorítása indokolt. Az MNB utalt rá, hogy az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések. Csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta.
Az MNB kommunikációja megerősítette, hogy a mostani szigorítási folyamatban az alapkamat fokozatosan fel fog zárkózni az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatszintjéhez. A közlemény szokásos zárása szerint a „ Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”
A mostani negyedév második felébe lépve a jegybanki közlemény jelezte, hogy mivel számukra továbbra is kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak, már március elejétől ismét aktívan használják majd a devizalikviditást nyújtó swapeszközt, segítve a negyedév végi mérlegalkalmazkodást.
A háttérbeszélgetésen Virág Barnabás utalt rá, hogy a márciusi inflációs jelentés döntően befolyásolja majd a jegybanki szigorító pálya további útját. Emellett elmondta, hogy januári 7,9 százalékos inflációnál magasabb számok is jöhetnek a következő hónapokban. Mindez szerintünk arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek a jegybankban.
