A napokban jelent meg a hír, hogy a Magyar Földgáztároló kezelésében lévő négy földalatti gáztárolóban lévő mennyiség gyorsan fogy. 2021. december 15-én mindössze 45,9 százalék volt a töltöttség, ez kb. 2,2 milliárd köbméter betárolt földgázvolument jelent. Ez a szeptember 30-i 76,0 százalékhoz képest nagyon gyors csökkenés.
Az előző fűtési szezonban február közepén voltunk hasonló szinten. A nyugat-európai érték (62%) is felette van a magyar töltöttségnek, pedig a fűtési szezon előtt nálunk egy hajszállal magasabb volt ez a mutató.
A Magyar Földgáztároló Zrt. tárolóinak töltöttsége 2020. augusztus 1 és december 14, illetve 2021. augusztus 1 és december 14-e között
Forrás: Magyar Földgáztároló Zrt.
Milyen okok állnak a háttérben?
1) A tavaly fűtési évben aggódott a piac, hogy lesz-e hosszútávú orosz-magyar szerződés, emiatt igyekezett mindenki megőrizni a betárolt gáz. Idén viszont egészen más a piac helyzet. A jelentős téli-nyári árkülönbség miatt minden gázkereskedő igyekszik hamar eladni a betárolt gázmennyiséget. Jelenleg a TTF piacon a január – 2Q árrés 62 euró/MWh, ami rekord magas érték, mivel a piac arra számít, hogy a kereslet szezonális enyhülésével és az Északi Áramlat 2 megnyitásával (ez márciusra várható) a földgáz piaci ár Európában gyorsan zuhanni fog. Emiatt minden kereskedő igyekszik a betárolt gázból kielégíteni az igényeket és nem importált alapanyagot vásárolni.
2) A gázimport délről akadozott. Az új déli gázfolyósó, ahonnan 2021. október 1-étől évi 3,5 milliárd Gazprom földgáz érkezik (1 milliárd köbméter nyugatról, a HAG vezetéken jön a szerződés szerint), többször is leállt az időszak során. Emiatt kevesebb szerződéses import érkezhetett hazánkba.
A kiskundorozsmai betáplálási pont gázáramlása (Kwh/nap)
Forrás: FGSZ
3) A megnövekedett áramigény miatt a földgázfogyasztás is drasztikusan nőhetett Magyarországon. Az első decemberi héten háromszor is megdőlt az elektromos áramfogyasztás az országban. Ennek oka az elektrifikáció felé való nyitás (pl. fűtésben a hőszivattyúk), illetve a rezsicsökkentés, ami olcsón hagyta a lakosság számára az elektromos áram árát. Ha valami olcsó, abból sokat fogyasztunk, többet, mint a természetes igényszint.
Okozhat-e ez a mostani helyzet nekünk bajt? Valószínűleg nem, mivel Magyarország egy szabadpiaci (EU) része energetikában, így a földgáz ellátásban is. Elméletileg nem lehet gond minden pillanatban import gázhoz jutni, túlkereslet esetén legfeljebb az ár szállhat el. Ez persze az elmélet, mert félő, hogy egy hidegbetörés és az elhúzódó tél esetén az energianacionalizmus nő Európában. De maradjunk optimisták és bízzunk abban, hogy a piacok mindvégig nyitottak maradnak, így nyugatról (HAG Ausztria), délnyugatról (horvát LNG) és keletről (Románia) felől mindig jöhet gáz, akárcsak délről Szerbia felől, vagy északról, Szlovákia felől. Emellett van még 1,2 milliárd köbméter stratégiai földgáz tartaléka is az országnak, mondjuk ezt pont idén október elején csökkentette a kormány a korábbi 1,45 milliárd köbméteres szintről.
A mostani helyzetnek talán egy tanulsága lehet számomra: vagy elő lehetne írni, hogy mekkora minimális tárolás szükséges az év egyes részein, hasonlóan a francia szabályozáshoz, vagy növelni lehetne a stratégiai készlet nagyságát. Nekem az utóbbi megoldás tetszene inkább. Mivel az időjárás egyre szélsőségesebb, emiatt nőhet a kilengés nagysága a gázfogyasztásban is. A gáztárolás szerencsére bővíthető Magyarországon, mivel van még olyan kimerült gázbánya, ami földalatti tárolóvá alakítható. A kérdés, hogy ki és miként finanszírozza a betárolt földgáz mennyiségét. Ez utóbbi könnyen megoldható kérdés, akár a mostani gyakorlat folytatása is elképzelhető.
